Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)
H. Kolba J.: Sigillium civitatis de Kechkemeth
avatott férfiú személye felvetődhet. Kecskeméthez kötődik, ezt bizonyítja a feliraton kívül, hogy a pásztorbot aljára, hasonló ábrázolásokhoz képest páratlanul és szokatlanul: kecskefejet vésett a helyi viszonyokat valószínűleg jól ismerő metsző. Ezzel az aprósággal feltétlenül a szent kecskeméti tiszteletét akarta hangsúlyozni. A középeurópai pecséttani emlékek közt tallózva, több egészen hasonló ábrázolási formát is találtunk, melyek mind a valamelyik szent püspök pecsétre elhelyezett alakját mutatják (természetesen szabályos pásztorbottal!). A megfogalmazásban tehát nem állt előkép nélkül pecsétünk, elég csak a XII. századi trieri, 31 (7. kép) kölni, 32 vagy lüttichi 33 püspöki pecsétekre, valamint a XIV. századból (1361) a michelfeldi 34 pecsétre (8. kép) gondolnunk. A püspök alakja nem szokatlan a pecsétek között, de közelebbről melyik püspök lehet? Sajnos, azt kell mondanunk, eredeti feljegyzés, mely ezt egyértelműen bizonyítaná nincs. Ismét a későbbi írott és íratlan emlékek faggatása marad. Kecskemét főterén, ahol minden időben a legnagyobb piac állt, 1564-ben említettek öregtemplomot, kőtemplomot, mely eredeti falain ma is áll, a máig is főtérként megmaradt városközpontban. Gótikus eredete sosem volt kétséges, de a napjainkban is folyó ásató—feltáró munka során már előkerültek a legkorábbi, biztosan a XIV. századra keltezhető falrészletek ívek, alapozások és támpillérek. 35 A templom tehát a XIV. században biztosan álló, nagyméretű plébánia templom volt. Patrociniuma ismeretlen ugyan, korabeli feljegyzések hiányában, a XVII. századi adatok alapján azonban feltételezhetjük, hogy a viszonylag nagy kereskedő település védőszentje, maga a kereskedők legfőbb patrónusa, szerit Miklós 31 Rhein und Maas, Kunst und Kultur 800 — 1400. Kiállítási katalógus. Köln, 1972. 46. о. II. 3. Hillin trieri püspök. 32 U. о. 47. о. П. 4. Reinald von Dassen kölni püspök pecsétje. Természetesen a püspök személyesen áll a pecsét feliratával körülvett mezőben. 33 Uo. 52. o. II. 17. Rudolf von Zähringen lüttichi püspök pecsétje még mindig a XII. század végéről. 34 KOHLHAUSSEN, H. : Nürnberger Goldscmiedekunst des Mittelalters und der Dürerzeit 1240 bis 1540. Berlin, 1968. 33. o. Michelfeldi kolostor, Miklós apát 1361-es pecsété. Kat. sz. 56. 35 A kecskeméti öregtemplomról ENTZ i. m. 31 —32. о., HORNYIK i. m. 149. о., és a legújabb ásatások vezetője, Biczó Piroska számos adatot keresett ki a templom építésére vonatkozóan. A Katona József Társaság Évkönyvében (1936, Kecskemét) a 91 — 103. oldalon Balyi János cikvolt. A főtéren álló, piacot uraló nagy templom léte és továbbélése az épület részleteiben biztosan kimutatható. Különösen vonatkozik ez a XVII. századra, amikor a hosszasan elhúzódó vallásküzdelmekben több gazdája is volt, míg végül 1647-ben a katolikusok kapták meg. 36 Mivel a templom lelkészi ellátása megoldatlan volt, először a nagyszombati jezsuitákat kérték fel. Ok nem tudtak segíteni, ezért az ottani ferencesek jöttek Kecskemétre, hogy átvegyék a plébánia vezetését. 37 Rendházat emeltek a templom mellé és átépítették, ill. bővítették magát a templomot is. 38 Ennek egyik írásos dokumentuma az az 1698-as adat, amelyben az új templom három oltárának felszenteléséről szerzünk tudomást: ,, . . . Michael Dvornikovics episcopus Vaciensis consecravit altaria tria Ketskemetini die 17 May, 1 — mum al tare május in honorem S. Nicolai . . .", 3 " tehát az elsők között, a régi patrónus tiszteletére az új védőszentet kapott plébánia templomban. Vajon miért éppen szent Miklós volt az, akinek a város egyetlen középkori templomát ajánlották? Csányi szenátor értekezésében az erősen továbbélő görög szertartású lakosság szentjeként említi. Érdemes végignézni a középkori kereskedő városok és szent Miklós kultuszok összefüggéseit, hogy világosan lássuk, ezzel az általános tisztelettel van összefüggésben. Számos munka foglalkozott az európai városok kialakulásának problémáival, itt meg sem említekében) „Szent Miklós tisztelete városunkban" két kora adat is szerepel: 92. o.: „Kalán Gergely cisztercita szerzetes, epiphaniai felszentelt püspök 1487. március 31-én a kecskeméti Szent Miklós egyházban Apostaghy Kelé Benedek fiát, Imrét diakónussá, szerpeppá szentelte." (BÉKEFI: Kápt. isk. tört. 421-22.) 93. o.: „1475 október 7. ., világosan beszél a kecskeméti Szent Miklós templomról... ez időben Benedek és Mátyás voltak a kecskeméti lelkipásztorok." (Debreceni Ref. Főiskolai Könyvtár R. 732/3.) Ezen oklevél másolata esetleg a kecskeméti levéltárban lehet, sajnos, nem láttam. Szintén tőle tudom, hogy a ferences templom História Domusa csak 1749-ből maradt meg, közvetlen adatokat tehát innen sem tudunk a korábbi időről. Segítségét ezúton is nagyon köszönöm. 36 írott emlékek a levéltárban szinte csak a XVIII. századból maradtak meg, néhány feljegyzés a XVII. század végéről, a templom átalakítási munkálatairól is. 37 A ferencesek letelepedésére ENTZ-GENTHON i. m. 31o. 38 ENTZ-GENTHON i. m. 311. o., és a templom mai ásatása. 39 A História Domus 1759-es bejegyzése (utólag!): 1698-ból M. V. Pr. Raphaeltől. 10. o. Az adatot ismét Biczó Piroskának köszönöm. 322
