Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Lóránd N.: Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről
XX. sxfl^ad III. s%. tábládat 1900 Csávoly 12/25 1901 Foktő (másodszor) 12/31 1903 Madaras 12/71 1904 Baja V. 12/17 1904 Kecskemét V. 12/ 5 1904 Kiskunfélegyháza IV. 12/54 1904 Kiskunhalas III. 12/62 1906 Apostag 12/14 1907 Kecskemét VI. *12/ 2 1911 Kecskemét VII. *12/ 7 1911 Kiskunmajsa II. 12/64 1912 Hercegszántó 12/36 1913 Kecskemét VIII. *12/ 6 1913 Kiskunhalas IV. 12/61 1914 Bácsalmás II. 12/20 1914 Bátya 12/23 1914 Kiskőrös II. 12/51 1914 Kiskunfélegyháza V. 12/53 1915 Tiszakécske II. 12/89 1916 Szalkszcntmárton 12/85 1922 Kecskemét IX. 12/ 9 1923 Izsák II. *12/39 1923 Jánoshalma II. *12/40 1923 Jászszentlászló 12/42 1923 Kiskunhalas V. *12/59 1923 Szabadszállás 11. *12/83 1925 Kunbaja 12/65 1925 Mélykút II. *12/73 1925 Nagybaracska 12/75 1926 Csengőd 12/26 1926 Orgovány 12/76 1926 Szánk 12/86 1927 Kecskemét X. 12/ 3 1927 Kecskemét XI. 12/10 1927 Szakmar 12/84 1927 Tompa 12/90 1928 Lajosmizsc II. *12/69 1930 Kecel II. 12/47 1930 Kunszentmiklós 11. 12/66 1930 Lakitelek 12/70 1931 Borota (először) 1932 Kelebia 12/48 1933 Miskc 12/74 1934 Kiskunfélegyháza VI. *12/57 1935 Dávod 12/27 1935 Soltvadkert 11. 12/79 1947 Rém 12/77 A *-aI jelölt gyógyszertárak megszűntek es a vállalati sorszámukat átvették a helyettük létesített új gyógyertárak. A szocialista társadalmunk által Bács-Kiskun megyében 1945 után létesített gyógyszertárak 1972 év végéig: 1952 Akasztó 12/93 1950 Kecskemét (SZTK) 12/12 1952 Borota (másodszor) 12/16 1950 Kisszállás 12/73 1949 Bugac 12/24 1951 Nemesnádudvar 12/40 1952 Császártöltés 12/46 1951 Pálmonostora 12/94 1953 Dusnok 12/43 1950 Tataháza 12/21 1969 Felsőszentiván 12/39 1953 Tázlár 12/80 1949 Hetényegyháza 12/37 Ha figyelembe vesszük azt, hogy ahol az államosítás után megszűntettek egy-egy gyógyszertárat, ott mindenütt maradt még legalább egy, de néhol több patika is a betegellátás zavartalan további biztosítására, láthatjuk azt is, hogy ugyanakkor az új gyógyszertárak létesítésére olyan, eddig mellőzött, elhanyagolt helyeken került sor, ahol a lakosság csak körülményesen, nagyobb távolságokról volt kénytelen beszerezni gyógyszerszükségletét. így végső fokon tehát a lakosság jobb gyógyszerellátása, a nép egészségügyének tényleges fejlődése szociális szempontból is megállapítható. Ha mindehhez még hozzá vesszük a megyében működő orvosoknál telepített 53 úgynevezett kézigyógyszertárat is, melyek kisebb-nagyobb tanyaközpontokban, tsze-kben, vagy állami gazdaságokban, üzemorvosoknál szolgálják a jobb betegellátást, úgy bátran állapíthatjuk meg egészségügyi kultúránk fejlődését ezen a téren is. III. A megye gyógyszertárairól A megye gyógyszertári hálózatának történeti ismertetését a helységek nevének alfabetikus sorrendjében és mindig a település rövid helytörténeti összefoglalójával kezdem. Akaszjó régi okmányok bizonysága szerint lakott terület volt már a XIII. század közepén. Ekkor Okozton volt a neve. 1355-ben királyi birtok, később (XV. sz.) pedig vámszedő hely volt, ami fejlődését nagyban előmozdította. A XVI— XVII. század folyamán a törökök teljesen elpusztították és lakatlanná tettek az 1719-ben történt újratelepítéséig. Egészségügyi ellátás tekintetében a közeli Kiskőröshöz tartozott. Önálló gyógyszertár létesítéséről szocialista államunk gondoskodott 1952-ben egy régi kis épületben. Az itt felállított és ma is működő 12/93 számú gyógyszertár első vezetője Heczler Emil volt. Napjainkban már a gyógyszertár és az orvosi rendelő szolgálati lakásokkal együtt korszerű új épületben működik. Alpár a honfoglalás előtt is jelentős település volt. Béla király Névtelen Jegyzője is megemlíti. I. Géza király 1075-ben kelt oklevelében Alpárt a váci püspöknek adományozta. A török hódoltság alatt teljesen elpusztult. Még 1715-ben is pusztaként tartották számon, amikor Kecskeméthez tartozott. Csak évek múlva kezdett el betelepülni.
