Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Lóránd N.: Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről

déses gyógyszertár gyökösségi joga véleményem szerint kegyesen megerősítendő és jóvá hagyandó miután a városi népesség túlszaporodása s a községi mindinkább fejlődő civilisatio miatt ötszöri végeladáson ment keresztül e gyógyszertár vételára is mind annyiszor emelkedett. . ." Ebből a polgármesteri fe terjesztésből azt is megtudhatjuk, hogy a gyógyszertárak átruházása jogi problémákkal is járt, mivel a személyes jogú gyógyszertár sem eladható, sem örökölhető nem volt. Érthető tehát, ha a tulajdonosok a patika reál jogát, vagy gyökösségi jogát mindenképpen bizonyítani igyekeztek az átruházhatóság érdekében. Itt kell megemlékeznem Galle Emil gyógyszerészről, aki 1861-ben Bártfáról került Kecskemétre és mindössze három évet töltött a városban, mint ennek a patikának bérlője 1861— 1864-ig. Galle után Molnár János mind szakmai, mind közéleti téren megbecsült gyógyszerész és törvényhatósági bizottsági tag, majd utána Molnár Pál voltak tulajdonosai a város ,,öreg patikájának". Ezután Nagy Bertalan, mint bérlő szerepel a felsorolásban, aki után id. Tóth István, majd fia Tóth István tulajdonába került a „Szentháromság" elnevezésű legrégibb gyógyszertár egészen 1950-ig, amikor az állami tulajdonba vétel következtében az akkori Gyógyszertár Nemzeti Vállalat, a mai megyei Gyógyszertári Központ lett a gyógyszertár fenntartója. Ekkor a patika a 12/8 számú megjelölést kapta. Az államosítást követő gyógyszertár-összevonások során a patikát 1952-ben megszüntették és felszereléséből a megye területén újonnan létesített gyógyszertárak egy részét egészítették ki. Első bútorának egy szép festett-barokk szekrénye a Katona József Múzeumban van, ahol egy ideig ki is állították. Kecskemét város második gyógyszertáráról a kecskeméti levéltári adatok alapján a következőket tudhatjuk meg: Hajagos András gyógyszerész 1820-ban a királyi helytartótanácshoz azért folyamodott, hogy Kecskeméten gyógyszertárat állíthasson fel. Ezért ,,. . .a városi tanács kihalgattatni rendeltetett az iránt, váljon a második patika felállításának szüksége fenn forog, és tegyen véleményes jelentést." (Mármint a városi Tanács a helytartótanácsnak.) A városi tanács ajánló felterjesztésére a helytartótanács Hajagos András részére a patika felállítását engedélyezte 1821-ben. Az engedélyhez azonban több feltétel is volt kötve, mint pl. ,,. . . olyan helyen állíttassék fel, mely a nagyközönség kényelmére szolgáljon . . . hogy mindaddig, míg a megyei orvos által meg nem vizsgáltatik, sem a címet kifüggeszteni, sem abból orvosi szereket kiadni nem szabad." így a patika Forgó György megyei orvos által történt megvizsgálása után „Mátyás király" elnevezés alatt 1821-ben megnyittatott és a közhasználatnak átadatott. Hajagos patikáját 1837-ben Mollik József gyógyszerész vette meg, majd Angyal Antal lett a gyógyszertár tulajdonosa, amit a városi tanácsnál be is jelentett Angyal, azzal a hozzá fűzött kérelemmel, hogy a város részére hivatalosan szükséges gyógyszerek az ő patikájából szereztessenek be. Ekkor a tanács határozatilag mondta ki, hogy ezentúl a város részére szükséges orvosi szerek évenként felváltva szereztessenek be mindkét patikából. A gyógyszertár további tulajdonosairól ismét csak Hajagos polgármester hivatalos leveleiből idézek részleteket: ,,2369/207 V. Kecskemét Város Polgármesterétől. . . van szerencsém Machleid Alajos helybeli gyógyszerésznek gyógyszertára gyökös jogának elismerése és megerősítésére vonatkozó folyamodását azon alázatos véleményem mellett felterjeszteni, hogy noha a fenn állott Nagyméltóságú Kir. Helytartó Tanácsnak 1821 évi május 29-én 14319 sz. a. költ kibocsátványában, melynél fogva Hajagos Andrásnak ezen gyógyszertári jog engeButtinger Ferenc sírköve a „Szentháromság" temetőben. Grave-stone of Ferenc Buttinger in the Holy Trinity Churchyard. Надгобный памятник Ференца Буттингера на кладбище «Святой троицы». 151