Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben

járult. A Vörös Hadsereg itt állomásozó egységei csak bátortalanul és minden összhang nélkül próbálkoztak ellenállással, ill. ellentámadással. A helybeliekből alakult Vörös Őrség pedig vagy elmenekült, vagy a fehérek oldalára állt.

363 Június 20-án azonban, miután a helyi (fülöpszállási, kecskeméti, uszódi, hajósi) vöröskatona alakulatok a mozgalom elfojtására képtelennek bizonyultak, és a főváros közvetlen közelében is fehér lobogók kerültek a házak ormára, a Hadsereg-főparancsnokság intézkedett az ellenforradalom leverésére. Június 20-án a IV. Hadtestet bízta meg a lázadás elfojtásával.

364 A hadművelet sikere érdekében, annak időtartamára a Vörös Őrséget a IV. Hadtest parancsnoksága alá rendelte.

365 A dunántúli mozgalom elszigetelésére a Hadtestparancsnokság saját alakulataiból indított útnak néhányat. A csapattestek egy része érintette a Duna—Tisza közi ellenforradalom néhány fészkét (Fülöpszállás, Szabadszállás, Solt), a fehérekkel összetűzésbe keveredtek, kisebb győzelmeket arattak, de a parancs értelmében átkeltek a Dunán Paks felé.

366 Ugyanakkor utasította a Vörösőr Hadosztályt, hogy karhatalmi dandárjából 2 zászlóaljnyi különítményt azonnal indítson útnak Dunapataj irányába.

367 A dunamenti ellenforradalom leverésére az 1. karhatalmi és a 2. vasas ezred csapatai indultak Fehér Imié ezredes vezetésével.

368 Fehér ezredes részt vett az első világháborúban, az ő csapatai teremtették meg 1915-ben az összeköttetést a bolgár sereggel a keleti szerb szögletben.

369 Ellenforradalmi beállítottságú ember, az 1919. január 1-х Festetics-féle puccskísérlet egyik vezéralakja volt.

370

" Az akció után visszatérve Pestre — Hajdú Tibor feltételezése szerint felsőbb bátorításra — feljelentést tett Haubrich József363 HIL. MT. I. Hadtestparancsnokság. 226/10. sz. 77/33. 183. lt-i j. és Kiskőrös cs Járása. 1919. dec. 21. 13. évf. 51. sz. 3. old. 364 H1L. MT. IV. Hadtestparancsnokság. Hadm. ir. 1919. jún. 8—júl. 10. 86. sz. lt-i j. 365 Uo. 79. lt-i j. 366 Uo. 108. lt-i j. 367 H1L. MT. V. Ő. O. F. Karh. oszt. ir. 1919. IV. 10—

VII. 30. 85. lt-i j. 368 KN. 1919. dec. 31. 43. évf. 77. sz. 2. old. és Vörös Újság, 1919. jún. 27. 2. évf. 119. sz. 5. old. 369 KN. 1919. nov. 23. 43. évf. 63. sz. 2. old. 370

HAJDÚ: i. m. 1968. 250—251. old. nél Szamuely Tibor kalocsai „szabálytalanságai" miatt. Memorandumáért a Lenin-fiúk megverték, amibe később belehalt.

371 A támadásban részt vett néhány más alakulat is, köztük az ún. Petzkay-zászlóalj, s a Forradalmi Rögtönítélő Törvényszék karhatalmi különítményéből 30—40 Lenin-fiú, Mann József vezetésével.

372 Fehér ezredes mellett az expedíció másik parancsnoka Szamuely Tibor, az ún. Frontmögötti Bizottság elnöke volt, aki a dunántúli vasutassztrájk leverése után egy vidéki kastélyban megkezdett pihenését szakította meg, és sictett a Tanácsköztársaság védelmére.

373 A 20-án este meginduló vörös támadás a Ráckeve— Kiskunlacháza vonalon ütközött először ellenállásba. Kiskunlacházán a parasztokat megadásra felszólító Fehér ezredest sortűz fogadta.

374 Az ellenállás leküzdése után 21-én hajnalban Fehér csapataival Dömsöd—Tass irányában nyomult,

375 Szamuely páncélvonatával Kunszentmiklóst szabadította fel. Kisebb harcok árán még ugyanezen a napon felszabadult Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse és Apostag.

376 22-én délelőtt a mit sem sejtve gyűlésező fehéreket Solton kergették szét villámgyors akcióval, majd Hartát is elfoglalták. Az eddig komolyabb ellenállásba nem ütköző vöröskatonákat a dunapataji, és a Szamuely érkezésére odasereglett kalocsai, alsó- és felsőszállási ellenforradalmárok a zsákmányolt ágyúk és géppuskák fedezete alatt váratlanul megtámadták, s visszafoglalták Hartát. Vasárnap, 22-én este a Hartától Kiskőrösig húzódó fehér front szilárdan tartotta magát, de Kalocsán már aggodalom lett úrrá a város ellenforradalmár elemein. Tisztjeik érezték, hogy erejük kevés a támadás visszaveréséhez; Szabóky már délelőtt átment a szerbekhez katonai segítséget kérni.

377 Hétfő 371 HAJDÚ: i. m. 1969. 322. old. 372 KN. 1919. dec. 24. 43. évf. 74. sz. 3. old. és Vörös Újság, 1919. jún. 27. 2. évf. 119. sz. 5. old. 373 KUN Béla: A Magyar Tanácsköztársaságról. Válogatott beszédek és írások. (Összeáll. PINTER Marianna.) (Bev. MÜNNICH Ferenc.) Bp. 1958, Kossuth Kiadó. 643 p. 554. old. 374 KN. 1919. dec. 31. 43. évf. 77. sz. 2. old. és Vörös Újság, 1919. jún. 27. 2. évf. 119. sz. 5. old. 375 SZABÓ László: A bolsevizmus Magyarországon. A proletárdiktatúra okirataiból. Bp. 1919, Atheneum. 240 p. 199. old. 376 Népszava, 1919. jún. 27. 47. évf. 152. sz. 6. old. 377 KN. 1919. okt. 16. 43. évf. 50. sz. 3. old. 354