Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Sümegi Gy.: Nemes Marcell, a műgyűjtő. Adalékok a magyar műgyűjtés századeleji történetéhez

olyan keveset tanult, tanítómestere lett a művészet szeretetének."

3 A felnőtt koráig ismeretlen kisember, Nemes, az átlagos ízlés képviselője. Műgyűjtőként először XVIII. századi holland kismesterek polgári szalonokba jól beillő képeivel kezdett foglalkozni eredményesen. A századforduló polgári ízlése nem követte a kor művészeti változásait. Az impresszionisták, majd a posztimpresszionista nagymesterek nevét írta zászlajára a művészek tábora. Lávaszerű kitörésekkel buzgott föl az új művészet, és ostromolta a lemaradt polgári ízléssel együtt a társadalmi berendezkedést is. Az új, hatványozottabban újnak tűnt az intimkedő polgári szalonvilágban, a Monarchia ferenejóskás békeéveiben. Nemes Marcell hamarosan a modern művészet mellé szegődött, először Rippl-Rónai Józsefhez, aki legjobban kihívta maga ellen a magyar századforduló avitt polgári ízlését. Üj utakat nyitó művészetét legkésőbb itthon ismerték el. Rippl-Rónai művészetén keresztül nyílt meg Nemes Marcell előtt a modern művészet szépsége. Bekapcsolódik a művészeti életbe. Gyakori vendég a Japán Kávéház művészasztalánál. A Japánaszta] törzsvendége volt a magyar építészetet megújító Lechner Ödön, a festőként és emberként egyformán nagyszabású Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József, Csók István, Ferenczy Károly, Iványi Grünvald Béla, Falus Elek, stb. Л művészettörténészeket Lázár Béla, Lyka Károly és Petrovics Elek, a műgyűjtőket Ernst Lajos és Hatvány Ferenc képviselte Nemes mellett az asztalnál. Itt is csiszolódott, formálódott Nemes művészeti ismeretköre és ízlése.

4 Néhány év alatt komoly előmenetelt tanúsított a modern művészet megismerésében, és szép eredménnyel támogatta is. Rippl-Rónai 191 l-es retrospektív jellegű nagy kiállításán (a Művészház Kristóf téri helyiségében), a tulajdonában levő 39 (!) Rippl mű külön teremben lett bemutatva.

5 Emberileg is közel kerülhetett egymáshoz a festő és mecénása. Ezt látszik bizonyítani Rippl-Rónainak egy 1912-ben festett portréja Nemes Marcellről.

6 A kép leplezetlen őszin3 PETROVICS Elek i. m. 204. 4 HERMAN Lipót i. m. 49—138. 5 GENTHON István: Rippl-Rónai József. Budapesti 1958. 30. 6 RIPPL-RÓNAI József: Nemes Marcell. 1912. Olaj, karton, 53,5x44 cm. Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum. Repr. GENTHON István i. m. Képmelléklet; 40. — AKNAI Tamás: Rippl-Rónai .Budapest, 1971. Képmelléklet, 46. teséggel állítja elénk a mecénás-műgyűjtőt. Magabiztos, célratörő polgárnak mutatja. Nemes Marcell a kezdeti óvatoskodás után egyre merészebben és mind szélesebb skálán gyűjtött. A modern magyar festészet legjelentősebbjeitől igyekezett szép kollekciót úgy összeállítani, hogy történeti sorrendbe illeszkedjenek gyűjteményének darabjai. A régebbiek közül főleg Munkácsy, Paál László és Szinyei felé fordult érdeklődése. Munkácsy vázlataiból egész sorozatot tudott magáénak, festőink javarészét megbecsülte és műveiket vásárolta: Ferenczy Károly, Csók István, Fényes Adolf, Vaszary János, Koszta József művei egyaránt otthonra leltek gyűjteményében. De, kockázatot vállalva, mert pályakezdő fiataloktól is vásárolni. A Nyolcak csoport tagjaitól ugyanúgy, mint Mikola Andrástól, Bornemissza Gézától, Herman Lipóttól, vagy Perlrott Csaba Vilmostól. Uitz Béla első nagyobb sikerű tárlatán (1914-ben, az Ifjú Művészek Egyesületében) Nemes vásárolta meg a kiállított munkák nagyobbik részét. Nemes bőkezű mecénásnak bizonyult. Fiatal művészek számára megbecsülést és rangot jelentett, ha bejuthattak gyűjteményébe. Л század első évtizedének végére olyan képegyüttest hozott létre, melyben a múltszázadi festészetünk legjelentősebb ágai és a modern magyar festészet egyaránt helyet kaptak. Gyűjteménye a kortárs műgyűjtők körében is követésre méltó példaként és ösztönzőként hatott. Pl. Rippl-Rónai Ödön — Rippl-Rónai József testvéröccse — műgyűjtői tevékenységét előnyösen befolyásolta Nemes munkálkodása, gyűjtői tettei.

7 Az sem véletlen, hogy Rippl-Rónai Ödön gyűjteményével került a kaposvári múzeumba Nemes Marcell portréja. Nemes Marcell kecskeméti képtáralapításával (1911) számos rokonvonást, a gyűjtemény kezelésére, sorsára vonatkozó hasonló elvárást mutat RipplRónai Ödön kaposvári képtáralapítása (1920). Nemes Marcell nem állt meg a hazai művészet jelentősebb darabjainak gyűjtésénél. Látszólag könynyűszerrel és biztos érzékkel gyűjtött össze a francia impresszionisták műveiből rangos együttest, amit hazahozott Budapestre. A d első éveiben ezek munkái hazájukban még nem tartoztak a keresett műtárgyak közé. Itthon pedig a művészi közvélemény 7 BERNÁTH Aurél: így éltünk Pannóniában. Budapest, 1958. 382—386. 276