Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben

büntetés nélküli elbocsátásáról, „ami csak a papság és a reakció presztizsét növelte".

261 Az események hatására megnövekedett az április végére kialakult aktív ellenforradalmi csoport létszáma és bázisa. Akkora tömeget tudhattak maguk mögött, hogy a fegyveres lázadás és a hatalomátvétel gondolatával foglalkoztak. A győzelemhez kevésnek tartották a lakosság kezében levő fegyvereket,

262 ezért tervük az volt, hogy a vörös katonaságot és a Vörös Őrséget fegyvernélküli szabadgyakorlatra vezényeltetik, közben a fegyvereket összeszedik, felfegyvérzik embereiket, s a proletárdiktatúrát megdöntik. Kezükre játszott volna Cserhát Géza, a Belügyi Népbiztosság nyomozója (Cserhát áprilisban már járt Kalocsán, akkor Várkonyi Gyulával a választások idején terjesztett röpiratok szerkesztőit keresték eredménytelenül), aki most ismét Kalocsán tartózkodott, s akitől a kritikus intézkedést, a vörös fegyveres erő eltávolítását várták. Cserhát haljandó is volt erre, sőt maga ajánlotta fel szolgálatait Szabókynak és Koringernek. Egy véletlen folytán az akció mégis kútba esett. Cserhát egyéb dolgai miatt bizonyára már korábban is gyanússá vált a Belügyi Népbiztosság előtt, mert megérkezése után néhány nappal utána küldték Várkonyi Gyulát. Várkonyi lebuktatta Cserhát Gézát, s az ellenforradalmi szervezkedés szálait felgöngyölítette.

263 Az ellenforradalmi csoport vezetőit Klein letartóztatta. Egy mérnököt (Szabóky Jenő), két ügyvédet (egyikük dr. Jagicza Antal), három birtokos parasztot és egy katonatisztet (Koringer Antal főhadnagy) Budapestre vitetett, akiket ott június elejéig fogvatartottak.

264 A történtek után érkezett Kalocsára Fáber Oszkár, a vallásügyi likvidáló hivatal vezetője, s mondta el — általában helyes, de ott és akkor minimális taktikai 261 PmL. MT. PPSKk Vm. Munkás-, Paraszt és Katonatanács Intézőbizottságának 1919. máj. 10-i üléséről készült jkv. 4—5. old. 262 OSZK. Plakáttár. MT. plakátjai. Kalocsa. „Rendelet!" 1919. ápr. 27. ?. 47x32 cm. (Piros színű papíron fekete betűs szöveg.) Az 1918 őszén hazaözönlött katonák nagy része megtartotta fegyverét. Dóra János ápr. 27-én „utoljára halálbüntetés terhe mellett" rendelte el a fegyverek beszolgáltatását, „amit a lakosság mindezideig nem volt hajlandó megtenni". Semmi sem bizonyítja azonban, hogy ezt a lakosság megtette, mert a későbbiekben ugyanilyen igényű rendeletek még többször megjelentek. 263 B-KmL. Kalocsa, kig. ir. 210/1920. 264 KN. 1919. okt. 18. 43. évf. 51. sz. 2. old. és WINKLER: i. m. 142. old. érzéket is nélkülöző — vallásellenes beszédét. Fáber bejelentette, hogy az apácákat és a jezsuitákat kiteszi a rendházból és iskoláikat megszünteti.

165 A papságon kívül ez mintegy 200 háztartást — főleg szegényebb családokat — is közvetlen anyagi érdekeiken keresztül érintett. Nagyon sok szegényebb kalocsai családnak volt ugyanis havonta ismétlődő biztos anyagi bevétele az a pénz, amit az albérletben náluk lakó diák fizetett. Az iskolák bezárása pedig a diákok hazautazását is jelentette. Részben ezzel, részben pedig vallásuk védelmével magyarázható, hogy Fáber beszéde után nagyarányú mozgalom indult (elsősorban az asszonyok körében) a papok mellett. Szervezőik felkeresték Nagy János direktóriumi tagot és kérték, hogy a Direktórium vonja vissza a Fáber kiadta intézkedést.

266 Nagy János ezt természetesen nem tehette meg, ezért az asszonyok — miután 18-án Szabó István vasárnapi hitszónoklatában elítélőleg nyilatkozott Fáber beszédéről — 19-én délelőtt az apácák vezetésével tiltakozó és Tanácsköztársaság-ellenes tüntetést rendeztek a főutcán.

267 Mintegy 600—700 nő és 25—30 férfi benyomult a városháza udvarára, s követelték a papok háboríthatatlanságának és vallásuk gyakorlásának a biztosítását. A direktórium tagjait, sőt Csupó Imrét sem engedték szóhoz jutni. „Nem engedjük az apácákat és a papokat, inkább meghalunk", „ha a vallás hirdetését úgy mint azelőtt nem engedik meg, kierőszakoljuk és ha kell ellenforradalmat csinálunk" jellegű közbekiáltásaikkal néhány mondat után lehurrogták a beszélni akaró proletárvezetőket.

268 A lázongásnak a Dóra és Klein kíséretében megjelenő vörösőrök vetettek véget úgy, hogy a szervezőket és a hangadókat letartóztatták.

269 Az ellenforradalmi demonstráció után a Direktórium letartóztatott 12 papot, akiket —• valamivel komolyabban véve a tényleges ellenforradalom veszélyét — május 28-ig fogvatartottak Budapesten a Markó utcai fogházban, sőt Szabó Istvánt 5 évi fel265 PmL. Alispáni ir. TAGYOB. Kalocsa. 4. old. és KN. 1919. máj. 17. 43. évf. 20. sz. 2. old. 266 PI-Arch. 609. f. 8/87. őe. 1. és 4. old. 267 KN. 1919. okt. 31. 43. évf. 55. sz. 2. old. Ugyanerről írja SZEMERE: i. m. 250. old. PI-Arch. Bm. Ein. 1920/3573ra hivatkozva: „Kalocsán a pap izgató beszéde után hatalmas méretű asszonytüntetés zajlott le a szerzetesrendek és apácazárdák feloszlatása ellen". 268 PI-Arch. 609. f. 8/179. őe. 4. old. 269 Uo. 1—2. old. és 642. f. 1919—

IV—964. őe. 4. old. 345