Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben
6, Л katonai diktatúra bevezetése, a% ellenforradalom megtorlása) a lakosság nyílt ellenállása Az ellenforradalmárok üldözéséből visszatérő vörös csapatok élén 24-én délután Kalocsára érkezett Szamuely Tibor. A történtekért felelősségre vonta Szury Kálmánt, és éles ideológiai vita közben dr. Várady Lipót Árpád érseket. 392 Szamuely és Gábor Mózes elnökletével 4 óra körül összeült a rögtönitek') bíróság. ;Ш A vésztörvényszék ítéletei alapján június 24-én este 6 és 8 óra között 14 ellenforradalmárt akasztottak fel a jezsuita templom előtti fákra. A további nyomozás eredményeként másnap még 6 kalocsai lakost végeztek ki; kettőt felakasztottak, négyet főbelőttek. Kivégeztek hat birtokos parasztot, öt napszámos agrárproletárt, két tanítót, két kisiparost, egy joghallgatót, egy zenészt, Galinna Zoltán uradalmi intézőt és Császár Istvánt, volt szolgabírót. 394 A statáriális bíróság az ellenforradalomba belesodródott egyének közül néhányat kényszermunkára ítélt. 395 Az ellenforradalom legyőzése és megtorlása után, június 26-án a IV. Hadtestparancsnokság a nélkülözhető alakulatokat visszarendelte kiindulási helyükre, a különítményes csoportot feloszlatta, Szamuely Tibort Budapestre hívta. 396 Szamuely megtorló tevékenységének megítélése a korral foglalkozó szakirodalomban különböző. Az ellenforradalmi korszak történetírói általában oktalen vérengzésnek minősítik működését. 397 A marxista feldolgozások a forradalomban szükségszerű terrornak nevezik. 398 Szamuely Tibor munkásságát és személyiségét is mindenoldalúan és árnyaltan bemutató monográfia, és a kalocsai működésével foglalkozó levéltári anyag csaknem teljes hiánya vagy hozzáférhetetlensége miatt, nem lehet feladatunk eldönteni, 392 KN. 1919. okt. 14. 43. évf. 49. sz. 2. old. és WINKLER: i. m. 144. old. 393 WINKLER: i. m. 145. old. 391 Uo. és KN. 1919. szept. 10. 43. évf. 47. sz. 4. old., valamint B-KmL. Kalocsa, kig. ir. 233, 2541, 300L 3006/1919. 335 KN. 1919. okt. 12. 43. évf. 48. sz. 3. old. 396 PI-Arch. MT. Táviratok. Pest m. 606. f. Közli: Kalocsa és vidéke 1918—1919. i. m. 195. old. 397 PL: SZABÓ: i. m. 203—204. old. és GRATZ Gusztáv: A forradalmak kora. (Magyarország története 1918—1920). Bp. 1935, 143—144. old. 98 HAJDÚ: i. m. 1969. 295. old. és L. NAGY: i. m. 161. old. hogy kalocsai ténykedése a Tanácsköztársaság ügyét tekintve helyes taktikai lépés volt-e. Értékelő megállapításaink így megmaradnak feltételezésnek, ill. kérdésfelvetésnek. Tény, hogy a statáriális bíráskodás nyilvánosság nélkül zajlott, s Szamuely minden fellebbezést elutasított. 399 Ez azonban nem ellenkezett a rögtönítélő bíróságok működésére vonatkozó jogszabályokkal. A Forradalmi Kormányzótanács május 17-én hatályba léptetett XIV. sz. rendelete III. részének 21. §-a értelmében: „. . . a terheltet azonnal bíróság elé kell állítani. A bíróság határozata ellen perorvoslatnak természetesen nincs helye, és a kiszabott büntetést az ítélet kihirdetése után azonnal végre kell hajtani. A rögtönítélő bíróság előtti tárgyalás nem nyilvános . . ." 40 ° Nem igaz, hogy Szamuely találomra kiválasztott embereket akasztatott. Az ítélkezés előtt tanácskozott Hollós Elemér és Artner Tivadar politikai nyomozókkal, akik az ellenforradalom előtt is a városban tartózkodtak, s így volt alkalmuk megismerkedni a szervezkedéssel kapcsolatban állókkal. 401 Ennek ellenére is feltehető a kérdés: miért végeztette ki Szamuely azt az 5 agrárproletárt, akiknek nevével az ellenforradalom szervezői között nem találkozunk. Ez ellentmondásban van azzal, amit Szamuely a Tanácsok Országos Kongresszusa idején (1919. június 14—június 23.), közvetlenül az indulás előtti napokban Kun Bélának mondott: ,,Többet egyetlen parasztot sem szabad halálraítélni, nem azok csinálják az ellenforradalmat, akik nyíltan jönnek ellenünk . . ." 40a Hajdú Tibor szerint Szamuely azért határozta el magát, hogy a „rémület képét viszi szét útján", mert a forradalom veszélyben volt. 403 Szüksége volt erre még akkor a Tanácsköztársaságnak? A példastatuálás kétélű fegyvernek bizonyult. Azt valóban elérte, hogy júliusban a környéken ellenforradalmi jellegű megmozdulásra nem került sor, ugyanakkor — s itt az erős megtorló akció helytelenségét kell aláhúznunk — a lakosság szembenállását gyűlöletté változtatta, az embereket 399 WINKLER: i. m. 145. old. 400 SARLÓS Béla: A Tanácsköztársaság forradalmi törvényszékei. Bp. 1961, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 363 p. 31—32. old. 401 KN. 1919. okt. 14. 43. évf. 49. sz. 2. old. 402 KUN: i. m. 559. old. 403 HAJDÚ: i. m. 1969. 295. old. 356
