Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben

42 emberből álló különítményével.

490 Az alakulatok megérkezése után megváltozott a fegyveres erők vezetése. A katonai állomásparancsnokság vezetését Fischer Lajos őrnagy vette át, Krämer a Nemzeti Hadsereg kalocsai zászlóaljának lett parancsnoka.

491 Krämer Bernátsky Kornél tábornok október 20-i parancsára megkezdte a karhatalmi alakulatok szervezését.

492 A karhatalom a csendőrséggel egyetértésben működött, a Horhy-rendszer legmegbízhatóbb támasza lett.

493 A szegedi II. kerületi katonai parancsnokságtól kiküldött X. számú sorozóbizottság november 24-én kezdte meg a toborzást a Nemzeti Hadseregbe.

494 A kalocsai és a dunavecsei járásban sorozottak közül december 6-án 250 ember indult a Szegeden felállítandó ezredbe.

495 1919 utolsó két hónapjában az 1919. május végére kialakult, s a forradalmi erők iránt érzett gyűlölet által augusztus-októberben is összetartott ellenforradalmi blokk két részre szakadt. E heterogén összetételű csoport egységesen segítette az ellenforradalom hatalomrajutását, szükségszerűen váltak azonban szét, mihelyt a rendszer berendezkedését érintő kérdések kerültek napirendre. Mindez az 1920-as januári nemzetgyűlési választások, s a választás előzményeként lezajló pártalakulások során jelentkezett. Kalocsa és a járás társadalmi rétegeit az ún. „keresztény blokk" két pártja, a Kisgazdapárt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) tömörítette. A Tanácsköztársaság megdöntésekor automatikusan felbomlott Szocialista Párt tagjai nem alakítottak szociáldemokrata pártot, hanem sokan közülük a két kormánypártba léptek. így a választási harcokban is csak a „keresztény blokk" két pártjának helyi erői ütköztek össze. A KNEP december 14-én alakult meg a Katholikus Körben, elnöke lovag Petrovácz József lett. Képviselőnek Székely Jánost, a népjóléti miniszter állam490 PmL. Alispáni ir. 40 739/1919. 491 KN. 1919. nov. 22. 43. évf. 61. sz. 3. old. 492

B-KmL. Kalocsai j. főszb. biz. ir. 3. eln./1919. 493 HETES Tibor—MORVA Tamásné: Csak szolgálati használatra. Iratok a Horthy-hadsereg történetéhez. 1918— 1919. Szerk.és jegyz. .Bev.TÓTH Sándcr.Bp. 1968, Zrínyi Kiadó. 575 p. 12—13. old. 494 KN. 1919. nov. 22. 43. évf. 61. sz. 1—2. old. 495 KN. 1919. dec. 6. 43. évf. 68. sz. 3. old. titkárát jelölték. 49

"A KNEP helyi szervezete az érseki politika képviselője volt, programjának két legfontosabb pontja a nagybirtokrendszer védelme, s államjogilag a királyság fenntartására való törekvés. Utóbbival kapcsolatban 1920. január 1-én a következő nyílt legitimista mondatok hangzottak el a járás papi szószékeiről: „ . . . a magyar, ha szabadon nyilváníthatja véleményét, teljes egyértelműséggel ragaszkodik a királysághoz, amely 1000 év alatt naggyá tette, amellyel össze van forrva a szeretete, tisztelete. Most lesz az alkalom ezen meggyőződésnek érvényt szerezni, azért olyan jelöltre adjátok szavazatotokat, aki minden ingadozás nélkül a királyság híve . . ."

497 A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját támogatták a papságon és a közigazgatási apparátus hivatalnokain kívül mindazok a rétegek, akik gazdaságilag vagy ideológiailag az érseki politika függvényei voltak. A párt sorai közé tartoztak az értelmiség szinte kivétel nélkül, s a Keresztény Munkásegylet agrárproletárjai. A jelentős számú kisiparosság csatlakozását az érseki nagybirtoktól való gazdasági függés mellett motiválta a KNEP-be belépett volt keresztényszocialista politikusok kisipart támogató programja is. Főleg az ideológiai kapcsolat —a rózsafüzér készítő háziipar bedolgozóinak esetében anyagi függéssel párosulva— állította a választójoggal rendelkező nők nagyobb részét a KNEP támogatói közé.

498 Az Egyesült Kisgazda- és Földműves Párt szervezkedése még a román megszállás idejébe nyúlik vissza.

499 A végleges pártalakulás időpontja: 1919. december 7. A párt elnöke Farkas Gergely elsőbíró, a képviselőtestület vezetője lett.

500 Képviselőnek Szabóky Jenőt jelölték, de a képviselőtestület ugyancsak kisgazdapárti programmal felléptette Múzsa Gyula volt függetlenségi párti képviselőt, s főleg az öregcsertőiek kívánságára Stielly Valter nyugalmazott vezérkari százados földbirtokost is jelölték.

601 496 KN. 1919. dec. 17. 43. évf. 72. sz. 4. old. 497 EK. Litterae Circulares ad Uenerabilem Clerum Archidioecesis Colonensis et Bacsiensis. Anno 1920. A főpásztor újévi szózata. 4. old. 498 KN. 1919. dec. 17. 43. évf. 72. sz. 4. old. és KN. 1920. jan. 21. 44. évf. 7. sz. 5. old. 499 KN. 1919. nov. 5. 43. évf. 56. sz. 3. old. 500 KN. 1919. dec. 10. 43. évf. 69. sz. 1. old. 501 KN. 1919. dec. 13. 43. évf. 70. sz. 4. old. 364