Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Lóránd N.: Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről

tika" bútorából és részben edényzetéből állították össze, melylyel ma is üzemel. Bugac gyógyszertárának, mint állami gyógyszertárnak felállítására és megnyitására 1949 augusztusában került sor. Addig a község és a puszta betegei nagy távolságokra jártak gyógyszerért. A 12/24-es gyógyszertár első vezetője Bíró Balázs volt, aki 1968 novemberében történt nyugdíjba vonulásáig vezette a ma is működő patikát. Császártöltés. A település a XVIII. század közepén keletkezett és a kalocsai érsekséghez tartozott. Feljegyzések szerint első lakói Mecklenburgból a császár által idetelepített németek voltak, akik földmunkával feltöltötték a lápos vidéket. Innen kapta nevét is. Gyógyszerellátás terén a lakosság jórészt magára volt utalva és az akkor népszerű füves asszonyok látták el a betegeket, amíg a közeli Kecelen és Kiskőrösön nem létesültek gyógyszertárak. A község gyógyszertárhoz 1952-ben jutott. Felszerelése részint a Kecelen, részint a Kiskőrösön megszüntetett, ottani második gyógyszertárak berendezéséből került ki. A 12/46-os gyógyszertár első vezetője Csapi Lajos is hosszú ideig úgy járt át Kecelről, hogy a ma is üzemben levő és azóta új épületbe költözött patika szolgálatát elláthassa. Csávoly azonos a kalocsai érseki okiratokban 1374-ben is szereplő Chayol helységgel. Patikáját 1900-ban Hollósy Endre létesítette „Megváltó" elnevezéssel. Utána bérlők kezelték, így az államosításkor Nóvák Antal maradt a 12/25-ös csávolyi patika vezetője 1954 májusáig. Ekkor Müller Pált helyezték a ma is működő gyógyszertárba. Csengőd területe a század elején még Páhi községhez tarcozott. Azóta fejlődött önálló községgé, mióta lakói áttértek a szőlőtermesztésre és híressé tették borát. Munkájuk nyomán mind nagyobb méreteket öltött a futóhomok lekötése, hasznosítása. A csengődi gyógyszertár felállítására 1926-ban Szabady Viktor kapott jogot, aki „Páduai Szent Antal" elnevezéssel nyitotta meg a Posta utcában a gyógyszertárat. Itt működött 1940-ig, amikor eladta Stettner János Antal gyógyszerésznek. Stettner 1949-ben tragikus körülmények között meghalt. Utána Temesváry György került a patikába, melynek 1950-ig volt vezetője. Ekkor Csapi Lajost nevezték ki a gyógyszertár vezetőjévé, melyet 12/26-os számmal jelöltek, és ma is működik. Dávod-AT. egykori Bodrog vármegyének igen régi helysége, már 1347-ben hetivásárok tartására kapott engedélyt. Előző nevei az idők folyamán hol Davotháza, hol Dawoth, vagy Dautova volt. Gyógyszertárat a községben csak 1935-ben létesítettek, mely először a közeli hercegszántói patikának volt fiók gyógyszertára. Alapítója Bieliczky Károly, aki Móczár Gábor gyógyszerésznek adta bérbe ezt a fiókpatikát 1943-ig. Ekkor fia, Bieliczky Ádám vette át a patika vezetését, melynek napjainkig vezetője maradt. A jelenleg is működő gyógyszertár 1950-ben a 12/27-es számot kapta. Dunapataj a XIV. században Fejér megye solti székéhez tartozó királyi birtok volt. Erre egy 1424-ben kelt oklevél is utal. Fejlődését nagymértékben elősegítette dunai fontos révátkelő helye. Ezért a török hódoltság alatt sem szenvedett annyit, mint az ország egyéb települései. Később pedig Rákóczi Ferenc oltalma alá került, így a XVIII. század elején már jelentős mezőváros. 1836-ban nagy tűzvész pusztította el Dunapatajt, de újraépült és lendületesen fejlődött. Patikáját 1858-ban Lukácsy József alapította és „Megváltó"ról nevezte el. 1880-ban Lukácsy meghalt, özvegye a patikát Szabó Lászlónak adta át, aki 1885-ig működött ott. Majd 1886-ban Módra Pál vette át, utána pedig fia, Módra László volt a patika vezetője. 1933 májusában Kelecsényi Ferenc vette meg a gyógyszertárat. A patika laboratóriumában Kelecsényi egy fertőtlenítő hintőpornak, a Dr. Katona Ágoston Antal gyógyszerész által DERMAFORIN néven védjegyezett sebhintőpornak gyártására rendezkedett be. Államosításkor a patika a 12/28 számot kapta, vezetését Rákóczi Lászlóné gyógyszerész vette át, a Dermaforin gyártását pedig a Kőbányai Gyógyszergyár, majd az E.GYT. A patika felújítva jelenleg is működik. Dunavecse településről egy 1332—34 évi pápai tizedjegyzék tesz említést, mert ebben az időben a váci egyházmegye szigetfői esperességéhez tartozott. 1610-ben református zsinat színhelye. A XVIII. században kapott országos vásártartási joga további fejlődését biztosította. A virágzó községet a török uralom sem kímélte, két ízben, 1838-ban és 1876-ban árvíz, 1848ban pedig tűzvész pusztította el, de mindannyiszor újjáépült. A ,,Megváltó"-ról elnevezett patikát 1834-ven Klimkó Antal alapította. A gyógyszertárak későbbi tulajdonosa, Beszédes Gyula az 1869-es párizsi világkiállításon bemutatott magyar gyógynövényekkel nagy feltűnést keltett és több külföldi cégtől megbízást kapott a magyar gyógynövényexport megszervezésére. A dunavecsei ref. egyház adatai szerint már 1861-ben a község egy hold földet adott gyógynövények termesztésére és jeles gyógynövény gyűjtők működtek már Akasztó, Alpár, Bátya, Kerekegyháza, Kiskőrös, Halas, Majsa, Kunszentmiklós, Soltvadkert és Szalkszentmárton területén is. A dunavecsei patika vezetője 1950-ben Zádor István lett. Halála után leánya vezetésével a patika ma is üzemel 12/29 számmal. Dusnok lakatlan terület volt, de a határához tartozó Garáb pusztán feltárt ősi templom alapfalai azt bizonyítják, hogy a környékén már a középkorban is laktak. Dusnok keletkezésének idejét a török uralom vészes napjaira teszik, amikor a kegyetlenkedő törökök elől menekülő nép az itteni lápos erdők között megbújva várta sorsa jobbrafordulását. 1780-ban a község porig égett, majd újjáépítése után 1814-ben és 1864-ben megismétlődött tragédiája, de a kalocsai érsekség segítségével mindig újból felépült. A lakosság gyógyszerellátását is sokáig Kalocsa biztosította. Később a fajszi gyógyszertárból a dusnoki orvos által kezelt kézigyógyszertár látta el a betegeket. Önálló gyógyszertár felállítására csak a szocialista egészségügy kialakulása után 1953-ban a 12/43-as patika létesítésével került sor. 165