Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Bárth J.: Adalékok az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc kalocsai történetéhez
panaszkodott, hogy Habram István kalocsai káplán a „mártziusi napok óta bántalmat bántalomra halmozva nem szűnik meg az egyház főpásztorai, az egyházi fegyelem és egyéb egyházi institutiok ellen a legvakmerőbb nyilatkozatokat tenni". 77 Márkus Lajos hajósi plébános is hosszú magyarázatokban mentegetőzhetett később azért a felszólalásáért, amelyet az 1848. augusztus 30—31-én tartott „egyházmegyei tanácskozmányon" mondott el, és amelyben elítélőleg szólt az egyházmegyei „kormány által már olly számtalanszor gyakorolt gőgös zsarnokságról". 78 A forradalmi közszellem diktálta lázadásban Sörös Imre érseki könyvtáros ment el legtovább, akiről azonban majd a következő fejezetben szólunk részletesebben. 1848 nyarán és őszén sorra érkeztek a kalocsai érseki hatósághoz azok a levelek, amelyekben egyházmegyei káplánok bejelentették „hadi pályára állásukat". 79 Különösen az egyházmegye déli, szerbek által veszélyeztetett területein akadtak szépszámmal olyan káplánok, akik a „hazát fenyegető körülményektől áthatva" beléptek a honvédseregbe. Egy részük tábori lelkész lett, más részük viszont fegyverrel harcolt a császári erők és bérenceik ellen. Katonának állt a kalocsai papnevelő szeminárium teológusainak többsége is. 80 A megmaradtakkal Bende József szemináriumi tanfelügyelő hajtotta végre a fentebb már említett nevezetes paksi akciót 1849 márciusában. Sörös Imre élete és forradalmi prédikációja 1849. június 21-én A forradalom és szabadságharc kalocsai történetének legnevezetesebb eseménye 1849. június 21-én következett be. Ezen a napon tartotta a székesegyházban híres forradalmi prédikációját Sörös Imre érseki könyvtárnok. Sörös Imre 1817. október 13-án született Dunaföldváron. 81 A pesti egyetemen tanult, majd néhány évi gakovai káplánkodás után Pesten a „Religio és Nevelés" с folyóirat szerkesztői segédnöke lett. 1845ben azonban maga kérte, hogy mentsék fel ebből az 77 Uo. 1848/1187. 78 Uo. 1848/1482. 79 Például KÉL. I. Szsz. jkv. 1848/1604, 1737. — 1848/591. 80 WINKLER 1934. 31. 81 SÖRÖS Imre életrajzi adataira: KÉL. I. Pers. SÖRÖS Imre. állásból. Nyugalmas vidéki káplánságot kért az érsektől, ahol felkészülhet a „theológiai tanári koszorú" elnyerésére. Ügy látszik az érsek nagyon pártfogolta a kiváló tehetségű fiatal papot, mert kápláni állás helyett az Érseki Könyvtár könyvtárnoki tisztségével jutalmazta. Ez a kinevezés nagyban elősegítette Sörös Imre forradalmárrá válását. A könyvtárban rendelkezésére állt a megelőző évszázadok haladó nyugat-európai irodalmának legjava. О valószínűleg nem késlekedett élni a lehetőséggel, hanem igyekezett minél jobban elsajátítani az angol materialisták és a francia felvilágosodás íróinak filozófiai nézeteit. Legalábbis nevezetes beszédének szövege erről tanúskodik. Sörös Imre forradalom alatti tevékenységéről keveset tudunk. Winkler szerint a kalocsai olvasóegylet illetve később a „Szabadság Társasága" elnevezésű helyi szervezet elnöke volt és ezekben az egyletekben lázító beszédeket tartott. 82 Valószínű, hogy Sörös Imre 1849 elején már ismert lehetett rebellis magatartásáról, mivel Gyulai Gaál Eduárd császári biztos 1849. március 24-én állásából való elmozdítását és elfogatását kérte az érsektől. Nádasdy érsek feltehetőleg kényszeredetten felmentette állásából Sörös Imrét és a másik keresett személyt, Bende Józsefet. A megszállók diktálta döntést ímmel-ámmal mint „történt dolgot" tudomásul vette a szentszék is, de a keresettek elfogatásától a gyakorlati nehézségeken túl elvi okokból is elzárkózott. 83 Úgy látszik azonban, hogy az állásvesztés időleges volt, és csak a császári megszállás napjaira szólt. A magyar uralom beköszönte után ismét visszatérő Sörös Imre újra érseki könyvtáros lett, mert még 1849 júliusában, tehát híres prédikációjának megtartása után is e tisztség viselőjeként emlegették. 84 A szabadságharc bu82 WINKLER 1927. 63. — (Sajnos Winkler több olyan kérdésben is tévedett Sörössel kapcsolatban, amelyek világosan kinyomozhatok az Érseki Levéltár perszonális iratainak tanulmányozása során ,így pl. Sörös elfogatásának és elítélésének időpontjában). — Az olvasóköri elnökséget említi egy kései visszaemlékezés is. (Paphonvédek 1892. 71.) 83 KÉL. I. Szsz. jkv. 1849/299. 84 SÖRÖS Imre júl. 3-án panasszal fordult a szentszékhez amiatt, hogy fizetése nem rendszeres, hanem a könyvtári alapíványok hitelbe vevőinek befizetéseitől függ. (KÉL. I. Szsz. jkv. 1849/622.) A júl. 17-i szentszéki ülés határozata értelmében teljesítették kérését. Kiutaltak számára fizetés gyanánt 435 Ft-ot a Kollonicz pénztárból. Ugyanezen az ülésen figyelmeztették, hogy a könyvtár számadásában kisebb számolási hibák vannak. Jóval fontosabb volt az az utasítás, amely szerint ezentúl ,,a beszerzendő új könyvekre a főkáptalannak mindig javaslatot tegyen". (Uo. 1849./654.) 238
