Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

Bálint Cs.: A magyarság és az ún. Bielo-Brdoi kultúra

és a szomszédságukban sátorozó magyar harcosok idealista képe nyomán elképzelni. 70 2.4. A lovastemetkezéses—szablyás—övgarnitúrás temetőket, ill. sírokat (Hampel — Л) a pénzmellékle­tek szempontjából sorra véve azt tapasztaljuk, hogy a jelentős és híres honfoglalás kori lelőhelyek legtöbb­jén a 930-as évek utáni időkre mutató pénzek kerültek elő. 71 Ha az általuk keltezett leletekből kiindulva az egész X. sz-ra érvényes időrendi horizontokat próbál­nánk megállapítani, egyben az a képtelen benyomás is keletkezhetne, hogy gyakorlatilag nincsen, vagy leg­alábbis alig var a IX. sz. végéről, a X. sz. elejéről szár­mazó magyar temetkezésünk. Ez a helyzet valószínű­leg két, a jövőben feltárandó okban nyerheti magyará­zatát. Egyrészt a temetők benépesülését az eddig fel­tételezettnél lassabbnak kell gondolnunk, másrészt ebben a látszólagos ellentmondásban lelhetjük magya­rázatát annak a feltételezésnek, hogy a honfoglalás kori fémművesség fellendülésében a kalandozásokban nyert nemesfém-anyag számottevő szerepet játszott. /Vz első gondolatnak megvannak az előzményei, s az remélhetőleg természettudományos bizonyítást is nyer majd. Az egyes temetők hosszabb időbeli hasz­nálatára régészeti szempontból Dicnes I., 7 '- embertani kiindulópontból Éry K. 73 gondolt. A temetők bené­pcsülési ütemére vonatkozóan ma legbecsebb ada­tunkat a káli szolgáltatja, melynek használatát a de­kompozíciós hányados alapján végzett vizsgálat min. 100 évre becsülte, 74 míg ugyanezt a hagyományos ré­gészeti megfigyelés csak 20—25 esztendőnek, egy generációnyinak tartja. E jelentős eltérésről joggal írta az ásató, hogy ennek tisztázása „nem kevés gon­dot okoz majd." 75 Valóban: a keltezési módszerein­ket felül kell vizsgálni, a Lengyel 1. által kezdemé­70 Д. МИНИЯ: HajHOBHJa npoyneaHJa етничке принад­ности белобрдске културе, Старинар 19 (1969) 166. 71 A pénz-mellékletes X. sz.-i sírokaLld. HUSZÁR L.: Das Münzmaterial in den Funden der Völkerwanderungszeit im Mittleren Donaubecken. Acta Arch. Hung. 5 (1954) 61-109, BÁLINT 1968. 70-71. 59. j. 72 D1ENES 1965. 148-150. 73 К. ERY: Reconstruction of the Tenth Century Population of Sárbogárd on the Basis of Archaeological and Anthro­pological Data. Alba Regia 8-9 (1967-1968) 113, ). NEMESKÉRY-K. ÉRY -A. KEALOVÁNSZKY­L. HARSÁNYÉ Data to the Reconstruction of the Popu­lation of an eleventh Century Cemetery: Gáva-Market. Crania Hung. 4 (1961) 53. 74 K. ERY: Anthropological Studies on a Tenth Century Population at Kál, Hungary. Anthrop. Hung. 9 (1970) 26. 75 SZABÓ J. Gy. : A honfoglaláskori temetőárkok kérdéséhez. Arch. Ért. 1970. 265. nyezett vizsgálatokat folytatni kell, s főleg általánossá tenni a temetők relatív időrendjével foglalkozó kuta­tásokat. A kalandozásokra vonatkozó főbb forrásokat át­tekintve korábban felvetettem a kérdést, hogy a sí­rokban miért nincs nyoma a rablott kincseknek, adók­nak. 76 Magam hitvilági, lélektani motivációk lehető­ségét vetettem föl, 77 de ezek mellett lényegesebb sze­repet játszhattak a Dienes I. feltételezte gazdasági té­nyezők. 78 Mindketten végeztünk számításokat, hogy a közép-, ill. vezetőréteg egy-egy embere ruháján mi­lyen súlyú (értékű) nemesfém díszt hordott. 79 Dienes I. becslése szerint a vezetőrétegnek min. 80 — 100 q ezüstre volt szüksége. 80 Az egész honfoglaláskort vizsgálva ezt a hatalmas számot — az egymást követő nemzedékekre gondolva — még kétszeresére, három­szorosára kell emelnünk, hiszen Dienes I. számítása — a társadalmi tagozódásból kiindulva — csak egy adott időszakra vonatkozik. Ugyanekkor személyes díszekről lévén szó, ezek viselőjükkel együtt a földbe kerültek, így tehát a következő nemzedék(ek)nek már újabb ezüst-mennyiségre volt szüksége. 81 Maguk a hadjáratok - anyagi eredményüket tekintve — kettős hatásúak voltak. Az egyén számára ezek jelentették a meggazdagodás lehetőségét, a társadalmat (valójában annak csak fölső rétegét) pedig ellátták a saját orszá­gukban, saját gazdaságukban nem beszerezhető, nem előállítható javakkal. 82 A türk birodalomból kölcsö­nözhető példák azt mutatják, hogy az egyén anyagi 76 BÁLINT 1968. 74. 77 BÁLINT Cs. : A honfoglaláskor régészete, in: Л magyar ős­történet forrásai, szerk. Hajdú P. — Kristó Gy. — Róna-Tas A. Szeged, 1976. — közvetve Dienes I. is gondol erre, amikor a honfoglalás kori ábrázolásoknak ideológiai tar­talmat is tulajdonít, vö. DIENES 1973. 65. 78 I. DIENES: Metalcraft at the Time of the Hungarian Con­quest. The New Hung. Quart. 9 (1968) 210-216, Ua.: Megjegyzések Fettich Nándor válaszára, Arch .Ért. 1969. 118-119. 79 BÁLINT 1971. 90, 39. j., DIENES 1972. 65. 80 DIENES 1972. 65. 81 A kalandozások idejében a társadalmi szerkezetből eleve adott ellentétek a levezetésükre szolgáló lépések révén valószínűleg tovább mélyültek. A hét törzsnek az Etel­közben egymással való szövetségre lépése, a fejedelem­választás indíthatta el ezt a folyamatot, mely hivatalosan és ténylegesen is I. István személyével koronázódott meg. A vérszövetség megkötése és 1000 karácsonya között eltelt idő a primus inter pares fejedelmi rang örökletessé­gének és egyeduralmának biztosítására folytatott harccal telt el. A társadalmi hierarchia felsőbb régióiban az egyén és a csoportok kiemelkedése szükségszerűen párosult a mások visszaszorításával. 82 BÁLINT 1970. 73. 234

Next

/
Oldalképek
Tartalom