Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

Biczó P.: Jelentés a kecskeméti Kossuth téren végzett ásatásról

részt fazekak töredékei. Fehérre égő agyagból készültek, belsejüket vékony máz borítja, külső oldalukat barna földfestékkel készített vonalak és hullámvonalak díszítik. A habán anyagban főleg bokályokat találunk. Kék-fehér márványozott díszítésűek, a néhány ornamentális díszítésű töredék között egy 92-es számmal ellátott, stílusjegyei alapján 1692-esnek tartható bokály jelentős darab (24. kép). Átlátszó, barna ólommáz alatt fehér földfestékkel márványozott bokály és tál töredékek is előfordulnak az árok leletanyagában. Néhány zöld ólommázas, végtelen mustrával díszített kályhacsempe is felszínre került (25. kép). Ásatással a torony korára nem sikerült adatokat nyernünk, így megint csak következtetésekre vagyunk utalva. A XVIII. század első felében kiépített kolostor rendszerébe a torony nem illik bele, sem falvastagsága, sem helyzete alapján. Ezért vagy a kolostor korábbi részeinek védelmére épülhetett a törökkor után, vagy pedig még ezt megelőzően.

50 Lőrései XV. századi, esetleg XVI. század eleji keltezését nem zárják ki.

51 Épp ebben az időszakban vesz a közelgő török veszély miatt a települések erődítése nagy lendületet.

52 Amennyiben e korábbi keltezés igaznak bizonyul,

53 alföldi városaink középkori topográfiájához igen értékes adatot nyújt a torony. A torony a XVIII. század első felében védelmi szerepét még megőrizte. Egy 175l-es térkép már a kolostorba beépítve — mintegy bástyaként — ábrázolja, lőréseit még jelölik.

54 A mellette feltárt árokszakasz is a toronnyal, mint védművel látszik kapcsolatban lenni.

55 Az 1780-as évekre védő szerepe már megszűnhetett. A II. József féle katonai felvételhez kapcsolódó általános országleírásban a katonai jellegű megjegyzések között csak a kolostor kerítését, és gabona tárolására alkalmas épületét említik.

56 Rövidítések BKML — Bács-Kiskun megyei Levéltár, Kecskemét Mist. Dom. — História Domus. Ferences Levéltár, Budapest IIornyik 1. — Hornyik János: Kecskemét város története, oklevéltárral. I. kötet, Kecskemét, 1860. Hornyik II. - Kecskemét város története, oklevéltárral. II. kötet, Kecskemét, 1861. 50 Városokban található tornyokra utaló szórványos adatokról Gerő László ír összefoglalóan, létüket Major Máté nyomán a XIII. századtól tételezi fel. GERO L. : Magyarországi várépítészet. Budapest, 1955. 243 — 244; A középkori polgári építészetben is előforduló tornyokra utal Gerevich László okleveles adatok alapján. GRRRVICH L. : Gótikus házak Budán. Bud. Rég. XV. (Budapest, 1950.) 197 — 198; A középkori polgári házzal együtt készült tornyot ismerünk az Úri utca 37. sz. alól. A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatása. Bud. Rég. XIX. (Budapest, 1959.) 345-349. Ismerteti: LÓCSY E. ; Az utóbbi két műre Nagy E. lektor hívta fel a figyelmemet. A XVII—XVI11. század fordulóján részben a török visszatérésétől való félelem miatt, részben a belpolitikai zavargások miatt is szükség volt védelmi berendezésekre. A kecskeméti bizonytalan viszonyokra utal, hogy a város 1691-ben megújítja a városárkot. BLAHÓ V.: i. m. 16; Ugyancsak Blahó Vince említi a Wesselényi Pál katonái által a kolostorban keletkezett harcot. BLAHÓ V. : i. m. 38. A jegyzet. Az 1707-es rác betörés sokáig emlékezetes maradt a város életében. BLAHÓ V.: i. m. 17. 51 A XV. századtól a kulcslyuk alakú lőrésekre szaporodnak adataink. A gyulai vár XV. századi ötszögű bástyái, PARÁDI N. : A gyulai vár ásatásának építéstörténeti eredményei. Magyar Műemlékvédelem 1961 — 1962. Budapest, 1966. 150; A soproni városfal IV. és V. periódusának lőrései, HOLL I.: Sopron középkori városfalai. Arch. Ért. 94. (1967.) 160, 162, 170; Uő.: Sopron középkori városfalai II. Arch. Ért. 95. (1968.) 189, keltezésükre 193. 52 ENTZ G. : Gótikus építészet Magyarországon. Budapest, 1974. 17. 53 A toronynak a város helyrajzában elfoglalt helyéről jelenleg semmit sem tudunk. Alföldi településeinken az írott forrásokból esetleg hasonló jelenségre következtethetünk Zay Ferenc 1551-es jelentéséből, melyben Tiszakécskéről írja: ,,A templomnak magas tornya van s még egy másik torony is akad itt. A temető az egyház körül kőfallal van kerítve." TAKÁTS S. : Rajzok a török világból. Budapest, 1915. II. 60. 54 Ferences Levéltár, Budapest. Jelzet nélkül. Felirata külső oldalán: Praesentem delineationem Vencrabile Diffinitorium approbat, acceptât, et secundum hanc aedificari Novam Écclesiam ad proprios Conventus Kecskemétiensis sumptus demandât. Actum in prima intermedia Congregatione celebrata Szécseny die 9. Maji 1751. A térképre Sümegi György hívta fel figyelmemet. 55 A B/I. és В/П. szelvényben is feltártunk egy hasonló beásást, amely esetleg kapcsolatban lehet a B/VIII. szelvényben feltárt árokszakasszal. A beásások azonosságát azonban kérdésessé teszik a B/I. szelvényben a beásásból felszínre került XIX. századi kerámiatöredékek, valamint a beásás sárga agyagos, döngölt feneke, és a közepén húzódó kettős téglasor maradvány. 58 FÖRDŐS L. : Kecskemét települési és gazdaságföldrajzi képe a XVIII. század végén. Kecskemét, é. n. 10. 355