Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

Biczó P.: Jelentés a kecskeméti Kossuth téren végzett ásatásról

12. kép. A 19. sír leletei Abb. 12. Die Funde aus dem Grab~19 Рис. 12. Находки и-* могилы № 19 ban elhelyezkedő kúpocskák adják. Az így elkészített díszes pántot gyékényre erősítették fel, hátul párizsi kapoccsal kapcsolták össze. 36 Ezüst, a kő foglalatán háromszög alakú poncollal bcmclyített díszítés fut körben. Atm.: 1,8 cm. 37 Az aranyozott ezüst kapocspár két felét széthajtó tölgylevelek között 3 — 3 makk díszíti. A kapcsolószerkezetet két szamóca és négyszirmú virág takarja, a virág közepén karmos foglalatban vörös kő. H.: 2,8 cm, sz. : 1,6 cm. 38 Az ovális, közepe felé szűkülő csat keretet szív díszíti. Bázisán textilmaradványok. H. : 2,9 cm, sz. : 1,8 cm. 39 A 28 cm magas, domború tetejű süveget 16,5 cm széles, a süveghez szorosan tapadó felhajtó szegélyezi. A 167. sírból ovális bronzcsat került elő

38 (16. kép). A 183. sír pártája bronzszállal körültekercselt fonalból készült. Hármas, három szálból álló kötegekből készített, 1,2 cm széles fonata bőrpánton helyezkedett el. 2 db, félgömbökből összeforrasztott ezüstpityke tartozott még a sír mellékleteihez. Viselcttörténeti jelentősége miatt említjük a 175. sírban a jobb felkar- és kulcscsonton talált nemezsüveget.

39 Mivel a sír a XVIII. században kevéssé használt temetőrészben feküdt, a leletet a XVIII. század első felére, esetleg a XVII. század végére keltezhetjük. 345