Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Égető M.: A lakáshasználat változásai a szanki tanyákon az utóbbi száz évben

3. Л s^oba berendelése a. Bútor

63 A ház (szoba) Szánkon és Móricgáton az asztalosbútor megjelenéséig kizárólag sarkos elrendezésű volt. 1920 táján, elsősorban a nagyhá^h&n terjedőben volt a párhuzamos elrendezés, de a kisházban, laciház szobájában a gyűjtés idején is gyakori volt a sarkos rend. 13. kép. Különálló „laci", mellette árnyékszék. Szánk. — TJM Itsz.: 6935. — Fotó: Égető M. 1964. Fig. 13. Separate „laci" beside it back-house. Szánk. Inv. number in the Thorma János Museum: 6935. — Photo: M. Égető, 1964. Рис. 13. Отдельно построенная кухня харчевни, ,,/<а«'" рядомотхожее место. Санк. Фото. М. Эгетё, 1964 г. A színes, festett-virágos fenyőfabútor a szanki— móricgáti családok előtt jóformán ismeretlen. Származási helyükről ugyan vannak emlékeik ilyen bútorokról (Kiskunmajsa, Kiskunfélegyháza), de a tanyákon nem használták. Csupán a 74 éves Kovács T. Gáborné emlékezett arra, hogy valaha volt rózsáspad, ami két darabból állt. Ezt még édesanyja hozta szpgedi födrül', később felibe jussóták. Arra nézve, hogy a Duna—Tisza köze középső részén, a Kiskunságban és a Három Városban milyen mértékben került sor a lakószoba színes asztalosbútorral való berendezésére, kevés támpontunk van. Ügy tűnik, hogy 1870 — 1880 táján min63 Csilléry Klára bútortörténeti kutatásai alapján a legjobban figyelemmel kísérhető kelengyebútorokon kíséreljük meg bemutatni a bútorzat változásait. (CSILLÉRY Klára, 1952. 83-84.) denesetre már az egyszínű barnára festett karszékeket, pácás hátú sarokpadokat, aszta/okát, sublatokzt használták.

64 A tanyai megtelepedők első nemzedéknek nem állt módjában ilyen költséges bútordarabokat vásárolni, hiszen minden erejüket lekötötte a föld árának kifizetése, igaerő szerzése stb. Ez egész hátralevő életük munkáját igényelte. A gyűjtés idején megkérdezett asszonyok nagyanyja 1870 és 1890 között, függetlenül attól, hogy Szánkon vagy előző lakóhelyükön mentek-e férjhez, még kivétel nélkül tulipántos ládát kaptak férjhezme14. kép. Szabadkéményes konyhából és szobából álló „laciház" kamrával egybeépítve, (v. ö. 4. kép.) — Móricgát. —TJM Itsz.: 7506.— Fotó: Janó Á. 1965. Fig. 14. „Laciház" consisting of a kitchen with open chimney and a room built together with a pantry. (Compare to Fig. 4.) Móricgát. Inv. number in the Thorma János Museum: 7506. — Photo: Á.Janó,1965. Рис. 14. „lacihá^" построенная вместе с кладовой, комнатой и кухней, имеющей отрытую трубу (ср. рис. 4). Морицгат. Фото А. Яно, 1965 г. netelükkor. 1890 után kezdte felváltani a ládát a sublót, de „aki sublótot kapott, az nagy uri kiházasitásnak számított.,"

65 Csak 1900 után vált teljesen általánossá ez a bútordarab,

66 de még mindig az egyetlen asztalosmunka volt az új házasok nagy részének otthonában. Ehhez a menyasszony csak ágyat kapott, vagyis ágyneműt: 3—4 párnát, 1—2 dunyhát fölötöztetve, azaz huzattal, mely leginkább piros csíkos kartonból 64 Tiszaigaron a klasszicista stílus népi változatára az 1850-es évektől tértek át. CSILLÉRY Klára 1952. 89. 65 Tabajdi Sándor (kunszentmiklósi származású) sz. 1891. Szánk, Petőfi u. S. gy. 1965. Szanki gyűjtés. TJMA. 66 Tápén (JUHÁSZ Antal, 1971. 477.) és Tiszaigaron CSILLÉRY Klára, 1952. 91.) már az 1880-as években kezdte kiszorítani a háromfiókos sublót a ládát. 1900-tól már a szegények is ezt kapták kelengyébe. 171