Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Szilágyi M.: A magyar halászat néprajzi kutatásának elméletei és módszertani próblémái

ECS EDI István — ugyanebben az időben — a tiszántúli rmgyarság körében végzett halászati és táplálkozási kutitásii során jutott hasonló eredményekre: vitatta, hogy a magyar halevő nép lett volna."'"' CS. SEBKSTYEN kategorikusan fogalmazott véleményének aligha tulajdoníthatunk perdöntő jelentőséget. Spekulatív visszaköv'etkeztetéssel jutott el а honfoglalás előtti halászat jelentőségének lekicsinyléséig, an ükül, hogy tisztázta volnt: vajon létfenntartó foglalkozásnak kell-e tekintenünk а középkori halás :itot. Eléggé keveset tudunk a táplálkozási szokások t.'Ciénetí változásairól.

58 Annyit semmiképpen sem, bog/ magabiztosan kijelenthetnénk: а viszonylag kő ínyen megszerezhető, ennek ellenére nem becsült Inbús a „középkori egyházi eredetű halevési kényszer" hatás ' ' '. oly mértékben kezdte fogyasztani a parasztság, m In.; korábban soha. Majd a külső kényszer m :gs ;űnyCi, a.'.on.

aal lemondott erről а táplálékáré)! . . . I U a táplálkozási ízlés és szokások változtak, sn:rk e'j')jO:'bn természeti és gazdasági okai voltik. E'ö é>b tehát a középkori halászat és halfogyasztái tényleges jelentőségét kellene megismernünk, a v'

!

i> 'és•)'; :f történetileg konkretizálnunk, s csak U'é.na к м, snetjük а honfoglalás előtti előzményeVagy el kell fogadunk NÉMETH Gyula valószínűsítő következtetéseit. NÉMETH a dél-orosz területeken élt magyarságról megemlékező arab kútfők szövegelemzése, valamint a halászati szé>kincs bolgártanok rétegének etimokígiai felülvizsgálata után arra az eredményre jutott, hogy a halászat az állattenyésztés és földművelés után fontosságban a harmadik helyen állott, de így is jelentős élelemszerző foglalkozása miradt a finnugor közösségből kiszakadt magyarságnak.

5,s A szakszókincsnek az őstörténet szempontjából figyelembe vehető tanulságait (a néprajzi kutatások eredményeitől jórészt függetlenül) a nyelvészek r,ri V. ö.: ECSED1 István, 1934, 1935. -,|; Л népi táplálkozás kutatásának programadó összefoglalása: KISBÁN Eszter, 1963. 57 Mindaz, amit az egyházi tulajdonú halászó helyekről, halfogó szerkezetekről tudunk, illetve amit a rendszerint pénteken megkívánt „ebcdhal" adásának kötelezettségéből következtethetünk, azt látszik erősíteni, hogy a vallási előírásoknak valóban szerepe volt a halászati technika fejlesztésében. Ez a probléma azonban részletesebb vizsgálatot kíván. 58 V. ö.: NÉMETH Gyula, 1937; 1. még LÁSZLÓ Gyula, 1944. 316-323. egyébként is sokoldalúm hasznosították.

59 Az etimológiai vizsgálatok alapján (annak ellenére, hogy a halászati szakszavak igen jelentős százalékát még ma is ismeretlen eredetűnek kell tekintenünk

60

) többékevésbé körvonalazódott a finnugor és a bolgár-török eredetű halneveknek és szerszámneveknek a csoportja.

61 Szókincsünk szláv eredetű rétegének többszörös és igen tüzetes vizsgálata — az átadó nyelv konkretizálásával, a honfoglaláskor a Kárpát-medencében talált, illetve a szomszédos szláv népek kulturális és nyelvi hatásának részletes felmérésével hozta a legszámottevőbb új eredményeket.

62 Ezeknek az etimológiáknak a tárgytörténettel való egybevetését feltétlenül el kell végeznie a néprajzi kutatásnak, mert pl. MOÓRElemérnek a honfoglalás utáni szláv hatást bizonyító tanulmánya

63 eléggé periférikus jelentőségű szakszavak etimológiai vizsgálatán alapszik. Sajnos a néprajzosok alig vállalkoznak tárgytörténeti szempontokat érvényesítő etimológiai vizsgálatokra,

64 pedig jónéhány, a nyelvészet kezdeményezte eredetvizsgálat kimondatlanul is igényli az etnográfiai „hitelesítést".

65 Az elmondottakból logikusan az következnék, hogy HERMAN, s főleg JANKÓ nagyigényű kezdeményezése: a halászat néprajzi vizsgálatának és az őstörténeti elméletnek az összekapcsolása kívül esett a magyar néprajz érdeklődésén. Hiszen még a J ANKOval közvetlenül polemizáló vélemények, illetve a magyar kutatási hagyományoktól jórészt független későbbi kutatási eredmények sem épültek be a halászatról kialakult néprajzi képbe."

6 Abba a rendszerbe, 59 L. pl. összefoglalóan N. SEBESTYÉN Irén, 1935. és a halászati szókincs etimológiáit összefoglaló szótárakat: BÁRCZI Géza, 1941; BENKŐ Loránd (szerk.), 19671976. fí

" A halászati szókincs tekintélyes részének — a tájnyelvi szavaknak - még az etimológiai ötlet szintjén sincs etimonja. S még a korábban biztosnak hitt etimológiák egy része is kétségessé vált! Л finnugor eredetűnek tekintett vejs^e pl. я MNYTESZ szerint (III. 1107) ismeretlen eredetű. el V. ö.: BÁRCZI Géza, 1963; HAJDÚ Péter (szerk.), 1975. ,i2 Összefoglalóan: KN1EZSA István, 1974. «

3 MOÓR Elemér, 1963. 64 L. pl. BÁTKY Zsigmond, 1933, 1936/A, 1936/B, 1938; LUKÁCS Károly, 1940/A, 1943/A, 1950/A, 1950/B, 1953/A; SÓLYMOS Ede, 1955/B, 1955/C, 1958/B 85 Pl. GRÉTSY László, 1959; HORVÁTH Károly, 1953 és a MNYTESZ számos címszava. Ezekkel azonban részletesen nem foglalkozhatunk. 8G A legfeltűnőbb, hogy az egyébként számon tartott és sokszor idézett SIRELIUS Uuno Taavi, 1906 rekesztőhalászattal kapcsolatos elméletei, és MOSZYNSKY, Kaziu