Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

László Gy.: A bócsai fejedelmi sír és a keceli kard

A viselethez tartozott két ezüst haj karika (24. ábra). Körös metszetű huzalból készítették, magasságuk 2,5 cm, egyik végükön barázdált szalagból készült kis gyűszű van, ebbe járt bele kissé hegyesedő másik végük. Pontosan példázzák a Kiskőrös vágóhídi fejedelmi kislány két karperecének szerkezetét (AH XXXIV. VI. t. 1—2.). Az arany és ezüst párosítását találjuk egy ezüstgyöngy (?) töredékén (24. ábra 4.), ahol az átfűzésre való lyuk szélét gyöngyözött aranyhuzallal szegezték be. Késmarkolatról való lehetett egy sima, ezüst szalaggyűrű (?). A bócsai fejedelem két borostyánkő gyöngyöt hordott nyakában, az egyik átmérője 1,7 — a másiké 2 cm. (25. ábra). Nem tudni, min lehetett egy rövid, barázdált ezüstszalagtöredék (24. ábra 3.), amelybe rövid (0,4 cm) szegek jártak. Az ezüstkorsó (V. t.) apró darabokra törve került a múzeumba. Méri István gondosságának és szaktudásának köszönhető, hogy eredeti alakját sikerült helyreállítani. Magassága 16,1, cm szájának átmérője 9,5, cm talpa 5, cm legnagyobb öblösödése 10,6 cm. Peremére 0,8 cm széles, kissé domborodó metszetűszalagot forrasztottak. Készítése és mintája ugyanolyan,mint az aranykehelyé. Nyakán vízszintes, testén függőleges bordasor van. Talpát külön forrasztották fel. A korsó palástját egy darab ezüstbádogból verték ki, amint azt a forrasztási vonalból megállapíthattuk. A függőleges bordák felső végén kalapálás-nyomok vannak. E részletekbe menő leírásnál utoljára hagytam néhány igen fontos töredéket. Ezek a kiskörös-vágóhídi temetőből jólismert aranyfüst-lemezkék. Alapjuk itt ezüst, csak felületüket futtatták be arannyal. A bócsai fejedelmet tehát éppen úgy „aranyviseletben" temették el, mint nemzetsége előkelőit. A leletek leírása és készítésmódjuk megismerése után összegezzük, hogy mit is figyelhettünk meg a bócsai fejedelem temetéséről és viseletéről. A fejedelmet magányosan temették el. Nem családja és nemzetsége temetőjébe, a kiskörös-vágóhídi temetőbe került, hanem nyilván titokban ásott sírba temették. Ez a magányosság már egymagában is sejteti fejedelmi voltát, mert ilyen temetés csak kagánoknak, fejedelmeknek járt. Temetéskor aranyfüsttel díszített ruháját adták rá és két övvel övezték. Hat álcsatos arany övéről csüngött le aranytegeze, amelybe 25 háromélű nyilat tettek. Ezek valamennyije harcra való, egyetlen vadásznyíl sincsen közöttük (IV. t. 9.). Ezen az övön hordotta ivókürtjét is. Másik övén, amelyet 8, korongos veret díszített, viselte kardját és íjtegezét (?). Ez az utóbbi volt régibb öve. Ezt onnan tudjuk, hogy az egyik — nyilván eltörötvagy elveszett — szíjvéget, valamint a kard koptatót ját az álcsatok mestere pótolta. Ez egyúttal annyit is jelent, hogy az álcsatokat készítő aranyműves azon a területen élt, ahol a bócsai fejedelem. Egyébként hogy javíthatta volna ki régi fegyveröve hibáit? Ez a természetes érvelés kissé kezdetlegesen hangozhatik, pedig éppen ez lesz a döntő tényező, amikor az álcsatos övek készítési helyét kutatjuk. Pontosabban szólva azt keressük, hogy hol volt annak a kagánnak székhelye, aki a részfejedelmeket álcsatos övekkel iktatta be méltóságukba. Ha ugyanis figyelemmel kísértük a két öv leírását, akkor láthattuk, hogy a bócsai fejedelemnek eredetileg éppen olyan egyszerű korongos öve volt, akárcsak nemzetsége többi rangos férfiainak (vö. kiskörös-vágóhídi dűlő I. sír, V. sír: AH XXXIV. I. t. 6—9., IV. t. 5-6., mindkettő az első csoportban volt, tehát a fejedelem közvetlen családjában). Az álcsatos ,,aranyövet", tegezzel, ivókürttel, kehellyel később kapta. E tanulmány során ki fog derülni, hogy mindezt, valamint „aranyruháját" fejedelemmé avatásakor méltóságjelvényként kapta. A kiskörös-vágóhídi temető térképéből az is kiderül, hogy fejedelemmé avatása hazánk földjén történt. Sőt azt is merem állítani, hogy ő volt nemzetségéből az első fejedelem. Tehát nem örökölte méltóságát, hanem szerezte. Nézzük, mi jogosít fel erre a megállapításra. Ha megfigyeljük a vágóhídi temető térképét (AH XXXIV. 2—3 kép), azt láthatjuk, hogy éppen annak a két férfinak nem járt — a többek között — „aranyruha", akiknek olyan korongos öv jelezte rangját, mint a bócsai fejedelemnek. Általában az „arany104