Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

Sey K.: Egy ritka Valens ezüst medalion

tinianus számára.

8 A treveri Valens multiplum a verdejegy alapján 367—375 időszakban készülhetett. A sorozatban a kronológia szempontjából következő medalion Valens császáré. Ez a veret a SISCPS verdejegy alapján 375—378 közötti időszakban készülhetett. Ebben a periódusban Vert a sisciai verde Valens és Gratianus számára miliarenseket VOTIS/ XV/MVLTIS/XX hátlappal és SISCPX jeggyel. Továbbá a fenti két császárnak és II. Valentinianusnak az VRBS/ROMA köriratú siliquakat szintén ezzel a jegygyei.

9 így a Valens medalion verése is a 375—378 időszakra tehető. A továbbiakban a sisciai verdéből eddig több multiplumról nem tudunk, de a római verde II. Valentinianusnak RP jeggyel és 12 g súlyban készít ilyen veretet.

10 Ez, a jegyek alapján a 378—383 periódusba tehető. Ugyancsak itt készülnek I. Theodosius

11 (4. kép) RT és Arcadius

12 (5. kép) RE jegyű ezüst multiplumai 383—387 között. Azonban a sorozat még tovább is folytatódik. A legkésőbbiek Arcadius

13 és Honorius

14 medalionjai. Ezek 395 után a római verdében kerültek kiverésre, mindkét császár számára RMPS jeggyel. Összefoglalva az eddigieket; ennek az ezüst medalion típusnak az előzménye már Constans és II. Constantius alatt megtalálható. I. Valentinianus császártól kezdve szinte folyamatosan verik a Valamelyest módosult hátlapi ábrázolással ezeket a multiplumokat. így I. Valentinianus, Valens, II. Valentinianus, I. Theodosius, Arcadius, illetve Honorius számára. A két utóbbi császárnak a római verdéből származó RMPS jegyű veretei feltétlenül a 395 utáni évekre tehetők,

15 de 408, azaz Arcadius halála előtti időszakra. Általában a medalionokról is kell néhány szót mon8 RIC IX 16 o. 15 sz. 9 RIC IX 148-149 o. 10 RIC IX 123 o. 32 11 RIC IX 129 o. 52 (a) 12 RIC IX 129 o. 52 (b) 13 GNECCHI, F.: i. m. 37 t. 9-10. 14 GNECCHI, F. : i. m. 37. t. 4. sz. 15 HILL, P. V.-KENT, J. P. C.-CARSON, R. A. G.:Late Roman Bronz Coinage I—II. London I960 (LRBC) 355360 között már használják az RM . . . jegyet a római verdében a bronz pénzeken, majd hosszabb időre megszűnik a használata (LRBC II. 684-696) majd 409-től újra feltűnik a jegy a bronzokon (LRBC II 826-838). 16

TOYNBEE, J. M. C: Roman Medallions. Numismatic Studies No. 5. New York 1944, 22 o. 17 TOYNBEE, J. M. C: i. m. 22-23 o. dánunk. A római kori nagy formátumú véreteket több generáció óta a numizmatikusok medalionoknak nevezik. Ez egy összefoglaló meghatározás, amely még sok finomításra vár. A medalionok anyagát nézve nemesfém és nem nemesfém véretekről beszélhetünk. Itt most a bronz medalionokat kikapcsoljuk, csak a nemesfémekről beszélünk, azok között is az ezüstökről, amelyek sokkal ritkábbak, mint az aranyak. Már az I. században Kisázsiában készülnek tulajdonképpen medaliának tekinthető ezüst cistophorusok. Ezek 3 dénár súlyúak.

16 Annyit mondhatunk még ezekről a nemesfém medalionokról, hogy az éppen forgalomban levő nemesfém pénzek súlyának többszörösei. Ezért multiplumoknak is nevezik őket. így az előbb említett cistophorusok háromszoros dénárok. Igaz, hogy a forgalmi pénzek többszörös súlyában kerülnek kiverésre, mégis azonban nem valószínű, hogy mint pénzeket használták őket, illetve olyan ritkának számító emlékveretek voltak ezek, amelyeknek a pretium affectationisa nagyobb volt, mint fémértékük. Általában az ezüst medalionok ritkábbak az I—III. században, mint a bronzok. A III. század második felében pedig szinte teljesen eltűnnek. Hiszen az ezüst pénzek verése is majdnem teljesen megs zűnik, mivel ezüstpénzként az elbronzosult, billon antoninianusok forognak. Diocletianus pénzreformja után jelenik meg lényegében újra ezüst pénz a forgalomban, a denarius argenteus. A Constantinus dinasztia uralomra jutásával megint elég gyakorinak mondható az ezüst medalionok verése.

17 Fig. 1. Valens silver medailon, Hungarian Nationa Museum, Budapest. Fig. 2. Valentinian silver medailon, Weifert Collection, Belgrade. Fig. 3. Valens silvermedailon, British Museum, London. Fig. 4. Arcadius silver medailon, Vienna. Fig. 5. Honorius silver medailon, Vienna. 1. ábra. Valens ezüst medalion, Magyar Nemzeti Múzeum Budapest 2. ábra. Valentinianus ezüst medalion, Weifert gyűjtemény Belgrád 3. ábra. Valens ezüst medalion, British Museum London 4. ábra. Arcadius ezüst medalion Bécs 5. ábra. Honorius ezüst medalion Bécs 36