Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

Bálint Cs.: A magyarság és az ún. Bielo-Brdoi kultúra

garnitúrás típusú sírokban? Ugyancsak a honfoglalás előtti időkre, a kazár kapcsolatokra mutat két BBKtípusú temetőben talált, héber betűket utánzó gyűrű.

148 A BBK — a külföldi kutatásban mindmáig elfogadott — alsó határának felülvizsgálatára késztet az a jelenség is, hogy a későavar és IX. sz-i tárgyak (ruhadíszként viselt szíjvég, spirálcsüngős fülbevaló stb.) nem a lovastemetkezéssel jellemzett sírokból, hanem mindig a BBK temetőiből ismeretesek (pl. Eilend, Gombos [Bogojeva, Jug.],Szentes-Szentlászló). A felsorolt tárgyak kora s az említett temetők eddigi keltezése közti látszólagos ellentmondást feloldhatja az a magyarázat, hogy a honfoglaló magyarságot egy társadalmi rétegei között (és azokon belül is) különböző etnikai hagyományokat őrző csoportok ötvözetének kell tartanunk. így eltűnik a most taglalt időrendi probléma, s e mellékleteket a honfoglalók ma még tisztázásra váró, különböző etnikai-társadalmi rétegeihez kapcsolhatjuk. ЗА. Területi elterjedések. К nemzetközi és hazai kutatás egyetért abban, hogy a BBK-ban előforduló csüngős díszek magyar eredetűek.

Ш) A honfoglalás kori Magyarország határain kívül a Drávától, ill. az Aldunától D-re tártak föl temetőket és ismeretesek sírleletek, melyekben voltak ugyan ezekből a díszekből, de egykori tulajdonosaikat teljesen valószínűtlen lenne magyarnak tartani.

150 Következésként a csüngős díszeknek a magyar szállásterületen kívül való előkerülését kereskedelemmel, a magyar divat terjedésével magyarázhatjuk. Az előbbi kézzelfogható bizonyítékai a Pristina melletti maticanei temetőben talált csüngős díszek.

151 Kétszeres méretű fényképükön jól látszik, hogy az alsó tag valamennyi díszítő eleme annyira közel áll a feltárás alatt álló algyői honfoglalás kori temetőben kibontott díszéhez, hogy az a méretű hasonlóság nehezen magyaráz148 Л. KISS: 11th Century Khazar Rings from Hungary with Hebrew Letters and Signs. Acta Arch. Hung. 22 (1970) 341-348. 149 Egyedül Ks. Vinski-Gasparini és Zd. Vinski lát bennük későantik hagyományokat, Ks. VINSKI-GASPARINI: Neke pojave kontinuiteta s podrucja arheologije u nasim krajevima. Peristil 1 (1954) 126, VINSKI 1959. 107. 150 Л csüngős díszek Magyarországon kívüli elterjedésével a 104. j-ben említett kéziratos munkámban foglalkozom. 151 V. JOVANOVIC-Lj. VUKSANOVIC-N. BERIC: New Finds from the Slavic Necropolis at Maticane near Pristina. Balcanoslavica 1 (1973) IV. t. 4. kép. Köszönetet mondok Kürti B.-nak, hogy betekintést engedett az algyői temető anyagába. ható egy általános díszítésmóddal vagy véletlen egybeeséssel. A két, egymástól még légvonalban is mintegy 500 km-re eső sír szóbanforgó leleteinek egyazon műhelyben kellett készülniük. Források alapján eddig is tudtuk, hogy a honfoglalók hatással voltak a szomszédok viseletére.

152 így azon temetőknél, melyekben egész készletekre való csüngős díszek láttak napvilágot, minden valószínűség szerint a magyar divat terjedésének tárgyi bizonyítékaival állunk szembe. A szóbanforgó díszek nagy részét (Mahovljani, Prijedor, Junuzovci, Ptuj) személyesen is tanulmányozhattam. Megfigyelésem — véglegesen csak fémvizsgálat döntheti el! — szerint a magyarországiakhoz viszonyítva anyagösszetételük eltérő és öntési technikájuk gyengébb; elképzelhető tehát, hogy gyártásuk is helyben történt. Egy másik tárgytípus példája is jól szemlélteti, hogy a BBK-n keresztül a magyarok voltak azok, akik hatottak — ez esetben: délszláv — szomszédaikra. A kauri kagyló (Cyprea moneta) díszként való alkalmazását már Z. Vána is magyar elemnek tartotta.

153 Időközben megállapították, hogy e kagylók egy része az Adriaitengerből származik.

151 Ezért lényeges, hogy egyáltalán nem fordulnak elő Dalmácia és Karinthia jól keltezett IX. sz-i anyagában, s Boszniában is csak a X. sz. második felében, a több más bjelo brdói hatást is mutató prijedori és mahovljani temetőkben tűnnek fel először. Ezek után nézzük meg, mit mutat a BBK területi elterjedése. /. Megállapítható, hogy temetőinek és szórványleleteinek tömege nem lépi túl a X — XI. sz-i magyar etnikai határt. A Kisalföldön Nyitra vonalától É-ra már nem találtak ilyen típusú temetőket. A BBKnak csak egy-egy tárgya fordul elő Cseh- és Morvaországban — ezt hadifoglyokkal, s még inkább kereskedelmi, kulturális hatásokkal magyarázzák. Ugyanez a helyzet a Tátrától É-ra, Kislengyelországban is, ahol a BBK-nak mindössze a hatásairól lehet szó, de nem 152 KARÁCSONYI J. : A honfoglaló magyarok hajviselete. Ethn. 1896. 477, BALOGH J.: A portyázó magyarok kucsmája és a német püspökök süvege. Ethn. 1927. 42. 153 vÁNA i. m. 60-61. 154 J. HADZI: Lupine kaurijev u grobovih starih slovanov na Ptujskem gradu. Arch. Vest. 4 (1953) 66-74, SZŐKE 1962. 54-55. 155 Z. KRUMPHANZLOVÁ: Chronologie pohrebno inventáre vesnickych hrbitovü 9 — 11 veku v Cechách. Pam. Arch. 65 (1974) 34-110. 156 H. ZOLL-ADAMIKOWA: Wczesnosredniowieczne cmentarzyska szkieletowe Malopolski. II. Kraków, 1971. 211 244