Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Égető M.: A lakáshasználat változásai a szanki tanyákon az utóbbi száz évben
1. kép. XIX. század utolsó harmadában épült tanyai lakóház Móricgáton. — TJM Itsz.: 2701. Fotó: Janó Á. 1957. Fig. 1. Farm-house in Móricgát built in the last third of the 19th century. Invent, number in the Thorma János Museum: 2701. — Photo: Á.Janó, 1957. Рис. 1. Жилой хуторской дом, построенный в последней трети XIX в. в Морицгате. Фото А. Яно, 1957 г. 2. kép. XX. század elején épült lakóház. Szánk. MNA Itsz.: 18556. — Fotó: Janó Á. 1965. Fig. 2. House built at the beginning of the 20th century. Szank. Invent, number in the Ethnographie Institute of the Hungarian Academy of Sciences. 18 556. — Photo: Á.Janó, 1965. Рис. 2. Жилой дом, построенный в начале XX в. Санк. Фото А. Яно, 1965 г. Általánosan ismert és legrégebbi falanyagként tartják számon a gyephantot. Készítése nem mutat lényeges eltérést a szakirodalomban ismerttől. 47 A gyephantot azonban itt sem tartották soha kizárólagos építőanyagnak. A tanyai lakóházak (és istállók, ólak) túlnyomó többsége vályogból készült. „Bor^as^tó vastag nagy vályogok vótak azelőtt, 20—25 centi vastagok. Vérett falat csak portabul építettek?'''/ 8 vagyis, ahol a tanyatelken falveréshez alkalmas föld volt. A gödröt mindjárt megtöltötték homokkal és rögtön fát is ültettek bele, hogy ne hordja ki a szél. A vályogház alá, miként a hantház alá sem, nem raktak alapot, de később, vizes esztendők után több házat terméskővel alárakták. Ezt a Bánóból hozták, ahol kővágó^ volt. és az ember kapcsolatának egy formáját a megfelelő részeknél a jegyzetekben ismertetem. Meg kell itt jegyezni, hogy számottevő hiedelemanyagot jóformán csak a szegedi származásúaktól hallottam. — A házzal kapcsolatos: 1. „Monta a szomszédasszonyom, amikor elkészült ez a ház, hogyha lefekszik, számoljam meg a gerendákat, amit akkor éjjel álmodok, az igaz l es *Z- Hdt én egy fekete koporsóval álmodtam. Az/ mondja a szomszédasszonyom nekem másnap, amikor elmondtam neki az álmomat, hogy ez nem jó, majd még meghal valaki közülünk. Miért nem dobtam be egy macskát az ajtón, hogy az aludjon benn először? Dehát tudtam én azt? Ügy is lett! Rá négy évre meghalt a lányom." (Bárkányi Mihályné, 54. é. S. gy. Szank, belterület. Szanki gyűjtés. TJMA. 2. Nem szószerinti lejegyzésben: Ha valaki azt álmodja, hogy kidűl a ház fala, az is azt jelenti, hogy a házból meghal valaki. Amelyik fal dűl ki arra fog meghalni. (Bárkányi Mihályné, 54. é. Szank, belterület. S. gy. szanki gyűjtés. TJMA. 3. A villámgyújtotta házat csak tejjel lehet eloltani. (Volentér Jánosné, 63. é. Szank. Vona dűlő 98. S. gy. 1965. szanki gyűjtés. TJMA. 4. Lazábban kapcsolódik a házhoz az alábbi történet a kereszteletlenül elhalt gyermekről: „Mikó tizenhét éves vótam az ablakon vártam, hogy gyün az udvarlóm. Eccör csak valami elkezd sírni az ágy alatt. Anyám ott imátkozott a püffeszködön. — „Anyám, hajjá kend-é? Sír valami az ágy alatt." Azt mondja nem. De má akkó nagyon sírt. „Jék kend, oszt halgassa, nem süket kend!" Én má hallottam akkó olyan gyerökrü, akit nem körösztöltek mög oszf elhalt. Gondótam, csak az, lőhet. Oda möntem és azt mondtam: „Ha fiú vagy körösztöllek az Atyának, Fiúnak, SzentÜlőknek nevibe lögyé Mihály, ha lány vagy lögyé Mária. (Saját keresztneve.) Azt sajnálom! hogy egy zsebkendőt nem dobtam be neki korozsmának. Azt monták a régi öregök, hogy amit bedobnak, eltűnik onnan. En nem vagyok babonás, az uram má imátkozós, de ez igaz, p ót- ^Z ágy alatt löhetött elásva a kisgyerek, mer az a ház, azelőtt kocsma vót." (Takács Jánosné, 77. é. Pálmonostori születésű. Szank, Béke u.) S. gy. 1965. Szanki gyűjtés. TMJA 47 JUHÁSZ Antal, 1969.; Rokolya Béni sz. 1907. halasi származású szanki gazda így mondotta el a falkészítést: „Fékével szántottak gyepet. Fiat ökör kellett a szántáshozUtána ment két ember és kivágták, mint a vályogot, akkorára, mint egy szék lapja. Ebből raktak házat. Alapját nem csináltak, csak elsimították a földet. A hantokat sárral ragasztották össze, mint a vályogot, utána bevakolták, bemeszelték. Jó meleg házak voltak, csak az volt a baj, hogy a falat mindig kifúrták a hangyák." S. gy. 1965. szanki gyűjtés. TJMA. 48 László Dezső, Szank, Petőfi u. 70. S. gy. Szanki gyűjtés. TJMA. 49 A homokbuckák között mészben gazdag, szénsavas tartalmú időszakos vízfolyások mentén képződő lyukacsos szerkezetű, édesvízi- vagy réti mészkő. PÉCSI Márton, 1967. 242. — Darázskőnek is nevezik. Lelőhelyének neve a Duna-Tisza közén általánosan Kővágó. 165
