Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)
Pálóczi-Horváth A.: A Lászlófalván 1969–74. évben végzett régészeti ásatások eredményei
Ez esetben nem számolhatunk a kunoknál is kimutatható kutyaesküvel vagy egyéb áldozattal, és nem is emberi temetkezést kísérő leletről van szó. A település szélén gondosan elhantolt kutya azonban feltétlenül megbecsült háziállat lehetett, s így újabb adatot szolgáltathat a kunok kutya-kultuszához. A rituális kutya-temetés dél-oroszországi régészeti adatai között Fedorov—Davidov említette meg, hogy a Krím félszigeten Csokrak helységnél (tehát a kunok egyik fő települési körzetében) csészetartó kőszobrok mellett, köves kurgánból került elő egy kutyacsontváz. 49 Lászlófalván az említetten kívül még két kutyacsontvázat tártunk fel, az alább ismertetésre kerülő IV. munkahelyen, késő középkori edénytöredékekkel együtt. Itt az egyik állatot (II. gödör) nem természetes halotti, hanem összekuporodott, alvó testhelyzetben találtuk. III. munkahelyünket a református templom és közvetlen környéke jelenti. A kecskeméti ev. ref. egyháztanács 1899-ben határozta el, hogy Szentkirályon hitoktató lelkész lakást és templomot építtet. A lakóház a melléképülettel hamarosan elkészült, 1900. július 25-én vették át. A templom alapkövét 1901. július 7-én tették le, december 7-ére elkészült az épület, 1902. június 2-án avatták fel. Az építkezés Kerekes Ferenc városi főmérnök tervei alapján történt, szinte a mai műemléki elveknek megfelelő módon, ugyanis a meglévő romot egészben megtartotta és a templom hátsó hajójába építette, alaprajzilag és a vakolattal is érzékeltetve a középkori periódust (17. kép). 50 A XIX. század közepén még jelentős épületmaradványok állhattak, a „Magyarország és Erdély képekben" című műben úgy említik, hogy nagyobb a szomszédos Szentlőrinc és Borbásszállás templomromjánál. 51 ,,Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben" című kiadvány pusztákról szóló fejezetében Hoitsy Pál a rom rajzát is közli, nyugati nézetben (18. kép). 52 A templomhajó ÉNy-i falának egy kisebb csonkja és egy nagyobb részlete állt, utóbbi 49 ФЕДОРОВ—ДАВЫДОВ,Г. А., Кочевники Восточной Европы под властью золотоордынских ханов. (Москва 1966) 191—192. 50 A Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára, Presb. Jkv. 1893-99, 1900-1902.; A puszta-szentkirályi templom építésére vonatkozó jegyzetek. 1900. évi május hó 20. napjától kezdve. Kézirat uo. 51 KUBINYI, F.-VAHOT, E., Ungarn und Siebenbürgen in Bildern. I. (Pest 1854) 135. 17. kép. A református templom DNy-ról. Abb. 17. Die kalvinistische Kirche, von SW gesehen 17. Реформатская церковь с юго-запада csatlakozott a támpilléres DNy-i falhoz, amelyen kivehető a kapunyílás és fölötte a háromszögű oromzat kis kerek ablaka. A XIX. század második felében tehát ez a homlokzat még teljes magasságig állt. 1971-ben végeztük el a templom hitelesítő ásatását. Falkutatásra és belső ásatásra nem volt lehetőség, ugyanis nemrég tatarozták az épületet. A tatarozás idején állítólag kb. 1 m magasságig volt látható a középkori falszövet az ÉNy-i oldalon, a támpillér mellett. A középkori épületrészen az alapozást két helyen vizsgáltuk meg. A DK-i oldalon az 1. kutatóárokban a D-i támpillérrel egybeépült kő alapfalakat találtunk (19. kép 1, 20. kép). Az 1901-ben lerakott téglajárda szintjéhez képest az alapozás mélysége 1,60 m, a támpilléré 2,00 m. A középkori falszövet a vakolat alatt is folytatódik. A DNy-i falra merőleges 2. kutatóárokban először a mai téglafal keletkezett, csak a felszíntől kb. 1 m-re értük el a középkori kő alapozást, amely ezen 52 Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben. VII. Magyarország. II. (Bp. 1891) 215. 293