Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Égető M.: A lakáshasználat változásai a szanki tanyákon az utóbbi száz évben

28. kép. Földbeásott udvari katlan. Szánk. — TJM Itsz.: 4093. — Fotó: Janó Á. 1959. Fig. 28. Cauldrom dug into the soil of the yard. Szank. Inv. number in the Thorma János Museum: 4093. — Photo: Á. Janó, 1959. Рис. 28. Котел, („katlany") вырытый в земле на дворе. Санк. Фото А. Яно, 1959 г. tották fel. Ez utóbbi esetben a csövet az eresz alatt vezették ki a szabadba. E tűzhelyek a gyűjtés idején is elterjedtek és kedveltek voltak szerte a tanyákon. Nagy előnyének tartják a könnyű helyváltoztatást. Télen a szobába is beviszik, ha nincs rakott parhet a kemence mellett. Jobbnak tartják, mint a gyári tűzhelyeket, s előállításuk jóval olcsóbb. Az utóbbi egykét évtizedben a lacikemence oldalához sem építenek helyhezkötött rakott parhetot, hanem a hordozható vályog tűzhelyet állítják mellé. (27. kép.) A szabadban való főzés ma is elterjedt és kedvelt gyakorlat. Szükség esetén a gyári zománcos tűzhelyeket is kiviszik a szabadba. A gang végében kialakított állandó nyári főzőhely ritkának mondható. Inkább a belterületen fordult elő. A katlany nélkülözhetetlen a tanyaudvaron, ezért ahol nyáron hordozható tűzhelyen főztek, ott az udvar egy félreeső zugában feltétlenül elkészítették a bográcsnak való katlany helyét. Egyszerűbb formájában ez egy földbevájt tüzelőhely volt (28. kép), ahol kő vagy tégladarabokkal szilárdították meg a bográcsot. Kimódoltabb változata vályogból rakott, gyűrűszerű építmény, melynek elülső oldalán ajtó nélküli nyíláson lehetett a bogrács alatt tüzelni. (29. kép.) Ezeket a rakott katlanokat kívülről tapasztották és meszelték is. Disznóölés alkalmával télen is használták. 29. kép. Tapasztott, meszelt vályogkatlan. Móricgát. — TJM Itsz.: 4196.— Fotó: Janó Á. 1960. Fig. 29. Cauldron-house made of mud. white-washed. Móricgát. Snv. number in the Thorma János Museum: 4196. — Photo: Á.Janó, 1960. Рис. 29. Обмазанный и выбеленный котел из самана. Морицгат. Фото А. Яно, 1960 г. с. Étkezés helye Az étkezés nyáron mindig kint volt a szabadban, lehetőleg gyöpös helyen egy fa alatt.

104 Asztalt nem vittek ki, hanem középre tették a bográcsot vagy tálat és körbeültek a fűre. Hűvösebb esős időben a konyhában, a bolthajtáson kívül, a földön ettek.

105 Zsákokat terítettek le, vagy kisszékre ültek. Az asszony ilyenkor általában a küszöbön foglalt helyet. A gyermekek ekkor is külön ettek, többnyire közös tálból, zsákon vagy pokrócon ülve. Később, gazdahelyen, asztalt tettek a gangra és ott ettek. Nyáron a szobában sohasem étkeztek. A tanyákon, nyári munka idején is minden, étkezéshez bemöntek a lakóházhoz. A szanki faluközpont kialakulása után az ott lakók az általános falusi gyakorlatnak megfelelően a reggelit és a% ebédet a me^ön fogyasztották el. Utóbbit az otthon maradó gazdaasszony főzte meg és vitte ki a munkában levő családtagoknak. A vacsorát már a hágnál költötték el, a gangon vagy az udvaron. Ilyenkor lámpát nem is gyújtottak, hanem sötétedés után lefeküdtek. 104 GYŐRFFY István, 1910. 144. 105 JUHÁSZ Antal, 1971. 494. 185