Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)
Biczó P.: Jelentés a kecskeméti Kossuth téren végzett ásatásról
az is nagyobb részént földig romolva, és pusztulva maradván." A tűz és az ezt követő újjáépítés semmisíthette meg a templom felmenő középkori falai nagy részét. 11 1681-ből ismerünk egy szerződést, mely az újjáépítés főbb mozzanatait rögzíti, és valamelyest tájékoztatást nyújt a templom épületéről és környékéről. Ebben a tornyot, a sekrestyét és a templom kerítését említik. 12 A templom két oldalkápolnájának említését már a XVIII. századból ismerjük. 13 A forrásokból kikövetkeztethetően a nyugati oldalkápolna Szt. Antal kápolna volt. Először 1721-ben találkozunk nevével. 14 A templom környékéről a temető és kerítés említésén kívül a következőket tudjuk meg az írott adatokból: Az említett, 1658. évi egyezségből derül ki, hogy a reformátusok fatemploma a Szt. Miklós templom mellett állt, többet azonban nem tudunk meg helyéről. 15 A ferencesek 1759-ben kezdődő História Domusa szerint a fatemplom a Szt. Miklós templomtól nyugatra feküdt. 16 Még egy későbbi adatunk van a fatemplom helyére vonatkozóan: Blahó Vince szerint a fatemplom helyén épült a Szt. Mihály kápolna. Erről pedig a História Domus mint létező építményről szól a templomtól nyugatra. 17 Ezeknek az adatoknak a birtokában a Szt. Miklós templom és környezete középkori történetére vonatkozóan a következő kérdéseket tartottuk megvizs11 A barokkori átalakítások eredményeztek még nagyobb változást. 1777-ben a szentélybelsőt alakítják át. Hist. Dom. 104 — 106; 1779-ben a hajón végeznek nagyobb munkákat. Hist. Dom. 109. Itt mondok köszönetet Kiss Pál tisztelendő úrnak, hogy már az ásatás idején tanulmányozhattam a Hist. Dom. magyar nyelvű kivonatát. 12 ,,. . . egyenlő akaratbúi fogattuk meg kőmíves Kovács János mestört a[z] mi Pápista Templomunk[nak ] mind[cn] hozzája kívántató dolgainak meg ujjtására, és romlott köveinek egészben való meg építtésére mind a[z] környüs körül való Czinterem[nek] meg vakolására, s meszölésére, romlott köveinek meg építtésére, a[z] segrestyének bóltozására, az ajtó köveinek újon[n]an való építtésére, a[z] Czinteremen való két ajtónak bé rakására, a [z] torom[nak] meg újítására, vakolására, s meszelésére, ajtaja köveinek újonnan való építésére, és egy részb[en] való bótt alá vételére. . ." Az irat keltezése 1681. május 27. BKML Róm. Kath. Egyh. Okiratok I. 21. sz. 13 ,,. . . reliqva . . . S. Antony Padvani, et S. Josephi in Capellis, . .." Hist. Dom. 4. 14 1721-ben említik a Szt. Antal kápolnát — három ablakáról van szó, ez csak a nyugati oldalkápolna lehet. BKML Róm. Kath. Egyh. Okiratok I. 1/15. sz. ; Hornyik János szerint az 1678-at követő építkezések idején bővítették a templomot északnyugati oldalán kápolnával. HORNYIK I. 167. és HORNYIK J. : Kecskemét város gazdasági . . . 22. Az adatot Blahó Vincétől veszi, de hivatkozása hibás, az adatot máshol sem találom Blahónál. gálandónak: a templom és temető kora; 18 a templom építéstörténete; a temetőkerítés, fatemplom és Szt. Mihály kápolna maradványainak felderítése; amenynyiben a műemléki feltárás igényli, és a helyreállítási munkák megengedik, a kolostor XVII. századi kezdeteinek régészeti kutatása. A feltárás számára rendelkezésre álló területen szelvényeinket először az OMF kívánságának megfelelően jelöltük ki. A kutatást egy félig lebontott üzletfal mellett kezdtük, ebben ugyanis a Szt. Mihály kápolna falmaradványait sejtették. Első szelvényünket (A/I. szelvény) a falra merőlegesen húztuk, és már feltárásának megkezdésekor egy rá merőleges, a templomtól északra eső területet hosszanti irányban átszelő szelvényt (A/II. szelvény) jelöltünk ki. Az A/I. szelvénnyel megvizsgált falról kiderült, hogy alapjaiban sem középkori. Az A/II. szelvényben azonban a temető ossariumának déli fala és délkeleti sarka jelentkezett. Mellette -220 cm-től 19 a sarkot és a falat végigkísérő beásást észleltünk. Magasabban, a temetkezésekkel erősen bolygatott talajban nem tudtuk megfigyelni a beásást. Néhány, a XVII. századnál korábbra nem keltezhető edénytöredék volt a beásásban. Az ossarium feltárását célzó A/III. szelvényt még korábbi szelvényeinkhez igazítottuk, következő szelvényeinket azonban már úgy jelöltük ki, hogy a falakra merőleges metszeteket kapjunk. Az épület fölött újkori törmelékréteg húzódott. Alóla, a csontok fölötti rétegekből XVI— XVII. századi, bögre alakú kályhaszemek töredékei kerültek elő. Az épület belsejéből a földet megközelítőleg az alapfalak aljáig 15 TOLLAS B. szerint az 1658. évi egyezségből (Ld. 9. jegyzetet) az is megállapítható, hogy a fatemplom a Szt. Miklós templomtól keletre feküdt. TOLLAS B. : A kecskeméti református templom története. Kecskemét, 1958. 7. Véleményünk szerint az 1658-as egyezségben közölt adatok ennek eldöntésére nem elegendők, a fatemplom a szerződésben található adatok alapján a Szt. Miklós templomtól nyugatra is lehetett. 16 Hist. Dom. 15. A Hist. Dom. visszaemlékezéseit természetesen fenntartással kell fogadnunk. ,7 BLAHÓ V.: i. m. 37; Hist. Dom. 17. 18 Hornyik említi azt a hagyományt, miszerint a templom Zsigmond király idejében épült volna: HORNYIK I. 168; HORNYIK J. : Kecskemét város gazdasági ... 80; Valamiféle XIV. századi templomépítési hagyományt a ref. egyház 1844-ben írt egyháztörténete is őriz. Ez a Homoki kápolnáról mondja (ld. 5. jegyzet), hogy Nagy Lajos felesége, Erzsébet királynő építtette. POLGÁR M. : A kecskeméti reform, ekklézsia rövid históriája, . . . Kecskeméti Protestáns Közlöny, I. füzet. Kecskemét, 1858. 52. 19 A mélységeket minden esetben a templom mai lábazatától mértük. 331
