Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)
H. Tóth E.: Az Izsák-balázspusztai honfoglaláskori lovassír
A tarsoly A sírból származó kisméretű szíjvéget, csatot, és veretet a jól ismert tarsoly rekonstrukciók nyomán egyértelműen a tarsolyfüggesztő szerkezetéhez sorolhatjuk. 9 E kisszíjvég formát hasonló méretben gyakran megtaláljuk analógiáink körében, nyújtott ívekből, s az ívek találkozásában levélszerű díszekkel formált rajzolatával azonban igen ritka típusok közé tartozik. (20. kép 14). A miniatűr csatocskák (20. kép 12) számos más lelőhely mellett a kenézlői temető tarsolylemezes sírjaiban, a tuzséri 6-os sír, Karos, Besenyőtelek, Kisdobra leletei között egyaránt megtalálhatók. 10 Kisebb-nagyobb eltérést a különböző csatok pajzsteste mutat. Ez utóbbi esetenként el is maradhat, mint például a Kiskunfélegyháza, Radnóti útról előkerült sír esetében. 11 A tarsolyfüggesztő szíjára helyezhető kis veret rajzolata növényi elemekből nehezen lenne levezethető, ha azonban figyelembe vesszük Dienes István tarsolyrekonstrukcióit, s a veretet csúcsára állítva képzeljük el a függesztő szíjon az emberarc ábrázolása szembetűnő (20. kép 13). Még világosabban kivehető ez a bashalmi temető B. sírjában és a karosi leletnek jobb állapotban megmaradt hasonló példányán. 12 A felsoroltak mellett a tuzséri 6-os sír megfelelő csak rajzban közölt veretének rokonsága az előbbiekkel nyilvánvaló. 13 A verettípus eredetét tekintve feltétle9 LÁSZLÓ Gy. : A honfoglaló magyar nép élete. Bp. 1944. 436. 54. ábr. 9/a Hasonló kisszíjvéget a Prágában kiállított 1937 bodrogszerdahelyi honfoglaláskori temető anyagában találtam. ERDÉLYI I. : A bodrogszerdahelyi honfoglalás kori temető, могильник эпохи завоевания страны венграми в стреда над бодроком. Der Landnahmezeitliche Fridhof von Bodrogszerdahely. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve IV-V. 1961 -62. 17-18. 1.1. 221. o. 10 JÓSA A. : Honfoglalás kori emlékek Szabolcsban II. Arch. Ért. 1914. 316. o. XXV. t. 11. sír. JÓSA A.: Emlékek a honfoglalás korában. Arch. Ért. 1900. 57. o. 22, 223. o. 28. a-b. FETTICH N.: Arch. Hung. XXI. CXXX. t. 4. SZABÓ J. Gy. : Heves megye régészeti emlékei I. 1969. 56. old. 26. t. 11 H. TÓTH E.: i. m. Arch. Ért. 1974. 118. o. 11. k. 1. 13 DIENES I.: Folia. Arch. XVI. 94-95. old. Act. Arch. 1956. LIX. t. 51. FETTICH N: Arch. Hung. XXI. CXXX. t. 32. ábr. ERDÉLYI I. : a bodrogszerdahelyi leletanyag ismertetésében említést tesz két apró veretről" az egyik szakállas férfi arcot mintáz" i. m. 17. old. I. t. 221. old. 13 JÓSA A.: i. m. Arch. Ért. 1900. 223. o. 25. áb. nül növényi ornamentikára vezethető vissza, mint ezt a kisdobrai és farkasréti veretek is bizonyítják. 14 A veretünk emberarckénti értelmezése vitatott, noha a honfoglalás kori ábrázolások között az élőlények realisztikus, illetve motívummá stilizált ábrázolása már ismert. Itt csupán utalni szeretnék a bodrogszerdahelyi tarsolylemez rókafejes veretére 15 , s az ugyancsak Dienes István által egyidejűleg közölt Üj fehértó—Mics ke pusztán talált veretes tarsoly függesztő szíjának általa pajzs alakú veretként meghatározott díszeire. 16 Ez utóbbiak rokonságát a rókafejes verettél, s az állatfej ábrázolás voltukat nehéz lenne elvitatni. A realisztikusabb és stilizáltabb állatábrázolásra bár a kapcsolat nem ilyen közeli, példaként említhetnénk meg a bashalmi II. temető női sírjának élethű szarvasmarha fejes pitykéit 17 , és a debreceni Múzeumban őrzött aranyveret motívummá formált, növényi keretbe helyezett elvontabb szarvasmarha fejét 18 . A fentebb hivatkozott micskepusztai veretek alapján (21. kép) úgy érzem, hogy az izsák— balázspusztai és a hozzá hasonló veretek emberi maszkos ábrázolásként értelmezése, mint lehetőség teljességgel ki nem zárható. A sírból előkerült tarsolylemez a keretező sima fejű szegecssorral, és kis méreteivel egyaránt a típus legszerényebb példányai közé tartozik (22. kép). Hasonló sima lemezű szegecssorral keretezett tarsolyt találunk a tuzséri leletek között, a tarsolyfüggesztőt, illetve zárószíját azonban két-két öntött, csillagos díszű szegecs rögzítette. 19 A kenézlői 14. sír tarsolyának felső szélét három, alsó részét középen 1 öntött lapos pityke díszíti. 20 A tiszanánai, ugyancsak kis méretű, alul és fölül sima szegecssorral keretezett lemezen egy-egy szép rajzolatú öntött palmetta csokrot talá14 DÓKUS Gy. : i. m. Arch. Ért. 1900. 57. o. 28-29. DIENES I.: Folia Arch. XXIV. 1973. 191. о. 6. ábr. 1-8. 15 LÁSZLÓ Gy.: i. m. Bp. 1944. 436. o. 54. kép. DIENES I.: A honfoglaló magyarok. Bp. 1972. 55. old. 20. ábr. DIENES I.: Honfoglalás kori tarsolyaink. Les Aumonières Hongroise de l'Époque de la Conqu te Folia Arch. XVI. 1974. 80. old. 22. ábr. 16 DIENES I. : Folia Arch. XVI. 1964. 98. о. 33. ábr. 17 DIENES L: A honfoglaló magyarok, Bp. 1972. 42. kép 18 KRALOVÁNSZKY A. : Szarvasmarha-temetkezés a honfoglalás korából. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Köz-, leményei 1964, 181. old. lásd még a Csornai szíjvégen PAULER-SZILÁGYI: A magyar honfoglalás kútfői 1900. 559. 19 JÓSA A.: Arch. Ért. 1900. 222. 6. sír. HAMPEL Jó.: Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn I—IL 20 JÓSA A.: Arch. Ért. 1914. 321. XXX. kép. 179
