Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben
ként több község (Fájsz, Homokmégy, Géderlak stb.) jegyzője Kalocsára, a főszolgabíró szárnyai alá menekült. 87 A budapesti napilapok és a szállingózó hírek hatása alatt október 31-én este és éjszaka Kalocsa szegényei is megmozdultak, 88 s november 1-én reggel tömegesen vonultak a főutcára. Élükön hazatért katonák és néhány, a városban munkaszolgálatra beosztott hadifogoly állt, nagy számban voltak közöttük asszonyok. A hazatért katonák dühe itt is elsősorban azok ellen irányult, akik csak végrehajtói voltak a nyomorúságot okozó intézkedéseknek. Grünwald Antal „Iladitermény" bizományos, a korábbi rekvirálások állandó jelenlevője — testi épségét mentve — kénytelen volt távozni a városból. 89 A nép hangulata elől ment szabadságra Csernyus József főjegyző is. Л csendőrséggel nem történt összeütközés, de a délelőtt folyamán néhány vagyonosabb kereskedő (jórészt izraelita) üzletét betörték, és fosztogatásra is sor került. 90 E spontán, ösztönös mozgalom politikai célokat nem fogalmazott meg, a pillanatnyi célokon, mint bosszúállás a múltért, szenvedésért nem terjedt túl, de objektív hatását tekintve — ha a régi közigazgatást teljesen szét nem is verte —, azok exponenseit menekülésre, ill. háttérbe húzódásra kényszerítette, s ezzel a hatalomátvétel helyi lehetőségét teremtette meg. Hogy a háttérbe húzódott közigazgatási apparátus helyébe mi kerüljön, azt az Országos Nemzeti Tanács szétküldött körtávirataiban körvonalazta, 91 de azt, hogy a helyi nemzeti tanácsokba kik kerültek, a szembenálló osztályok erőviszonyai, azok szervezettsége ill. szervezetlensége döntötte el. 1918. november 1-én a főutcára tóduló tömeget a képviselőtestület tagja, dr. Nyáry Béla ügyvéd fo87 PI-Arch. MT. Táviratok. Pest. m. 606. f. Közli: Kalocsa és vidéke 1918—1919. Forrásgyűjtemény. Szerk. BENKE Ferenc—BERTA SOMOGYI László—NÉMETH Gábor. Kalocsa, 1969, Kiadja: a Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. 239. p. 36. old. 88 B-KmL. Kalocsai j. fószb. ir. 6224/1918. 89 Uo. 6225/1918. 90 Uo. és 637/1919. 91 SCHÖNWALD Pál: A magyarországi 1918—1919-es polgári demokratikus forradalom állam- és jogtörténeti kérdési. Bp. 1969, Akadémiai Kiadó. 399. p. 206. old. gadta. Ismertette az Országos Nemzeti Tanács körtáviratát, amelyben Károlyiék a vidéki nemzeti tanácsok megalakítását sürgették. A proklamáció kihirdetése után dr. Valkányi Lajos, régebb óta demokratikus érzelmű ügyvéd és néhány társa lépett a városháza erkélyére. Beszédében Valkányi kifejezte azon reményét, hogy Magyarország rövidesen a „nyugati demokratikus államok sorába fog lépni". Legsürgősebb feladatnak a nagybirtok felosztását tartotta. 92 Ezután felszólította a népet, hogy most azonnal válasszák meg a Nemzeti Tanácsot. A választás meg is történt, a forradalom hatalmi szervének elnöke Valkányi Lajos lett. A tanács pontos létszáma nem ismeretes (kb. 20—25 fő), összetételére is csak következtetni tudunk. Feltehető, hogy a néhány polgári demokratikus eszméket valló ügyvéd mellett főleg Kalocsa jómódúbb, a nép előtt tekintélynek örvendő, de alapjában véve reakciós elemeké lett a túlsúly. Erre utal az, hogy a tanács alelnöki tisztét Madarász Elemér járási főszolgabíró látta el, s hogy tagjai közé tartozott Jurcsó Antal (a keresztény néppárti beállítottságú Kalocsai Néplap kiadó-tulajdonosa), dr. Keresztény Gyula törvényszéki vizsgálóbíró, dr. Madarász Gyula ügyvéd (1920-tól a Keresztény Nemzeti Egyesület Pártja helyi szervezetének elnöke), Nagy Zoltán törvényszéki elnök (az Üri Kaszinó elnöke) és ifj. Péchy István az érseki főszentszék jegyzőkönyvvezetője is. 93 Ezt támasztja alá az is, hogy november 3-án a nép kérésére, maguk közül delegáltakból 30 tagra egészült ki a Nemzeti Tanács. A balralépést — feltehetően az érsekség nyomására — követte a visszalépés : a november 5-i népgyűlésen az Ipartestület és a Keresztény Munkásegyesület soraiból 40 főre egészült ki a testület. 94 Mindkét egylet az iparosok ill. agrárproletárok és törpebirtokosok közül azokat tömörítette, akik vallásos meggyőződésből, méginkább a belépéssel együttjáró 1—2 kat. h. bérleti földért a klérus hívei voltak. 95 A megalakult Nemzeti Tanács végleges összetételében tükrözte a Kalocsa hatalmi viszonyairól, az érsek 92 PI-Arch. 642. £ 1920— IV—2056. őe. 2. és 13. old. 93 Uo. 5. old. 94 KN. 1918. nov. 9. 42. évf. 45. sz. 2-3. o. 95 Lásd a dolgozat 8—9. oldalán közölteket. 326
