Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

Lipták P.–Marcsik A.: A Madaras-Téglavető avar temető csontvázmaradványainak embertani jellemzése

/. tábládat Madaras — Téglavető, avar temető embertani anyaga Anyag jellege Inf. I. Inf. II- Juv. Ad. Mat. Sen. Összesen Férfi - - 2 4 - 6 Töredékes Nő 2 9 2 13 (nem mérhető) Meghatározatlan nemű 9 6 2 — ~ 17 összesen 9 6 4 11 6 - 36 (41%) Férfi - - 11 7 - 18 Jó megtartású Nő — — 18 4 1 23 (mérhető) Meghatározatlan nemű 2 5 4 — — — 11 Összesen 2 5 4 29 11 1 52 (59%) Együttvéve 11 11 8 40 17 1 88 zőjének középértéke szerint mesén. Szemüregük magasabb (hypsikonch), az orruk szélesebb (chamaerrhin). A nőknél több a kitöltött fossa canina, mongolid voltuk is kifejezettebb. A koponyákon néhány esetben (beleértve a töredékes anyagot is) anatómiai variációk figyelhetők meg. Ezek közül a férfiaknál 20 esetet alapulvéve a lambdatáji varratcsontok 6 és az os incae 1/3-ad része 2; 22 esetből az os epiptericum 2 és a processus frontalis ossis temporalis 1 ; 25 koponyából a sutura metopica és az os bregmaticum 1 —1 ; míg 26 maxillából a gyengén kiemelkedő torus palatinus 1 esetben fordul elő. A nőknél 25 egyénből a lambdatáji varratcsontok 5, os epiptericum 2 és a torus palatinus 1 esetben található meg. A férfiak egyéni méreteit a 8., a nőkét a 9., a fiatalkorúak és gyermekekét a 10. táblázat tartalmazza. A töredékes anyag főbb metrikus és morfológiai jellegeit pedig a 11. táblázatban foglaltuk össze. Ezek a táblázatok a dolgozat függelék részében találhatók meg. Taxonómiai elemzés A széria taxonómiai elemzését Lipták Pál módszere (1959, 1965) alapján végeztük el (6. táblázat). Erre a vizsgálatra 31 koponya bizonyult alkalmasnak, 16 férfi és 15 nő. Két férfi koponya taxonómiai elemzését Lipták Pál már korábban (1959) elvégezte, eredményét az összesítésnél felhasználtuk. A vizsgált sorozatra az europid és mongolid nagyrassz megléte egyaránt jellemző. A tulajdonképpeni mongolidokon belül a szinid (s) rassz (L, IL, III., IV. fényképtábla) és a belsőázsiai (ca) fajta (V., VI. fénytábla) van túlsúlyban, míg a baj káli (b) rassz és a szajáni (sa) alárendeltebb. Az europo-mongolidok (VII. fényképtábla) száma összesen 5, de ebbe a csoportba soroltuk az olyan mongoloid jellegű koponyákat is, amelyek közelebbről nem meghatározhatók. A fiatalkorúak és gyermekek csoportjából két egyén határozottan mongolid (48. és 41. sírok). Az 55. sír egyéne juvenis, taxonómiai tekintetben europo-mongolid. Az europidokon belül a cromagnoidok állnak első helyen. Említésre méltó, hogy a cromagnoid-A típushoz (crA) és a keleteuropidhoz (crB) minden esetben mongolid vonások is kapcsolódnak. A cromagnoidok után a rövidfejűeket említjük, ezen belül főleg a pamíri rassz (p) (VIII. fényképtábla) és az előázsiai (ar) fajta fontos. A mediterránok számaránya jelentéktelen. A férfiak és a nők „típus-spektruma" között különbség mutatkozik. A férfiaknál a cromagnoidok, a nőknél pedig a belsőázsiai rasskomponens a jelentősebb. A taxonómiai elemzés eredményét alapul véve, a madarasi széria meglehetősen heterogén. Mivel a madarasi avar népességben a szinid (s) és a belsőázsiai (ca) jelentősebb számarányú, ezért a taxon-középértékek és — az embertani jellegek taxonómiai különböző értékűségének elvét szem előtt tartva — a főbb morfológiai jellegek alapján adjuk meg a differenciáldiagnózisra is alkalmas jellemzést. Ehhez felhasználjuk a már közölt szériák szinid és 116