Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Szakács M.: Simonyi Antal a hazai fényképezés egyik úttörő egyénisége

Megtisztelő szerepet kapott a honvédegyleti mozgalom keretében szervezett egyik akcióban is. Л honvédegyletek szorgalmazták országszerte folytatott gyűjtésekkel a honvédemlékművek felállítását, részben a szabadságharc nevezetes csatáinak színhelyein, másrészt a közös honvédsírokon, emlékeztetve mindezzel a hősi harcokra és az életüket áldozó honvédekre. Ekkor került felállításra egy olyan síremlék is, amelyet nem a harcban elesettek, hanem az önkény áldozatainak hamvai fölé emeltek a Kerepesi temetőben.'

13 A kilenc vértanú sírjának rendezése Damjanich Jánosné és Vidacs Jánosné kezdeményezésére történt, és gyűjtésük eredményeként 1870. november l-re elkészült az emlékmű. Л leleplezési ünnepen hatalmas tömeg vett lészt,

s agyászünnepély jelentőségét Simonyi Antal méltatta.

44 Nagyon valószínű, hogy barátja, Vidacs János, e mozgalmak egyik agilis szervezője gondolt rá ezzel a megbízatással, s nem véletlenül. Simonyi maga is szenvedő alanya volt az önkényuralomnak, hiszen 1852-es vádirata a forradalom alatti tevékenységét is számításba vette. Ellenzékisége mellett azóta is kitartott. Maga az a tény, hogy vállalta az ünnepi szónoklatot, az önkény vértanúiról való megemlékezést, bátor politikai kiállás volt. A felsorolt néhány adalék is sejtetni engedi, hogy Simonyi a feltörekvő polgárságnak azon kévései közé tartozott, aki a haladást nemcsak szakmai téren vallotta, hanem a közéletben is ennek megfelelően gondolkodott és igyekezett tevékenységével szolgálni. A nagy befektetés, műtermének berendezése Simonyi anyagi helyzetét megrendítette. Aldunasori házára, amelyen már 4200 ft. teher volt, 20 000 ft. kölcsönt kellett felvennie, hogy az építkezést befejezze. A kölcsön visszafizetését már nem tudta teljesíteni, mert két év múlva, az 1873-as gazdasági válság csődbejuttatta. Igyekezett átvészelni a nehéz éveket, de egyre jobban eladósodott. Műtermét nehézségek közepette bírta fenntartani 1880-ig, akkor árverésre került minden vagyona. Teljesen elszegényedve nevelt lányai segélyezésére szorult.

45 Barátai támogatásával végül a Statisztikai Hivatalnál kapott állást. Mint a hivatal tisztviselője fejezte be életét 1892. január 3-án.

4íi Simonyi a korai magyarországi fényképészgárdának kiváló tagja volt, akinek munkáját első ízben kísérte nemzetközi elismerés és elsőként hagyott maradandó életművet az utókorra. Nevét ma is nemzeti életünk nagyjairól készített fényképek százai őrzik. Üj utat nyitott a portré fényképezésben, művészetét joggal hasonlították nagy francia kortársához, Disdérihez. 43 A kilenc vértanú: Csernyus Emanuel, Szacsvay Imre, Abancourt Károly, Giron Péter, Streit Miklós, Kolosy Gábor, Noszlopy Gáspár, és Sárközy Sándor. — Síremléküket a közelmúltban restaurálták. 44 Főv. Lapok. 1870. nov. 3. 1085.1. 45 Főv. Ltár. IV. 1407/b Pesti tan. Ír. 1871. I. 1731/882. — VII. 2539/883, — IV. 1303/h 1873. III. 25. A kölcsön kérésekor ingatlanainak értékét több mint 62 000 ft-ra becsülték. Az árverés 1880 januárjában volt, harmadik műterme tehát eddig állott fenn. 4(i Vasárnapi Újság. 1892.2. sz. 37.1. — Főv. L. 1892. 5. sz. 33.1. — Budapesti Hírlap 1892. 5. sz. 260