Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)

ban „Horthy képpel kacérkodnak" a tanárok támadják — nyilván az órákon — a munkáspártokat, a gimnáziumban „fegyveres összeesküvést" lepleztek le, Vodkára „ellen május elsejét" szerveztek.

363 S ha a fegyveres összeesküvés komolyságában kételkedhetünk is, a többi jelenség eleven tényező volt és az ifjúság döntő részében illetve a háttérből irányítók szándékában valóban benne élt. A Nemzeti Bizottság 1946. május 21-én tartott ülésén elhatározta, hogy tagjai az iskolákat és az egyes órákat meg fogják látogatni.

364 így kívántak betekintést nyerni a tanítás menetébe és szellemébe.

365 Ezt azonban a kultuszminiszter túlzó beavatkozásnak minősítette és betiltotta.

366 A NB elnöke kénytelen volt megindokolni eljárásukat s mintegy igazolni állásfoglalásukat.

367 I 1945. augusztus 16-án lépett hatályba az ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete az általános iskola rendezése ügyében, mely a népiskola I—

VIII. és a polgári iskola I—

IV. osztályai helyett az „általános" iskolatípus szervezését rendelte el.

368 A viták a rendelet megjelenése után sem csitultak le teljesen.

369 A vélemények megoszlottak, egyesek nagyszerűnek tartották a középoktatás demokratizálását, mások a középiskola elnyomorításának minősítették, színvonalcsökkenést jósoltak. Az új iskolaévre szervezetten készültek fel a bajai iskolák. Az állami népiskolákat általános iskolává alakították át és augusztus végén megtörténtek az összevonások: 1. A Központi Állami Altalános Iskola a községi polgári, az állami polgári leány, valamint a belvárosi állami népiskolából alakult ki. Ide tartozott fiókiskolaként a Baja-Szőlők és Baja-Csávolyi úti iskola is. 2. A Felsővárosi Állami Általános Iskola a józsefvárosi és kiscsávolyi, valamint a szentjánosi állami népiskolákból alakult ki. 3. A szállásvárosi és homokvárosi, valamint a 363 Ugyanott, NB kgy. jkv. 26/1946. — BáH 1946. május 24. 364 BTI ir, 460/1946. május 28. 365

Türr István Közgazd. Szakisk. ir. 718/1945—46. 366 Bajaszentistváni ált. isk. ir. 121/1946. július 31. 367 BKML Baja, NB ir. az 1946-os csomóban, szám nélküli. 368 A 6650/1945. ME rendelet. 369 (li): Népi közoktatást! BH 1945. november 25. gyermeküdülő népiskolákból az Alsóvárosi Általános Iskolát hozták létre.

370 Az alsó osztályokban végig megtartották a felmenő (felvezető) rendszert. Az átszervezés az egyházi iskolákat is érintette.

371 1946-ban felvetődött egy kislétszámú (gyógypedagógiai) osztály létesítésének gondolata. Az alsóvárosi iskolában 6 olyan tanulót találtak, aki rászorult volna ilyen jellegű oktatásra, de a szülők előítélettel viseltettek az új osztállyal szemben. Ezért az igazgató azt javasolta, hogy a város valamennyi iskolájából egy helyre kellene gyűjteni az érzelmileg és értelmileg fogyatékos gyerekeket.

372 Ez az út bizonyult valóban járhatónak, mert a bajaszentistváni iskola 6 tanulójának külön osztályt nyilván nem lehetett indítani.

373 Együtt viszont szép eredményt értek el — amint ezt a máig meglevő „Kisegítő" iskola bizonyítja — értelmi és érzelmi fejlesztésük terén. A demokratikus átalakítás szempontjából kiemelkedő jelentősége volt a nemzetiségi oktatás rendezésének. A nemzetiségek jogainak biztosításához hozzátartozott a politikai egyenjogúság megvalósítása, a nemzeti kultúra ápolásának, az anyanyelv művelésének joga. Mindezek lényeges eszköze és velejárója volt az anyanyelvi oktatás feltételeinek megteremtése. Bácskában két, számban jelentős nemzetiség élt: a német (sváb) és a délszláv (bunyevác). A német nyelvű oktatás korábban az 1936. május 28-án aláírt magyar—német kultúregyezmény alapján kedvezményeket élvezett, a délszláv nem. Ezt a hátrányos helyzetet kívánta megszüntetni a nemzetiségi oktatásról szóló miniszteri rendelet, mely 1945. október 24-én lépett életbe. A szülők kérésére lehetőség nyílt nemzetiségi iskola létesítésére, vagy a nemzetiségi tanítási nyelv bevezetésére, ha azt legalább 10 szülő kérte. A kérelemről titkos szavazással döntöttek, a tanítás megkezdéséhez 20 tanuló részvételére volt szükség. A délszláv nemzetiségű magyar állampolgárok kulturális jogainak biztosítása érdekében 1946 márciusában nemzetiségi összeírást rendeltek el a déli 370 Alsóvárosi ált. isk. ir. 103/1946. augusztus 26. 371 BKML Bács-Bodrog vm. Tanf. 141/1945. 372 Alsóvárosi ált. isk. ir. 50/1946. május 2. 373 Bajaszentistváni ált. isk. ir. 76/1946. május 7. 449