Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Sümegi Gy.: Nemes Marcell, a műgyűjtő. Adalékok a magyar műgyűjtés századeleji történetéhez
függesztve, mielőtt a Nemes Marcell hagyaték a múzeumba került. E szerény képzőművészeti anyag egyik részét sokszorosítással készült, grafikai lapok tették ki, összesen 17 darab. 21 A képzőművészeti gyűjtemény-magban néhány önálló rajz volt jelentősebb. Roskovics Ignác a kecskeméti Városház tanácstermét ábrázoló rajza, Székely Bertalan tanulmányai (28 lap!) a Városháza közgyűlési termébe festett képekhez és Mészöly Géza tollrajza. 22 (E rajzok ma már nem szerepelnek a múzeum anyagában.) Л meglévő képzőművészeti anyag gerincéhez tartozott Muraközy Jánosnak Kovács Máriát ábrázoló festménye (amit 1902-ben ajándékoztak a múzeumnak, ma a Katona József Múzeumban van), egy Katona József portré ismeretlen művésztől, és Jakobey Károly Kecskemét város címerének rajza. 23 1904-től a város kezdett vásárolni a múzeumi gyűjtemény számára. E vásárlásokat a Könyvtár- és Múzeum Bizottság javaslata alapján a városi közgyűlés hagyta jóvá. A Nemzeti Szalon Kecskeméten rendezett bemutatójáról (1904. november 20tól december 4-ig) kétezernyolcvan korona értékben 9 képet vásároltak. 21 Szikszay Ferenc budapesti gyűjteményes kiállításán (1905. február 16— március 15.) kétezer koronáért 3 képet vásárolt a város a gyűjteménybe. 25 A Nemzeti Szalon tárlatán (1909. november 28—december 5.) 5 festményt ezer koronáért vettek 26 . 1910-ben szintén ezer koronát fordítottak képzőművészeti gyűjtemény gyarapítására. Ez utóbbi adatokból kitűnik, hogy kevés tervszerűséggel és koncepcióval ugyan, de igyekeztek fejleszteni a múzeum e gyűjteményrészét is. Az 1911-ig összegyűlt, közel félszáz darabot számláló anyagban azonban alig egy tucatnyi jó kvalitású, al Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat évente kiadott műlapjai mellé (amit a múzeumnak megküldték, lévén társulati tag) az Hrdélyrészi Kárpát Egyesület műlapjaiból ; került néhány. Ezek, az egyébként főleg dokumentumértékű lapok az idők során lemorzsolódtak a műzeum anyagából. A kecskeméti Városi Múzeum Régi Leltárkönyve (Régi Ltk.) „Sokszorosítások" címszó alatt 1—17. sorolja föl. 26—31. (A Régi Ltk. a kecskeméti Katona József Múzeum adattárában) 22 Régi Ltk. 36. ,,Rajzok" fejezetben, 1—3. 2:i Régi Ltk. 39. 2—4. 24 Régi Ltk. 40—41. Olajfestmények, akvarellek fejezetben, 5—13. 25 Régi Ltk. 42—43. 15—17. 26 Régi Ltk. 43-44. 19—23. maradandó értékű képet lehetett találni. Ezek közül is szinte a java kallódott el vagy lappang — pl. Glatz Oszkár: Hazafelé, Edvi Illés Aladár: Őszi erdő, Telepy Károly: Esztergom közelében. A évi ezer — néha kétezer — korona képvásárlási összeg nem tette lehetővé, hogy jelentősebb kollekciót, vagy tovább bővíthető alapgyűjteményt teremtsenek, akár csak kortársi alkotásokból is. A művésztelep megalakulásával, létével folyamatos kcpvásárlási- gyűjteményfejlesztési lehetőség nyílt. Megrendelésekkel is igyekeztek megörökíttetni a jellegzetes kecskeméti városrészeket, így készült számos maradandó értékű kép a művésztclepen. 27 A művészteleppel adva volt egy korábbinál dinamikusabb gyűjteménygyarapításifcjlesztési lehetőség. A meglevő képzőművészeti alapgyűjteményt pedig Nemes Marcell adományozott képegyüttese jelentős mértékben fölerősítette. A Nemes-féle adományozás lehetőségét a Japán asztalnál valószínűleg többször meghányták-vetették. Nyilván személyes kontaktusba került a gyűjtő a művészetszerető polgármesterrel. Az adományozást jelentősen elősegítette, talán kiválthatta Kecskemét képzőművészi centrummá válása, mely a művésztelep megalakulásával következett be. Herman Lipót leveléből tudjuk: „tanúja — sőt Falus Elekkel együtt valamennyire inspirálója is voltam az egész műveletnek." 28 Az adományozást a művésztársadalom is fontosnak tartotta és sokan igyekeztek a gyűjtőre ezirányban hatni. Jól előkészített, kedvező körülmények között kerülhetett így sor a képtár-alapításra, amit egy folyamat végeredményének tekinthetünk. A helyi sajtóban a Kecskemét című újság foglalkozik először a képtáralapítás lehetőségével (1911. március 7. 1. 1.): ,,A Városi Múzeum, mint hírlik igen tekintélyes ajándékkal fog bővülni. Ugyanis egy budapesti mecénás több igen értékes képet, esetleg egész kis gyűjteményt fog ajándékozni a múzeumnak, úgyhogy ezzel egy képtár felállítását alapozza meg. Nagyon szeretnénk, ha ez a példa követőkre akadna, s legalább egyelőre a várost ösz27 A Barátok templomáról lványi Grünwald Béla és Pcrlrott Csaba Vilmos, a Piarista templomról és rendházról Perlrott Csaba, a régi vásártérről és a múzeumról Kmctty János festett képet, stb. A művek a Katona József Múzeum Képzőművészeti gyűjteményében vannak. 28 Az 1971. november 16-án keltezett levelet Hermann Lipót festőművész Horváth Attilának, a Bács-Kiskun megyei Múzeumok igazgatójának írta. A levelet a Katona József Múzeum Adattára őrzi. 280
