Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)

rendre mindenki, a saját érdekében is, őrködjék. Akár köztulajdonból, akár magántulajdonból származó ingóságot vagy bármiféle élelmezési cikket vagy anyagot önhatalmúan nem szabad elvinni, illetve eltulajdonítani. Л felállított polgárőrségnek büntetés terhével mindenki engedelmeskedni tartozik.

13 A városi polgárőrség Kuznyicov őrnagy, városparancsnok engedélyével átvette az államrendőrség hatáskörét október 24-én,

ld de 27-én „a közigazgatástól függetlenül" létrejött a Vörösőrség. 1945. január 13-án ez a Vörösőrség alakult át Államrendőrséggé,

15 A bíróságok, az ügyészség és az ügyvédek működésének megindítását már az új polgármester kezdeményezte a Szovjet Parancsnokság jóváhagyásával. A helyi jogszolgáltatási szervek — elzárva a központi kormányzat igazságügyi szerveitől — a „magyar törvények alapján" kezdték meg működésüket. Az ügyészséget a korelnök vette át anélkül, hogy esküt tett volna, mivel erre a központi kormányzattól rendelkezés még nem érkezhetett. Az az értekezlet, amely a helyi jogszolgáltatási szervek működésének megindítását elhatározta, 1944. november 10-én ült össze.

16 A demokratikus pártok is rendezték soraikat. P'gy törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyv adata szerint a MKP Bajai Szervezete 1944. november 26-án kezdte meg működését, a PDP (Polgári Demokrata Párt) viszont csak az év utolsó napjaiban kapcsolódott be a politikai életbe.

17 November 11-én a MKP 11 tagjából és 10 további tagból megalakult az ún. „Városi Tanács."

18 A „Városi Tanács" fő feladatát abban látta, hogy fenntartsa a rendet, s biztosítsa a közellátást. Ezt a 13 BKML Baja, Polgm. ir. 33—3/1944. 14 BKML Baja, Polgm. ir. 33—5/1944. 15 BKML Baja, THB kgy. jkv. 20/1 kig. 1945. 16 BKML Baja, NB ir. 21/1945. (március 4.) — BALANYI Árpád életrajzából, melyet az igazságügyminiszterhez terjesztett fel. BKML Baja, NB ir. 122/1945. (május 16.) 17 BKML Baja, THB kgy. jkv. 20/2 Kig. 1945. — A kommunista pártnak Baja és Bács megyében is központi szerepe volt a népi demokráciáért, majd a szocializmus felépítéséért folyó harcban. A bajai pártszervezet 1945. január 6-ig teljesen elszigetelten dolgozott, ekkor sikerült felvennie a kapcsolatot a Duna—Tiszaközi Titkársággal. Január közepén a bajai szervezetet a Szegedi Délmagyarországi Párttitkársághoz csatolták. 1945. április 19-től ismét Kecskemétre küldik 2. kép. Szovjet katonák és partizánok Katymáron. 2. Bild. Sowjetische Soldaten und Partisanen in Katymár. 2. картина: Советские солдаты и партизаны в Катьмаре. munkát nehezítette az is, hogy a megalakult Városi Tanács a „városházi tisztviselők előtt rendkívül ellenszenves volt." A régi tisztviselőgárda hűvös — még félelmében is megvető - - magatartása több okra vezethető vissza. Az „őrségváltás" kezdetekor még folyt a háború, titokban még sokan reménykedtek egy „csodálatos" fordulatban, ami végül is legalább azt eléri, hogy a szovjet csapatok elhagyják Magyarországot. Amikor utolsó reményük is szertefoszlott, újabb légvárakat kényszerültek építeni. Elhatározták, hogy a hatalmukban levő pozíciókat mindenképpen igyekeznek megtartani. Érveket is sikerült találniok: megvan a kellő végzettségük, hosszú évek gyakorlati tapasztalataival rendelkeznek, s így nélkülözhetetlenek. A zömében ilyen módon gondolkodó tisztviselők jelentéseiket a bajai elvtársak. Az MKP Délpestmegyei Bizottsága 1947. július 6-án a következő határozatot hozta. „Tekintettel a választások által súlyosbított politikai feladatokra, haladéktalanul fel kell állítani a bácsbodrogmegyei bizottságot Baján." Indoklásként a következőket sorolták fel: „ . . . önálló közigazgatási terület lévén képtelenek vagyunk Kecskemétről kézben tartani és irányítani a politikát. Minden pártnak van megyebizottsága, a megye alispánja, és rendőrfőkapitánya a SzDP-nak tagja stb." A Párt Központi Vezetősége méltányolta a kérést, a választási harcot már Bajáról irányította — sikerrel — az új megyei pártbizottság. A bajai pártszervezet kezdetben — egy 1945. március 3-án kelt jelentés szerint — nemcsak Baja és a bajai járás szervezését vállalta, hanem az egész Bácskáét, tehát a jánoshalmi és bácsalmási járásét is. (PI Arch. 274—16/115 és 274— 16/197.) 18 BKML Baja, THB kgy. jkv. 20/1 Kig. 1945. 398