Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Lóránd N.: Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről
ségc arról tanúskodnak, hogy még 1744-ben is csak előkészületek történtek annak az orvosnak ide költözésére 1 , aki majd tulajdonosa lesz az első patikának és a már említett,,ahhoz értelmes emberit", azaz Falt Antalt provisorként alkalmazza. Feltevésem szerint a tévedés oka az lehetett, hogy a tényleges alapítási év 1746 volt és az esetleg rosszul írott, vagy olvasott 6-os számból lemásolva lett 0. Bár az sem lehetetlen, hogy valamelyik későbbi tulajdonos akarta patikájának múltját, nagyobb tekintélyét emelni azzal, hogy azt a pár évet lekerekítette 1740-re, ami azután átment a köztudatba. Nyilvános gyógyszertárként azonban 1766 óta szerepel. „Szentháromság" elnevezéssel. Falt Antalról a következőket tudhatjuk meg Sziládi Károly egykori kecskeméti levéltáros feljegyzéseiből : Iglón született 1720. május 10-én. Apja Falt Mátyás szabómester volt. A gyógyszerészi mesterséget 1740—41-ben tanulta Brünnben a jezsuita rend gyógyszertárában. 1742-ben Znaimban, 1745— 47-ben Esztergomban volt alkalmazásban, mint gyógyszerész, majd 1748. június 26-án Kecskeméten Vághy György orvos felfogadta provisorának házi gyógyszertára kezelésére. Latin nyelven megírt egyezséglevelük így szól: ,,Ketskeméthinidie 26. jún. 1748. Dominus Antonius Falt apothecarius Provisor meus habebit annuum salarium sexaginta florendt cum hospitio et omne septimana octodecim grassos pro mensa, die Sous totó die unam mediana vini Ketskemétiensis ct diebus festinis majoribus habeat tantum praeter istam solutionem nihil uti juramentum scripto et ore dédit . . ." Tehát: „Falt Antal gyógyszerész úr a provisorom évi hatvan forint fizetést fog kapni lakással és minden héten tizennyolc garast étkezésre. Vasárnap egész napra fél merték kecskeméti bort és a nagyobb ünnepeken ugyanannyit. Ezen rizetségen kívül nem jár semmi, csak ami a szerződésben írva és szóban megadatott. . . Szorgalmas és jámbor lesz, mint kezdetben és ha megnősülne se merészeljen a pénztárból vagy bárhonnan valami tilosat elvenni tudtom nélkül. Kijár neki a gyógyszerészi privilégium és ha egy év után nem tetszik neki maradni, utódja jelenlétében kap kielégítést. Minden fél mérték hajmosóvíz után kapjon egy garast, de úgy, hogy pontosan jegyezze, mennyit adott cl." Л szerződés pontjaiba foglalt teltételek ma már bizony furcsának tűnnek, pedig még az 1930-as években is alkalmaztak gyógyszerész proviso« olykor családtagként lakással, étkezéssel a kialkudott fizetés mellett. A szerződésben említett hajmosóvíz eladott mennyisége után pedig úgy látszik jutalék fejében kapta a szóban forgó garast, 1 Vághy doktor a város vezetőségéhez írott egyik levelében a tervezett patika és lakása helyét így jelöli meg: ,, . . . a vendégfogadóhoz közel egy kis dombon patkoló lovaknak katocza van, hol ott építhetnék haljékot s könnyebben subsistálhatnék cselédeimmel ..." A körülírás alapján ez a hely a Nagytemplom mögötti „Óbester ház" néven ismert épület közelében lehetett. Az ENTZ G.—SZAPPANOS ).: Kecskemét c. könyvében a 22. sz. képen közölt 1820— 30-as évekből való várostérképen ez a hely a Nagytemplom és a régi városháza között akkor még fennállott épületben van feltüntetve. Falt Antal után a gyógyszertárat Baumgartner Ferenc vette át, akit 1766. jan. 31-én vettek fel a város lakosai közé és az akkori tanácsi jegyzőkönyv szövege szerint „.. . mesterségének gyakorlására engedély adatott, de patika fel állításától eltiltatott . .." Valószínű tehát, hogy Falt Antalnak 1770-ben bekövetkezett haláláig is már a patikában működött és zavartalanul átvehette, vagy megvehette azt. Hogy hogyan és mikor került tulajdonába a patika, arra eddig még csak egyetlen utalást találtam. Hornyik János kecskeméti levéltáros jegyzőkönyv másolatának tanúsága szerint ugyanis Baumgartner Ferenc a házával és a városon kívül fekvő kertes földdel együtt már mint saját gyógyszertárát adta el az 1798 július 23-án kelt szerződés szerint Buttinger Ferenc gyógyszerésznek, amire azonban a hatósági engedély csak 1798 dec 21-én jött meg. Buttinger Ferenc Szabolcs megyében, Szentannán született, diplomáját 1791 július 11-én nyerte el, kecskeméti lakosnak pedig 1798 decemberében vették fel és 32 éven át állt a város egészségügyének szolgálatában, 1830-ban 67 éves korában halt meg. Sírja a kecskeméti Szentháromság temetőben van a ravatalozó épülettel szemben és a következő felirat olvasható sírkövén: ,,E sírhalom födözi Nztes Buttinger Ferentz Urnák Tudt)S Gyógyszeresnek és a Választott Polgárság Érdemes Tagjának Hamvait mcllyeket 67 évekig tartó földi Pálya után 1830. észt. Aug. 22-ik én a Köz Szeretet bánatos könnyekkel ez örökös Nyugalom helyre késére. Hálaadó tiszteletül azoknak szeretett Vérei e gyász Emléket Áldozzák." Levéltári iratok alapján a gyógyszertárról még a következőket tudhatjuk meg. Egy 1856-ban kelt átiratban Hajagos polgármester részletesen ismerteti a gyógyszertár tulajdonosainak névsorát is. Idézek belőle: „Kecskemét Város Polgármesterétől. . . Baumgartner Ferenc gyógyszerész A alatti jegyzőkönyvi kivonat sszerint 1766 január 31-én Gyógyszertár nyitására hatósági engedélyt nyervén с kérdéses gyógyszertárat felállítá 2 , а В alatti jegyzőkönyvi kivonat szerint 1798 dec. 21-én hatósági engedély mellett a gyógyszertárt Buttinger Ferencz gyógyszerész sajátjává tette, már akkor magának kész pénzen vásárolván meg Nevezett Buttinger Ferencz e kérdéses gyógyszertárt halomásig birván, annak özvegye halomásával а С alatti hiteles másolat szerint örökösei között eszközölt szerződés útján 1837 február 1-én átvette Buttinger Imre okleveles gyógyszerész 3 , ettől 1847. jan. 2-án Juhász Sándor. . . majd 1853 szept. 16-án Szentkúty István és végül 1855 július 29-án 17,000 pfton megvette Milhoffer Károly . . . Miután e gyógyszertár még 1766-ban állíttatott fel s így a normális 1799-ik évet nem csak felállításával, de az alapító Baumgartner Ferencznek 1798-ban történt üzletjoggali eladásával már adásvétellel is tényleg megelőzte s az óta gyökeres jogon ötször adatván el, mindannyiszor az eladott üzletjog gyökössége hosszas és tényleges használattal több mint fél századon keresztül megerősíttetett, ez oknál fogva e kér2 Ekkor lett nyilvános gyógyszertár Vághy doktor eddigi házipatikája. 3 Ennek a Buttinger családnak egyik leszármazottja a későbbi lajosmizsei Buttinger gyógyszerész is. 150
