Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)

fölé és mellé kerültek az új „Városi Tanács" tagjai, azok az emberek, akik évtizedek óta a város szegénységének, proletárságának szószólói voltak a törvényhatóságban, vagy azon kívül. Ezek ez egyszerű emberek — munkások, kispolgárok, értelmiségiek — nem rendelkeztek sem a szükséges szakmai ismeretekkel, sem gyakorlati tapasztalatokkal. Egyet viszont tudtak : Magyarországon valami nagy dolog történt, volt uraik elmenekültek, az őket fojtogató társadalmi rend összeomlott. Hittek annak jogosságában, igazságában, hogy új életet lehet és kell megindítani. A munkához is a feladatokhoz mért lelkesedéssel fogtak hozzá. Gyorsan, sokat és jót akartak végezni a múlt felszámolása terén, így azután sokszor túlzó eréllyel, szakszerűtlenül intézkedtek. Mindez együttesen okozta azt a feszült viszonyt, ami a régi tisztviselői kar és az új „Városi Tanács" között kialakult. Az ilyen kínos légkörben dolgozó „Városi Tanács" alakult át azután 'Nemzeti Bizottsággá.™ Megalakulását pártközi értekezlet előzte meg, ahol megegyeztek a Nemzeti Bizottság pártok szerinti összetételében : az öt demokratikus párt 3—3 képviselőt küldött a bizottságba. Л 15 tag mellett a Szabad Szakszervezetek 3 küldötte foglalt még helyet a Nemzeti Bizottságban, mely tehát összesen 18 tagból állott. Az ünnepélyes alakuló ülésre 1945. január 27-én du. 3 órakor került sor.

20 A MKP titkára megköszönte a „Városi Tanács" azon tagjainak jó munkáját, akik nem kerültek be a 3. kép. A Vörösőrség 1944. október 27-én alakult meg Baján. 3. Bild. Die Rote Wache wurde in der Stadt Baja am 27. Oktober 1944 gegründet. 3. картина: Красная охрана организованная в Байе 27 октября 1944 г. 4. kép. Meghívó a MKP bajai szervezetének megalakulására (1944. november 26.). 4. Bild. Einladung zur Bildung der Bajaer Organisation der Ungarischen Kommunistischen Partei (26. November 1944). 4. картина: Приглашение на формирование ВКП в Байе (26 ноября 1944 года). NB-ba, majd a Szociáldemokrata Párt (SzDP) képviselője pártja nevében javaslatot tett az elnök személyére. A résztvevők elfogadták a PDP jelöltjét, aki elnöki székfoglalójában arra kérte a pártokat, „hogy 19 BKML Baja, NB kgy. jkv. 1946. február 13. (8. számú jkv.) 20 Ugyanott, NB kgy. jkv. 1945. (1. sz. jkv.) Az elmúlt harminc év alatt több, kisebb-nagyobb tanulmány jelent meg a Nemzeti Bizottságokról, ám az országos méretű, teljességre törekvő összegezés mégsem született meg. Indokolatlanul lassan folyik az egykori helyi népi szervek forrásanyagának gyűjtése, rendezése, elemző feldolgozása, publikálása. A megjelent dolgozatok ellenére nem mondhatjuk el, hogy a témakörrel kapcsolatos valamennyi fontos kérdés ma már világosan áll előttünk. 1967 után ugyan több munka látott napvilágot, amely a fordulat évéig terjedő magyar történet egy-egy kérdéskörét vizsgálva figyelmereméltó megállapításokat tett a Nemzeti Bizottságokra vonatkozóan és a szélesebb történeti háttér pontosabb bemutatásával kedvezőbb feltételeket teremtett a népi szervek történetének megítéléséhez is, mégsem évült el Lackó Miklós figyelmeztetése, aki így írt Balázs Béla posthumus kötetének előszavában; ,,A mű egyoldalú forrásanyagra épült... a jegyzőkönyvekből nagyobbrészt azt tudhatjuk meg, hogy a bizottságok mit határoztak, milyen ügyekkel foglalkoztak, milyen döntéseket hoztak. Viszonylag kevésbé derül ki belőlük az, hogy mi valósult meg ezekből a határozatokból, megállapodásokból . . . úgy hisszük, egy kissé túl is méretezi azt a hatáskört, amellyel a nemzeti bizottságok a felszabadulás első hónapjai után a valóságban rendelkeztek . .. nem kapunk világos képet a nemzeti bizottságok elsatnyulásának okairól, a bizottságokban rejlő lehetőségekről s a Kommunista Pártnak a nemzeti bizottságokkal kapcsolatos álláspont járói.'YB ALÁZ S Béla: Népmozgalom és Nemzeti Bizottságok 1945—46. Budapest, 1961. Bevezetőt írta: LACKÓ Miklós.) 399