Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Bárth J.: Adalékok az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc kalocsai történetéhez
Nádasdy Ferenc érsek szabadságharc alatti magatartását elsősorban azért nehéz megítélni, mert nemsokkal a forradalom kitörése előtt szemműtétje volt Bécsben és betegségére való tekintettel mérsékelten vett részt a politikai életben. Nyilvános szerepléseit és politikai aktivitását gátolta előrehaladott életkora is. Szembetegségére való tekintettel már az utolsó országgyűlés forradalom előtti ülésein sem vett részt. Emiatt orvosi igazolással volt kénytelen kimenteni magát István nádornál. 64 A forradalom kitörésének idején Bécsben tartózkodott, ahonnan csak június közepén tért haza székvárosába. Május 5-én Bécsben keltezve egyházmegyéje papságához intézett nagyhatású főpásztori levelét, amely hamarosan megjelent a korabeli egyházi sajtóban is. 65 E levélben az öreg Nádasdy Ferenc örömmel üdvözölte a „szabadság új hajnalának" beköszöntését. Különösen fontosnak tartotta, hogy a szabadság nem polgárháborúban, hanem vér nélkül született. Örömét fejezte ki, hogy a kivívott szabadság által „Krisztus anyaszentegyháza is a kormányhatósági gyámság alul fölszabadult". Fontosnak tartotta és üdvözölte a sajtó szabadságát. 1 la számításba vesszük, hogy a sokat emlegetett szabadság a főpapság és a főnemesség számára elsősorban évszázados előjogok és jövedelmek eltörlését jelentette, e jelentős hatású levél megírását komoly hazafias teljesítménynek tarthatjuk egy született arisztokratától. A kalocsai egyházmegye érseke és vezető papjai többször is támogatták anyagiakkal a magyar forradalom és szabadságharc ügyét. 1848 októberében a „kalocsai nemzetőrök kiapadt közös pénztárába" Nádasdy Ferenc érsek 1000 pforintot, Girk György püspök és nagyprépost 400, Nehiba János 50, Gőbel Ferenc 25, Korsós József 20, Szatmáry Antal 20, Bedcsula Tamás 20, Körmöczy Miklós 20, Zombori János 16 pforintot adományozott. 66 1849 februárjában 300 pforinttal támogatta az érsek a Szabadka megsegítésére induló kalocsai nemzetőröket. 67 A forradalmi magyar kormány megbízottja illetve had64 KÉL. I. Pers. Nádasdy Ferenc. 65 RN. 1848. máj. 18. I. k. 39. sz. 66 RN. 1848. okt. 29. II. k. 52. sz. 406. 1. 67 VKM. TDGy. 72. 267. 1., 283.1. Az esetet 1851. nov. 6-án, tehát a legsötétebb önkényuralom idején egy pap 48-as viselkedését igazoló ügy során foglalták jegyzőkönyvbe. így érthető a tanács mentő szándékú magyarázkodása. serege bármikor kért is az érseki uradalomtól anyagi hozzájárulást a háború viseléséhez, az érsek mindig a lehető leggyorsabban utasította a prefektust a szükséges gabona, tűzifa, bor vagy pénz kiutalására. Ezzel szemben lehetőleg tartózkodott a császári csapatok anyagi támogatásától. Amikor Windischgrätz kívánságára a magyar katolikus egyháznak 1 millió forint hadisarcot kellett volna fizetni, Nádasdy Ferenc kalocsai érsek nem volt hajlandó írásos kötelezvényt kiadni. 68 A kalocsai egyházmegyében rendszeresen kihirdették azokat az egyházi vonatkozású rendeleteket, amelyek a magyar kormánytól származtak. Ugyanez nem mondható el a magyar kormány érdekeivel ellentétes utasításokról, kérelmekről és rendeletekről. 1849 márciusában Hám János esztergomi érsek levélben számolt be Nádasdy Ferenc kalocsai érseknek a püspöki tanácskozáson elhatározott dolgokról, nevezetesen arról, hogy a forradalom által székvárosából elűzött pápát a magyar katolikus egyház segítse 2000 Ft-tal, a pénzt pedig a papság körében végzett gyűjtéssel teremtsék elő. Hám János kérte az öreg kalocsai érsek hozzájárulását a püspökkari tanácskozás azon határozatához is, amely szerint ezentúl a „szentmisei canonban", ahol „Ferencz József apostoli királyért emlékezés létezik, ugyan ott Ferdinánd király is említtessék". A március 29-én, tehát a város császári megszállása alatt tartott kalocsai szentszéki ülés jegyzőkönyve szerint „() érseki Exelentiája elmenetele előtt" kifejtette véleményét a levéllel kapcsolatban. Javasolta, hogy ezentúl a misében „Pro Papa" és „Pro Pace" imádságok mondassanak, a pápa anyagi megsegítését azonban az alsópapság körében végzett gyűjtés útján nem tartotta megvalósíthatónak. Fontosabb a második kérdésben kifejtett álláspontja, amely szerint „a Canonban teendő emlékezésre nézve minden áldozó papot saját buzgósági sugallatára hagyatni véleményezvén". Az érsek nézeteivel a szentszék teljes mértékben egyetértett, és egyetértését jegyzőkönyvileg is rögzítette 69 , annak ellenére, hogy ezekben a napokban császári katonaság állomásozott a városban, az érseket pedig valószínűleg bécsi utazásra kényszerítették. Nagyon tanulságos a kalocsai szentszék állásfoglalása azokkal a Windischgrätzet támogató főpásztori körlevelekkel kapcsolatban, ame68 MESZLÉNYI 1928. 228. 69 KÉL. I. Szsz. jkv. 1849/296. 236
