Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

Pálóczi-Horváth A.: A Lászlófalván 1969–74. évben végzett régészeti ásatások eredményei

V/A középkori fal ° 5 Ют i i ' 1 . 1 j , , , , 21. kép. A református templom alaprajza a beépített középkori rom és a kutatási helyek jelölésével. Abb. 21. Grundriß der kalvinistischen Kirche mit der eingebauten mittelalterlichen Ruine und mit Angabe der Forschungsplätze 21. План реформатской церкви с застроенными средневековыми руинами и обозначением мест исследования és hármas temetkezések, valamint a megsemmisült korábbi sírokból származó csontvázanyag miatt legalább 60 egyént jelent (22. kép). Figyelembe véve a templom körüli temető feltehető kiterjedését, a temetkezések sűrűsége alapján hozzávetőlegesen 2000 — 2500 sírra becsülhetjük a temető eredeti nagyságát. Számításunk összhangban van a népességszámból kiinduló becsléssel: a szentkirályi lakosság legalább 12 generáción keresztül használta a temetőt. A három és fél évszázadon keresztül egy helyben való temetkezés sokszoros rétegeződést hozott létre: az összes sírréteg feltárása után több ponton figyelhető meg négyszeres-ötszörös, sőt hatszoros rétegeződés is. A sírok mélysége a templom körül futó tégla járdától mérve 97—370 cm között váltakozott. A tájolás a középkori templom irányításának megfelelően általában DNy—ÉK, főleg D felé eltéréssel. Több D-i (1., 14., 15., 16., 27., 31., 35., 44.) és egy fordított, É-i tájolású (5.) sír is előfordult. A korábbi rétegekben Ny—K-i tájolásúak is voltak (10., 17., 20., 23., 26., 33., 39., 47.), melyek merőlegesek a templom tengelyére, lehetséges, hogy ezek között vannak a templom felépülése előttre keltezhető sírok. Karcag—Asszonyszállás esetében, a temetőtérkép és az osszáriumok alapján Selmeczi L. arra a következtetésre jutott, hogy a halmon eredetileg csak a temető feküdt, a templomot később építették fel.

55 Ha ez a megfigyelés általánosítható lenne a kun szállásokra, végre megfelelő magyarázatot kapna az a kérdés, hogy miért nincsenek XIII. századi kun köznépi sírleletek. A legkorábbi sírokból marad meg ugyanis a legkevesebb a későbbi temetkezések átvágásai miatt. A középkori templom körüli temetők stratigráfiájáról sem a temetőtérképek, sem a régészeti metszetek nem adnak elegendő információt. Az áttekinthetőség kedvéért általában sírrétegekre szokták bontani a temetőtérképet, ez azonban rendszerint elég merev szétválasztást jelen: taz egykorú sírok a mélységbeli különbségek miatt nem maradnak mindig együtt, viszont a különböző korúak egy rétegbe kerülhetnek. Az abszolút kormeghatározás lehetősége a kevés mel55 SELMECZI L., i. m. 110, 296