Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)
19. kép. Mandátum a MKP III. kongresszusára. 19. Bild. Mandat zum III. Kongress der UKP. 19. картина: Мандат на III. Конгресс ВКП. nagygyűlésükön heti három óra munkaidőt ajánlottak fel. 266 A híd felépüléséig csak komppal lehetett átkelni a Dunán. Télen teljesen megbénult errefelé a közlekedés. 267 A Baja—Budapest közötti autóbuszjárat és a Baja—Mohács közötti hajózás 1945 augusztusában indult meg. 268 Művelődésügy A szovjet katonai parancsnokság I. számú parancsa elrendelte: „a helyi hatóságok és a polgári lakosság nyújtson minden nemű támogatást az iskolák munkája biztosítására." 269 Az utasítás végrehajtását figyelemmel kísérte a városparancsnok. Ennek köszönhető, hogy a Baján maradt pedagógusok csakhamar összegyűltek a városházán és a tanítás is megkezdődött. Az átszervezés és elindulás irányelveit már korábbban kidolgozták az egyes pártok. A Magyar Kommunista Párt 1941 áprilisi KB határozata körvonalazta 266 A bajai munkások felajánlották heti három óra munkaidejüket a dunahíd felépítésére. BH 1945. július 3. 267 Megindul a dunai hajózás. BH 1946. 18. sz. 268 Még e hónapban megindul a Baja—Budapest közötti Mávaut járat. BH 1945. augusztus 22. — Megindult a hajózás Baján. BH 1945. augusztus 16. 26! » TIM, Röpcédulák 1944—1949. Leltári szám: 68. 237. 1. Az előre elkészített nyomtatványt Nyerobkov őrnagy Baja város és Bács-Bodrog vármegye katonai parancsnoka írta alá. az iskolák demokratizálását és a nemzetiségi kérdésnek a teljes egyenjogúság alapján történő rendezését. 270 Ortutay Gyula, Baróti Dezső, Radnóti Miklós közreműködésével a Kisgazdapárt haladó értelmiségi csoportja már 1942—44 között felvázolta az új magyar köznevelés tervezetét. 271 A nemzeti függetlenségi harc jegyében született koalíció pártjai elvben támogatták az oktatásügy demokratizálását, de a gyakorlatban más-más módon kívánták azt megvalósítani. 272 Az 1945 tavaszán-nyarán kibontakozó viták azonban csak hónapokkal későbben kezdték hátráltatni a fejlődést. A bajai iskolák addig már régen túl voltak a kezdeti nehézségeken. Az újrakezdés hősi munkáját legjobban a s^entistváni iskola iratanyagának segítségével kísérhetjük nyomon, mert ez maradt meg egyedül teljes épségben, A német hadsereg 1944. május elején lefoglalta az iskolát és az igazgató tiltakozása ellenére a leventeotthonba hurcolta át a padokat. 273 A menekülés után „padjaink, tábláink és egyéb eszközeink szétszórva, darabokban hevertek. Szekrényeink, asztalaink felfeszítve és kifosztva kerültek hozzánk vissza. A tantestület tagjai a megszállás után fájó szívvel és könynyes szemmel nézték a romokat és . . . keresték az újabb lehetőségeit annak, hogy a romokból hogyan tudnák újjá, régivé varázsolni a feldúlt épületet." 274 Az iskolát — a felsőbb hatóság rendelkezésére — 1944. október 27-én nyitották meg. A szülők segítettek takarítani és így a tanítás október 30-án elkezdődhetett. Öt óra helyett csak kettőben folyik az oktatás. A tanulók létszáma 393, ebből 365 jár rendszeresen. A gyerekekkel 8 tanító (5 nő, 3 férfi) foglalkozik. A tanszerek beszerzése nehézségekkel jár. A tanulók egészségi állapota kielégítő, bár néhány tanulónál bőrkiütést észleltek és a IV. osztályban 3 leánytanuló feje serkés volt. 275 270 KÁLLAI Gyula: A magyar függetlenségi mozgalom (1936— 1945). Budapest. 1965. 94. 271 ORTUTAY Gyula: Fényes, tiszta árnyak. Budapest, 1973. 394. 272 SZENTISTVÁNYI Gyuláné: Oktatáspolitikai intézkedések. 1945—1946. Baranyai Helytörténetírás 1969. 52. — ORTUTAY Gyula: Az új oktatásügy kezdetei. Valóság, 1970. évf. 3. szám 25—35. 273 A bajaszentistváni általános iskola iratanyaga 106/1944. május 4. 274 Ugyanott, kgy. 1944. december 14. 275 Ugyanott, 1944. november 13. 439
