Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

Nagy Á.: Az Al-Duna menti bizánci városok pusztulása és a balkáni avar hadjáratok (586–626)

bizánci birodalom mai Bulgár'ia területére eső részének pénzforgalmát tükröző keresztmetszetet;

11 így inkább a birodalom e területének belső — gazdasági, a pénzforgalomban lecsapódó — problémáiról kapunk képet, semmint az egyes városok életében beállt, nemegyszer tragikus fordulatokról, sőt olykor pusztulásról, amelyet az írott forrásanyag bőségesen illusztrál.

25 Ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet arra, a bolgár területeken az utóbbi két évtizedben folytatott nagy, tervszerű település kutatási kampányra, amelyet a lengyel és német kutatás támogat.

26 E települések (pl. Iatrus, Novae, Abrittus) pénzleletei már zárt leletegyüttesnek, a település életében beállott változásokat forrásértékkel tükröző leletanyagnak bizonyulnak. Emellett kétségtelen, hogy a jelzett, klasszikus történetigeográfiai és numizmatikai-statisztikai módszerek továbbra is nélkülözhetetlenek. Lényegesen sokrétűbb a román kutatás módszerkészlete. Olyan bizánci városok, mint Histria, Tomis, Callatis kutatásában rendkívül szerencsésen egyesül a forrásfeldolgozás a régészeti leletanyag forrásértékűvé emelésével. Remek példája ennek a régészeti és numizmatikai eredményeket folyamatosan publikáló Histria-monográfia,

27 az összefoglalásokat tekintve pedig a dobrudzsai ásatásokat a széles geográfiai egységre kiterjedően ismertető feldolgozás.

28 Jelen témánk tekintetében éppen csak érintjük az albániai újabb régészeti kutatásokat, amelyek többek között, a VI—VII. századi Észak-albániai és a pannóniai, ún. Keszthely-kultúra kapcsolatát vizsgálják.

29 3. Az alábbiakban az érintett Al-Duna menti területek kutatásának két jellemző lehetőségét mutatjuk be. Összevetni Histria — tehát egy bizánci város — pénzforgalmának alakulását Jurukova egész Bulgária területére kiterjedő statisztikájával szemben igen tanulságos; másik kisérletünk egy, 596/597-ben tör24 YOUROUKOVA, im. 25 Vö. BONA, I.: Avar lovassír Iváncsáról, Arch. Ért., 97, 1970. 243—263., a kora-avarkori pénzforgalom, illetve annak megszakadására vonatkozó elméletek kritikájával, valamint a szovjet irodalom (KAZSDAN és V. V. KROPOTKIN) eredményeinek ismertetésével. 26 Irodalmi adatai GEORGIEVA-VELKOV, i. m. 27 Szempontunkból legfontosabb: PRÉDA, C.-NUBAR, H.: História III, Bucuresti, 1973. 28 VULPE-BARNEA, im. 29 SPAHIU, H. : Y a-t-il des vestiges de civilisation avare dans l'inventaire des nécropoles hautes-médiévales albanaises? in: Les Illyriens etc, 201—215. tént avar hadjárat, alighanem a legjobban dokumentált hadjárat, eseménysorát igyekszik rekonstruálni. 4. Jurukova statisztikája szinte teljesen azonos képet ad, mint V. V. Kropotkin összeállítása.

30 Ebből csak ugyanarra a jelenségre, a bizánci gazdasági élet és a pénforgalom alakulására következtethetünk, amelyet A. P. Kazsdan és V. V. Kropotkin már vázoltak.

31 Sajnos, az újabban Bulgáriában folytatott szervezett és tervszerű településfeltárások egyelőre lezáratlanok, s így a histriai képhez viszonyítva vajmi kevés vizsgálati alapot nyújtanak. Histria pénzforgalmának statisztikai kimutatásához grafikont készítettünk (1. ábra), s így az alábbi kimutatás darabszám/évek, valamint a százalékos megoszlását a táblázatból elhagytuk.

3Histria pénzleletei a 491—641 közötti évekből: Kibocsátó : Uralkodása : Darab : I. Anastasios 491-518 22 I. Iustinos 518-527 18 I. Iustinianos 527-565 93 II. Iustinos 565-578 117 II. Tiberios 578-582 19 Maurikios Tiberios 582-602 64 Phokas 602-610 15 Herakleios 610-641 3 A kiegészítésül közölt grafikonon (1. ábra) egyértelműen leolvasható, összevetve a veretek számát a kibocsátó császárok uralkodásának időtartamával, hogy Histria pénzforgalma nemcsak az ún. „iustinianusi aranykorban", hanem II. Iustinos uralkodása alatt is lényegében töretlen volt. Sőt, a viszonylag I. Iustinianos korához képest nagy, II. Iustinos kora alatti pénzforgalom jelzi azt a nyugalmas helyzetet, amely az avaroknak juttatott „békepénz" árnyékában alakult ki. Az 578—582 közötti időszak pénzforgalmának zuhanásszerű csökkenése sem tekinthető azonban valamiféle tragikus eseménysorozat, netán pusztulás bizonyítékának: e négy év pénzleletei százalékos arányban (az összleletanyag 5,4%-a, 150 év alatt!) meghaladják I. Iustinos viszonylag békés uralmának kilencévi (!) pénzforgalmát (az összleletanyag 5,1 %-a). 30 Vö. BONA im. összehasonlító adataival! 3i BONA, im. ih. за Forrás: PRÉDA-NUBAR, im. 83