Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Lóránd N.: Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről
Berendezését a Kiskunhalason megszüntetett „Isteni gondviseléséről elnevezett gyógyszertáréból állították össze, melynek szép neoreneszánsz bútorát sajnos fehér olajfestékkel kenték át. A patika jelenleg is működik. Fájsz egyike legrégibb helységcinknek. A veszprémi püspökséghez 1212-ben írott egyik levelében II. Ince pápa már községként említi. Sokáig Fejér megye solti járásához tartozott, később a kalocsai érsekség birtokolta. Lakossága, a szekszárdi apátság egyházi nemes-jobbágyai, a fajszi ispánság alá voltak rendelve. A török uralom alatt sokat szenvedett, de nem pusztult cl. Gyógyszertárát 1892-ben „Magyar Korona" néven Kovách Mihály alapította. A fajszi gyógyszertár látta el a bátyai fiókgyógyszertárat és a dusnoki orvos kézipatikáját is, míg az önálló gyógyszertárak ott meg nem nyíltak. Az államosításkor Ferenczy Pál vezetése alatt 12/30-as számmal sorolták a megyei hálózat gyógyszertárai közé és jelenleg is működik. Г'elsőszeni'iván nevét írott emlékek 1396-ban Szent-Iván néven említik. Az 1520-as dézsma lajstromban még szerepel, de későbbi oklevelek már nem tudnak róla és csak pusztának említik. 1789-ben magyarokkal telepítették be, akikhez később bunyevácok is csatlakoztak. Gyógyszerellátását Bajáról, majd 1900 után a csávolyi gyógyszertárból, illetve az általa ellátott felsőszentiváni orvos kézigyógyszertárából biztosította a lakosság. A községnek 1969 áprilisa óta van önálló patikája 12/39 számmal. FIső vezetője Babinecz Lajosné. ] : oktő, mint község már a XV. században is megvolt. Nem pusztult el teljesen a török hódoltság alatt sem. 1599-ben Pálffy Miklós dunai naszádosai és vitéz hajdúi itt süllyesztették el a törökök élelmiszer és lőszerszállító hajóit. 1832-ben a község tűzvész áldozata lett. Patika létesítésére 1893-ban Kovács Lajos gyógyszerész kapott jogot, aki 1896-ban a szomszédos Úszód községbe telepítette át ,,Megváltó"-ról elnevezett gyógyszertárát. Egy évvel később fiókgyógyszertár nyitására kért engedélyt Foktőre. A jogot megkapta, de nem élt vele, így az elévült. Ezért Foktőn 1901-ben újból kellett kérvényezni önálló gyógyszertár engedélyezését, amit Scharp Henrik kapott meg. „Isteni Gondviselés"-ről elnevezett gyógyszertárát évekig bérbe adta, majd 1919-ben bekövetkezett halála után Nagy István került oda. Az államosításkor Imreh Gézáné Halmi Sára lett a 12/31-es ma is működő foktői gyógyszertár vezetője. l ; iilöpsz,állás a legrégibb kun települések közé tartozik. Nevét a III. Miklós pápa által hazánkba küldött hittérítő Fülöp püspöktől kapta. A török uralom idején az elpusztult kiskun terület szétszéledt lakosságának egy része ide menekült. Így annyira benépesedett, hogy 1654-ben bérbe vette a szomszédos Tabdi és Szöcsi pusztákat. A törökök, mint jó adófizető községet ugyan megkímélték, de 1749-ben nagy pestis járvány, 1831-ben pedig a „napkeleti epekórság", vagyis a kolera, majd 1838-ban és 1850-ben árvizek pusztították lakosságát. Az 1887-ben alapított patikája, mint Martinovits Péter szabadszállási gyógyszertárának fiókja, kezdte el működését. Az „Isteni Gondviseléséről elnevezett fülöpszállási gyógyszertár az állomosítás óta 12/32-es számmal jelenleg is üzemel. Gara igen régi helység. Már III. Endre korában találkozhatunk régi feljegyzésekben nevével. Az 1520-as Bodrog vármegyei tized jegyzékben is szerepel. Lakóinak nagy része, több környékbeli faluval együtt a török megszállás alatt Esztergom környékére települt. Patikáját „Szentháromság" elnevezéssel 1897-ben Erdélyi Lajos alapította. Jelenleg 12/33 számmal működik. Hajós a XV század elején már ismert volt. Nevét a birtokos Hajósy családtól nyerte. A törökök teljesen elpusztították. 1720 után Csáky Imre kalocsai érsek sváb családokat telepített ide. Hajós hosszú ideig volt kalocsai érseki nyaraló és mint vallási kegyhelyet is sok idegen látogatta. A „Segítő Mária" elnevezésű gyógyszertárat 1876-ban Csete Lajos alapította. (Bár a Gyógyszerészek Naptára már az 1875 évi számában is tesz említést a hajósi patikáról Gramaszetr Zoltán nevével) 1882-től ifj. Martinovits József, illetve a család gyógyszerész tagjai 1940-ig vezetik a patikát, amikor Jolánkai Judit került oda. 1950 óta a gyógyszertár 12/34 számmal jelenleg is működik. llarta a feljegyzések szerint a fehérvári vár solti járásának volt része. Azóta több néven is szerepel régi írásokban, Egyházashartának, Nagyhartának említve. A törökök lakóit kiirtották és a község szinte teljesen elpusztult. A XVIII. század fordulóján Ráday Pál földesúr Württenberg környékéről németeket telepített ide. A községnek több nagy árvizet és tűzvészt kellett elszenvednie. Helfer (Halmi) Pál gyógyszerész 1894-ben kapott jogot patika feláll tására, melyet „Isteni Gondvisclés"-ről nevezett el. Hét gyermeke közül Halmi Sára a hartai patika vezetését vette át 1938-ban, majd 1950-ben Halmi Sárát Foktőre nevezték ki vezetőnek, helyére Nagy István került az 12/35-ös hartai patikába vezetőnek. Az 1960-as évek végén a gyógyszertár korszerűsítve új épületbe került, és üzemben van jelenleg is. Hercegszántó azelőtt Szántóvá már I. István korában Zanthov néven ismert település volt. Erre a határában régi kő és földhalmok emlékeztetnek. „Szent AntaP'-ról elnevezett gyógyszertárát Bieliczky Károly 1912-ben létesítette és vezetője maradt az államosítás után is 1952-ben történt nyugdíjazásáig. A patika 12/36 számmal napjainkban is működik. île tény egyháza és környéke a Kecskemét nyugati határában elterülő szőlő és gyümölcsöseiről, valamint a Nyíri erdő néven ismert kirándulóhelyéről közkedvelt volt. Gyógyszertára mint állami gyógyszertár létesült 1949-ben 5 Lehetséges, hogy 2—3 évig nem működött és zárva volt a gyógyszertár. 166
