Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Novák L.: A Duna Tisza köze temetőinek néprajza
37. kép. Asszony fejfája (1887). Tószeg. Fig. 37. Woman's headpost. (1887). Tószeg. Рис. 37. Надгробье типа фейфа на могиле женшины (1887 г.). Тосег helyeztetnék" '. Ш1 Л leírásból kitűnik, hogy a reformáció előtt általánosan a keresztet használták sírjelként. Mivel a törökök katonáskodtak, s ez a katonai elit dzsidával jelölte s sírt, viszont a református magyarok más sírjelet használtak. Feltételezhetően ez a kétféle sírjel állítás korábbi hagyományokra épült, nem csupán a török hatalom közvetítése nyomán kelt életre. A dzsidás temetkezés — a katolikus világban — szokásban volt a főurak körében, mint az az erdélyi fejedelem temetéséből kiderült. Feltehető, hogy a lobogós dzsidát a kereszt mellett a sírba szúrták, azonban a fejfa éppen nem a dysidának, mint rangot jelölőnek, státusz szimbólumnak a fejleménye a köznép körében, hanem a kereszt utóda. A Dousa-féle tudósítás sajnos nem tér ki a fejfa formájára, azonban jellegére következtethetünk. A formakincs kialakulásában a török hatás do109 JANKÓVICS Miklós, 1839. 1-92. 38. kép. Asszony fejfájának felső része (1928). Tószeg. Fig. 38. Upper part of woman's headpost (1928). Tószeg. Рис. 38. Верхняя часть фейфа женщины (I928 г.). Тосег 39. kép. Fejfa (XIX. sz. vége). Tass. Fig. 39. Headpost (end of 19th cent.). Tass. Рис. 39. Фейфа (конец X1IX века). Ташш mináns tényező, s ez a gomhosfa típusában nyilatkozik meg. Jankovics Miklós által közölt Dousa-féle leírást CSALOG József szentesi példával igazolja, tudniillik azt, hogy a gyulai pasa 1676 —1677-ben törököket telepített az elnéptelenedett Szentesre, s a török polgári lakosság turbánszerű sírköve hatással volt a török lakosság temetőjében temetkező magyarok fejfaformájának kialakítására. A gombos motívum tulajdonképpen a török turbán alakú sírkőnek hatására jött létre. 110 Kétségtelen, e kérdéskör még további kutatást kíván, azonban meg kell jegyeznünk, hogy a gombos motívumok pl. a Duna—Tisza közén azokban a helységekben bukkannak elő, amelyek a török fennhatóság alatt álltak, illetve településfolytonosságukat megőrizték a török hódoltság időszakában (Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd, Abony, Dömsöd, Duna110 CSALOG József, 1957. 208-209. 250
