Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Sztrinkó I.: Primitív faltechnikák az illancsi tanyák népi építkezésében

7. kép. Ferdeoldalú hantokból épített fal. Abb. 7. Aus abgeschrägten Rasenziegeln gebaute Wand Рис. 7. Стена из кососторонных дернин 9. kép. Faékek a hantfalban Abb. 9. Holzkeile in der Rasenziegelwand Рис. 9. Деревянные клипы в стине 6. Meglepő módon a nádház egyik sajátos változatára is rábukkantunk területünkön. Л nádnak egy-egy házépítésnél ilyen nagy menniységben való felhasználása azért különös, mert beszerzése igen költséges volt. Az építtetők gazdasági helyzetének vizsgálatából az derül ki,hogy csak a jobb módúak engedhették meg maguknak. (Édes Imre, az egyik nádház tulajdonosa, számadó kanász volt, három holdon gazdálkodott, aminek felét szőlő adta, és hat fejőstehenet is tartott.) A ki-kihagyó emlékezet alapján az illancsi terminológiával öntött hágnak nevezett nádház építését a következőképpen lehet rekonstruálni. A ház sarkaira és a mestergerenda alá oszlopokat ástak. Ezekre egymástól 50—60 cm-es távolságra korcokat szegeztek. Л korcok párokban, párhuzamosan, az oszlopok mindkét oldalán körbe futották a falakat. A fi()kp;eren8. kép. Kötőre rakott hantok Abb. 8. Wand aus Rasenziegeln Рис. 8. Дернины так, чтобы взять друг-друга dákat is a fal síkjában álló oszlopok tartották, amelyeket felül kötöják fogtak össze. Ezután beállították az ajtók és ablakok kereteit, amit a nádfal elkészítése követett. Egy-egy maréknyi nádat derékon és a tetején a korcpárok külső oldalaihoz kötöztek, alját pedig félsukknyi mély árokba állították. Az egyik csomónak fölfelé, a másiknak lefelé volt a vége. Ezután homok és oltott mész 2:1 arányú keverékéből maltert készítettek, ügyelve arra, hogy ne legyen túl híg. Ezt vödrökkel a falhoz hordták és létráról vagy valamilyen állványról öntögették be a két nádfal közé. A víz a nád között kipréselődött, így a malter jól összetömörült. Két-háromhetes száradás után, a nádfalak elbontása nélkül homokos sárral betapasztották. (10 — IE kép.) Figyelemre méltó az a tény, hogy az eddig felderített három öntött ház egyetlen mester, DOBOS István munkája. Ilyen, házak a 40-es évekig, DOBOS István haláláig épültek. Ez felveti azt a kérdést, hogy vajon élő gyakorlat, az illancsi építkezés integráns része volt-e az öntött ház,vagy csak egy újító, újat teremtő egyéniség megnyilatkozása. Ennek eldöntésekor azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a nádház a jánoshalmi határban is előfordul, s az okleveles adatok tanúsága szerint Kiskunhalason is ismeretes volt.

10 így valószínűnek tűnik, hogy az illancsi nádház nem gyökértelen, s inkább csak különleges építési technikája lehet egy újító munkájának eredménye. 10 VORÄK József 1965. 139. 148