Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Szilágyi M.: A magyar halászat néprajzi kutatásának elméletei és módszertani próblémái

hasonlító módszereket.

78 Az egyetemes összefüggéseket még tovább fogja szélesíteni a GUNDA Béla kezdeményezte, megjelenés alatt levő tanulmánygyűjtemény, mely az Európán kívüli kutatásokat is bekapcsolja a magyar halászat kutatásakor figyelembe vehető szempontok közé. Összefoglalóan megállapíthatjuk: a HERMAN Ottó anyagát kiegészíteni törekvő részletvizsgálatok, adatközlések folyamatos sora — paradox módon — újra és újra elodázta az újabb összehasonlító szándékú szintézist. Minden újabb adatközlés ugyanis tovább erősítette azt a meggyőződést, hogy tovább kell szélesíteni a forrás bázist, mert még mindig van lehetőség az ,,ősi halászat" megismerésére. S az alapozó kutatások közben mind kevesebb figyelem jutott arra, hogy az őstörténeti kutatások által újrafogalmazott kérdésekre olyan válaszokat adjon a néprajz, amilyen válaszok a népies halászatról felhalmozódott hatalmas anyag ismeretében újra és újra adhatók lettek volna. Időközben viszont az összehasonlító vizsgálatok módszereinek átértékelése: az etnogenetika elméletének mechanikusan alárendelt összehasonlítások helyett az európai kapcsolatokat figyelembe vevő módszer kidolgozása is napirendre került. A JANKÓ kezdeményezte összehasonlító vizsgálatok tehát aligha folytathatók. A következőkben azt kell megvizsgálnunk: milyen eredményeket hoztak az összehasonlítások, őstörténeti következtetések lehetőségeitől tartózkodó „alapozó" kutatások, milyen mértékben alkalmasak arra, hogy az újabb szintézis forrás-bázisául szolgáljanak.

79 Л magyar halászat feudalizmus kori történetének kutatása A középkori oklevelek halászati adatainak néprajzi párhuzamok segítségével lehetséges értelmezése — HERMAN Ottó egyik legfontosabb módszertani 78 Beszámoló a tanácskozásról: SÓLYMOS Ede, 1975; az előadások: SÓLYMOS Ede (szerk.), 1976. 79 összefoglalásunk korántsem teljesség-igényű; csak tendenciákat akartunk jelezni. Tudománytörténeti szempontból nyilván vitatható néhány megállapításunk, hiszen sommás (és szükségszerűen sematizáló) általánosításaink közben nem mérlegeltük eléggé: a tudomány fejlődésének adott fokán várhatunk-e olyan eredményeket, amilyeneket itt számonkérünk. kezdeményezése — elsősorban a gazdaságtörténészek érdeklődését keltette fel. HERMAN imponáló érveléssel, egy-egy részletében máig elfogadhatóan magyarázta a latin nyelvű források azon részleteit, melyeket magyar halászati „szakszóval" értelmezve írtak körül az adománylevelek, periratok fogalmazói.

80 Ezzel mintegy kulcsot adott a történészek kezébe az oklevélközlések, s az ezekre alapozott történeti-földrajzi adattárak halászati utalásainak a korábbinál lényegesen pontosabb és biztosabb értelmezéséhez. Eloszlatta például a magyar középkor többezer piscina 5 halastó' adatából mechanikusan következtetett „okszerű haltenyésztés" legendáját,

81 és pontosította a tanya, a szegye, a vejs%e terminológiák jelentését.

82 Ez a módszertani kezdeményezés felkeltette érdeklődés szerencsésen egybeesett a gazdaságtörténeti kutatások első nagy fellendülésével, a „Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle" köré csoportosult történészek törekvéseivel, akik azonnal felismerték: a halászat a későközépkorban és az újkorban is jelentős élelemszerző foglalkozás volt, ennek történeti forrásai viszont szinte teljesen ismeretlenek. HERMAN Ottó munkásságának közvetlen hatása elsősorban e felismerés megindította forrásfeltáró munkán mérhető.

83 A halászati módok történeti fejlődését és a halászat gazdasági jelentőségének változásait tanulmányozó (illetve az ezekhez adatokat szolgáltató) történészek munkásságának a néprajzi vizsgálatokban hasznosítható jelentősége kettős: — a nagyszámú forrás-közlés révén számottevően kiszélesedett, megnövekedett az a forrásanyag, melyre HERMAN általánosító következtetéseit, részeredményeit korrigálva alapozhatunk, különösen a XV—XVIII. századi források feltárása hozott felszínre olyan anyagot, mely új összefüggések felismerését segíti: — néhány gazdaságtörténeti, jogtörténeti összefoglalás sokkalta pontosabban kijelölte a halászat helyét és jelentőségét a feudális termelés rendszerében, mint HERMAN Ottó, aki (utaltunk rá) a „prehisztorikus" halászati módok „élő kövületének" tekintette a népies halászatot, így meg sem kísérelte, hogy 80 HERMAN Ottó, 1887. 68. skk. 81 HERMAN következtetéseinek értékeléséhez 1. ANDRÁSFALVY Bertalan, 1970/A, 1973, 1975; SZILÁGYI Miklós, 1977. 82 HERMAN Ottó, 1887. 150. skk (és passim) 83 A Magfar Gazdaságtörténelmi Szemlétől 1. IZSÉPI Edit, 1969. értékelését. 16