Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)

Péntek: Rókusváros, Szállásváros Szombat: Homokváros. A megjelölt napokon kizárólag a sorban levő városrészek lakóinak állítottak ki utalványokat, igazolásul a rendőrségi bejelentőt is magukkal kellett hozniok.

89 A polgármester cserekereskedői szerepet is játszott szegedi utazásakor: zsírt kínált gyufáért, sóért, élesztőért.

90 A NB 1945. február 19-én gazdasági bizottságot alakított a közellátás biztosítására irányuló erőfeszítések összehangolására. A NB baloldali tagjai elkeseredetten követelték a főispántól — aki egyben a közellátási kormánybiztos tisztét is betöltötte, — hogy tegyen erélyes lépéseket Debrecenben a helyi közellátás javítása érdekében. A bajai szovjet parancsnokság ugyanis csak abban az esetben tudott volna kedvező intézkedéseket tenni, ha katonai feletteseitől erre írásos parancsot kap. A főispánnak ezt kellett volna megszereznie, de felsőbb helyen „nem kapott megfelelő támogatást."

91 A NB novemberi ülésén azt panaszolja a gazdasági hivatal vezetője, hogy nemcsak ő, hanem a szovjet katonaság is foglalkozik gazdasági kérdésekkel és egyelőre kettejük között nincs meg a kívánatos összhang. A város katonai vezetője ugyan azt mondotta, hogy vezesse az ügyeket úgy, hogy az jó legyen. Ehhez azonban betekintést kellene nyernie a készletekbe és tudnia kellene mi van az egyes raktárakban. Ezekre vonatkozóan ugyanis semmiféle megbízható adat nem áll rendelkezésre és a kulcsok is a szovjet parancsnoknál vannak. Az ülés résztvevői javasolják, hogy orosz és magyar nyelvű átiratban igényeljék ki a város egy havi közellátási szükségletét a szovjet parancsnokságtól.

92 A NB folyamatos erőfeszítéseket tett a helyzet javítására. Felkutatták hol, milyen mennyiségű gabona van, milyen őrlési kapacitás áll rendelkezésükre. A nehezen biztosított 134 q gabona elegendőnek bizonyult. Egy q őröltetéséért 30 kg fát kellett adni, de ennek árát kifizették a malmosok. Sikerült napi 30 kg élesztőt előállíttatni ennek jelentős részét 89 Ugyanott, Polg. 33—30/1944. Közli BÁLINTNÉ MIKES Katalin i. m. 100—101. 90 Délmagyarország, 1945. január 4. 91

BKML Baja, NB kgy. jkv. 8/1945. 92 BÁLINTNÉ MIKES Katalin: i. m. 88. azonban „elfeketézték" a „nyomor vámszedői". Addig, öt hónapon keresztül, élesztő nélkül dagasztott kenyeret sütöttek a bajai pékek, ami a kenyeret csaknem élvezhetetlenné tette. 1945. február elején a bajai Szeszfinomító üzembe helyezte az élesztőgyárát és ez jelentős mértékben megjavította a kenyér minőségét.

93 Azt is örömmel állapították meg február 28-i ülésükön a NB tagjai, hogy a „. . . borsó, bab, zab, napraforgó, lucernamag elegendő . . ."

94 Nehezítette a helyzetet az, hogy a vidékiek, —• akiknek a város lakossága, ellátását illetően, ki volt szolgáltatva — nem a rászorulóknak adták el terményeiket, hanem azoknak, akik magasabb árat fizettek érte. Márciusban a kenyérellátás — állapította meg a NB — „még mindig katasztrofális." A szovjet katonai parancsnokság ugyan jelentős készletet „szabadított fel" (azaz adott át a városnak), de a napi 120 métermázsa szükséglettel szemben, hetenként csak 50—60 métermázsát sikerült biztosítani.

95 Az újságban megnyugtatják a lakosságot, hogy a városnak 880 mázsa búzakészlete van, de nincs malom, amely megőrölje. A cikk szerint ez okozta az ideiglenes kenyérellátási gondokat.

96 A valóság persze ennél jóval bonyolultabb volt. A tej ellátás változatlanul akadozott. A NB azt kérte, hogy legalább egy környező falut hagyjanak meg Baja tej szükségletének biztosítására.

97 A város vezetője már november 24-én felszólította a tej beszolgáltatására a tehéntartó gazdákat. Tehénállományát mindenkinek be kellett jelentenie a város közellátási hivatalánál.

98 A NB szigorúan igyekezett betartani a Közellátási Minisztérium marhavágási tilalomra vonatkozó rendeletét.

99 Az ellátás azonban továbbra is akadozott. „Az utóbbi napokban egész délelőttöket töltenek el a tejre váró anyák a ... tejcsarnok előtt." A hiba forrása a lelkiismeretlenség volt. A tejet Garáról hozták, ám „néhány" tejeskannát a vonat nem volt hajlandó felvenni s így 93 Működik Baján az élesztőgyár, BH 1945. március 1. 94 BKML Baja, NB kgy. jkv. 8/1945. 95 Ugyanott, NB kgy. jkv. 9/1945. 96 Baja város élelmezésének biztosítása. BH 1945. március 8. 97 BKML Baja, NB kgy. jkv. 8/1945. 98 Ugyanott, Polgm. 1944—33/36. 99 BKML Bács-Bodrog vm. Főisp. ir. 166/1945. 411