Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Petri E.: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században
A felügyelőnek adott részletes utasítás nem maradt fenn, sőt idáig azt se tudni, meddig állt fenn az a felügyelői intézmény, de annyi biztos, ez volt az első lépés, hogy a görög kereskedők nálunk meghonosodjanak és véglegesen megtelepedjenek. „Debrecen, Miskolc, Tokaj és más városok görög lakossága ettől az időtől kezdve származik, s mikor legnagyobb részük ilyen módon községi kötelékbe állott, alkalmasint a külön felügyelet szüksége is csakhamar magától megszűnt". 15 Marsigli gróf 1699-ben javaslatot készített a keleti kereskedés ügyében. Az Udvari Kamara összeállította azon kereskedők névsorát, akiket alkalmasnak vélt a török kereskedésre. A török kiűzését követő karlócai békekötés intézkedik kereskedelmi vonatkozásban is a török alattvalók megváltozott helyzetéről. 16 A tranzit vám továbbra is csupán 3% volt. Mivel a fizetés régi szokás szerint Bécsben történt, s mivel az útlevéllel ellátott kereskedőknek Magyarországon nem kellett harminczadot fizetniök, természetes, hogy ebből a kereskedésből befolyó jövedelem is Ausztriának jutott. 17 A jelentős haszonnal kereskedő görögök emellett adóikat is pontosan fizették, ajándékaik révén a kormánykörökben csakhamar megkedveltették magukat. I. Lipót 1701. november 12-én kelt kiváltságlevele az erdélyi telepes görögöket királyi oltalom alá helyezte és a katonai beszállásolás, előfogat adása alól felmentette őket. Az Udvari Kamara látva, hogy mily tömegesen folyamodnak a kereskedők útlevelekért, azt ajánlotta, hogy a kamarai tanácsosok és a haditanács tagjai az őfelsége országai és a Töiökország között folyó kereskedelem vezetésére és állandósítására közös tanácskozásra gyűljenek össze, melyre Tallmann portai követet is, aki ezen ügyekben a legjáratosabb szintén meg kell hívni. A következő évben, 1704-ben valóban tanácskoztak is, és a Kamara a portával egyezség megkötését sürgette. ,,1704. máicius 31-én Tallmann császári követ parancsot is kapott, hogy állandósítsa a kölcsönös kereskedést, s 15 TAKÁTS Sándor: Országos felügyelőség a görög kereskedők fölött MGSZ. 2 (1895) 79. 1. 16 1699. június 26. és XIV. és XV. pont. 17 TAKÁTS Sándor : Külkereskedelmi mozgalmak hazánkban I. Lipót alatt. MGSZ .6 (1189) 411. 1. (Továbbiakban: TAKÁTS S. : Külkereskedelmi mozgalmak . . .) hogy a portával a szokásos 3% vámilletékben egyezzen meg". 18 A megegyezés nem jött létre, mert a török elleni háború kitörése már küszöbön állott. A karlócai békekötés állandó érvényű nem lehetett, minthogy a magyar terület temesi részei még török kézen maradtak. A XVI— XVII. századi kereskedelmi szabályok pedig nem illettek már a hanyatló török s az erősödő császári birodalom akkori élesedő viszonyához. Ezt tükrözi már az uzsorakamat elleni rendelkezés, amely megállapítja a kamat elvesztését, ha az 6%-on felül volna kikötve. 19 Kölcsönügyleteik korlátozásán túlmenően általában is szabályozza helyzetüket ,,A külföldi kereskedőkről" szóló 1715-ös királyi rendelkezés. 20 ,,A városok, mezővárosok s ezek polgári kiváltságai sérelmére közvásárokon kívül kereskedést űző külföldi kalmárokat, ha gyanúsak volnának, ama városok eltávolíthatják. A többieket városi vagy mezővárosi tanács alá kell vetni, minden katonai pártfogás mellőzésével." 21 /. Л passarovici kereskedelmi és hajózási s^er^ödés 1716. április 13-án Ausztria szövetséget kötött Velencével a török ellen, s a megindult háború a török súlyos területveszteségei után az 1718. július 21-én megkötött passarovici békével ért véget. Alig egy hét múlva a harctéren elért osztrák győzelmek kamatoztatására létrejött az osztrák—török kereskedelmi és hajózási szerződés. 22 A szerződésben Ausztria egyenlő kedvezményeket kapott a tengeri államokkal és Franciaországgal. Ez éppen kapóra jött a spanyol tartományokat elvesztett III. Károlynak, aki a spanyol piacok helyett a gyarmati kereskedelemben keres kárpótlást. 18 Közös pültár Hoffinanz 14021 fasc. Idézte: TAKÁTS S.: Külkereskedelmi mozgalmak . . . MGSZ 6 (1889) 409. 1. 19 III. Károly 1715. évi I. decretum cikkely 20 III. Károly 1715. évi I. decretum 51. 99. cikkely 21 L. 19. sz. jegyzet 1. §. 22 A passzarovici békeszerződés XIII. pontjához tartozó kereskedelmi szerződést 1718. július 27-én erősítették meg Bécsben. Eredeti nyomtatott példánya megtalálható PmL Miscellanea Politica Antiqua 1718—6. (Továbbiakban : Misc. Pol. Ant.) 23
