Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)

szerepet játszott a nemzetközi helyzet, az osztályharc objektív alapjának alakulása, a MKP ideológiai — politikai felkészültsége és helytállása, a marxizmus-leninizmus hazai viszonyok közötti alkalmazása. 489 Témánk szempontjából pedig különös jelentőségű a proletárdiktatúra fogalmának értelmezése. A feldolgozások eredményei általában gazdag tárgyi alapokon nyugszanak, elemzésük is színvonalas, a problematikus részek pedig — ha lassan is — de tisztázódtak. Ilyen például a Nemzeti Bizottságok hanyatlásának és megszűnésének kérdése. Lassítja az árnyalt, véglegesnek tekinthető, átfogó kép kialakítását a részkérdések feltárása iránti közöny, illetve az ilyen irányú törekvéssel szembeni idegenkedés.

190 Mi mással lehet magyarázni például azt, hogy még az Országos Nemzeti Bizottság történetét sem dolgozta fel senki.

491 A megyék közül egyedül Pest vármegye Nemzeti Bizottságait vizsgálták behatóbban.

192 A pártok Nemzeti Bizottságokkal összefüggő állásfoglalásának feltárását pedig csak megkezdték a párttörténészek.

493 Az országos képhez, az általunk gyűjtött anyag alapján, csak itt-ott van hozzátenni valónk, de ezt a keveset érdemes számbavenni. Az antifasiszta, háborúellenes összefogás első szervezett formája az 1942 tavaszán létrehozott Történelmi Bizottság volt. Ezt követte a német megszállás idején létrehozott Magyar Front, a magyar antifasiszták politikai, harci szövetsége. Az antifasiszta erők szélesebb körű összefogása azonban csak GERGELY Ernő: Adalékok a magyar népi demokratikus állam kialakulásának történetéhez. JK 1968. 524—532. PECZE Ferenc: Társadalmi szervek rendszere a népi demokratikus agrárátalakulásban. JK 1965. 147—153. — M. TÓTH Erzsébet : Adalékok három Csongrád megyei nagyközség Nemzeti Bizottságának történetéhez. AUSz (sec. Hist.) Szeged. 1957. NAGY Lajos: A budapesti Nemzeti Bizottság működésének történetéhez. LK 1961. 129—146. Csak a kezdetére hoz adatokat. BALÁZS Béla: Népmozgalom és Nemzeti Bizottságok 1945—1946. Budapest, 1961. 86. nem tulajdonít jelentőséget az ONB létrehozásának. BALÁZS Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez (1945. január—október.) LK 1955. 235—271. RÁKOSI Sándor—SZABÓ Bálint: A Magyar Kommunista Párt—Szociáldemokrata Párt határozatai, 1944—1948. Budapest, 1967. 1944 végén, az ország egy részének felszabadulása után, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és annak helyi szervei, a Nemzeti Bizottságok keretében tudott kifejlődni. A kommunista párt volt a kezdeményezője még az illegalitás időszakában ennek a nemzeti egységfrontnak. A párt Külföldi Bizottsága 1944 szeptemberében és októberében a szocializmusba való átmenet kérdéséről tanácskozott. Az a vélemény alakult ki, hogy a tömegmozgalmak fejlődésében, a fasizmus maradványai elleni harcban és a demokratikus célok valóraváltásában a Nemzeti Bizottságokra nagy feladat vár.

494 A Nemzeti Bizottságok szükségességét és feladatainak részletesebb kifejtését egy szegedi ünnepi nagygyűlésen (1944. november 7.) a MPK képviselője adta meg:" Szükség van olyan bizottságokra, amelyekben helyet foglalnak az összes haladó pártok és szervezetek képviselői. Szükség van a nemzeti bizottságokra. A felszabadított területeken a nemzeti bizottságok feladata, hogy mindenütt mozgósítsák a népet a nehézségek leküzdésére, a termelőmunkára . . ,"

496 A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjává lett: „Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programja" volt az egyetlen olyan irányvonal, amely választ adott a legégetőbb kérdésekre. A IV. pont szervezeti útmutatást is nyújtott: ,,A német elnyomók és magyar cinkosaik elleni harcban, a fasiszta és feudális reakció szétzúzására és a demokratikus átalakulás biztosítására községenként és városonként a demokratikus pártok megbízottaiból és kipróbált Hitlerellenes hazafiakból Nemzeti Bizottságokat kell teremteni. A nemzeti bizottságok a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervei, melyek egyesítik a demokratikus, hazafias erőket és vezetik a harcot a demokratikus, népi Magyarországért."

49,i 494 SZABÓ Bálint: A kommunista párt politikai irányvonalának alakulása a KI VII. Kongresszusa után és a II. világháború éveiben. Ptk 1964. február 63—65. 495 NEMES Dezső: Magyarország felszabadulása. Budapest, 1955. 154—155. 496 DÉR László—

MAYER Mária—SZABÓ Éva: Felszabadulás, 1944. szeptember 26.—1945. április 4. Dokumentumok hazánk felszabadulásának és a magyar népi demokrácia megszületésének történetéből. Budapest, 1955. 175. 460