Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Szakács M.: Simonyi Antal a hazai fényképezés egyik úttörő egyénisége
hogy a Tisza vidéken egy terjedelmes gazdaságot haszonbérbe bír, s arra hivatkozik, hogy az elmúlt aszályos év ott is anyagi nehézségeket okozott. A tanács végül is három évre meghosszabbítja a műterem engedélyt. 28 A Váci utcai műterem tehát 1856 elejétől 1867 végéig volt használatban. A belvárosi Aldunasor (ma Belgrád rakpart) 31. sz. alatt, a Só utca sarkán fekvő kétemeletes házában már június végére elkészült az új műterem, amely egy nagy felvételi teremből és két teraszból állott, ahol egyidőben több felvétel készülhetett. Mindezek tökéletesen felszerelve, minden igényt kielégítő kényelemmel. 39 Simonyi tehát abban is az első lett, hogy saját házában alakíthatta ki műtermét és ezzel régi tervét valósította meg. És elsőként mondhatott magáénak egyidőben három műtermet, mert a két pesti műterem mellett az előző évben Debrecenben, Farkas Ferenc házában nyitotta meg vidéki műtermét amelyet asszisztense, Gondy K. vezetett. 30 Ezt a műtermet később, Simonyi bukása után Gondy Egeyvel társulva átvette, és hírnevét megőrizve hosszú időn át fenntartotta. Simonyi nagyarányú vállalkozásai kétségkívül kapitalista tendenciát tükröznek. Letérve az eddig követett útról tömegtermelésre rendezkedett be, s már nemcsak a szükséges segédszemélyzetet foglalkoztatta, hanem rátért a bérmunkára. Aldunasori műterme nem volt olyan központi helyen mint a Váci utcai, mégis változatlanul vonzotta a közönséget. Л hatvanas évek közepén elérkezett pályája csúcspontjára, ez az évtized amikor a fővárosi fényképészek között rangos helyet foglalt el. Tartotta régi színvonalát, de újat hozni már nem tudott. 1866-ban kísérleted: tett arra, hogy a 61-es albumhoz hasonló képviselői albumot kiadjon, de sikertelenül. Jé)llehet ezer forintos alapítványt ígért, tervét érdeklődés hiányában nem tudta végrehajtani. 31 Az erősödő verseny hatását megérezték a régibb alapítású, jó hírnevű 28 Főv. Ltár. IV. 1303/h Pesti tan. ir. 1864. X. 118. VI. 106. — Főv. Lapok 1864. 9. sz. 35. 1. — Hölgyfutár. 6. sz. 46. 1. — 8. sz. 62. 1. — Ország Tükre. 1864. 3. sz. 36. 1. 29 Főv. Ltár. IV. 1303/h Pesti tan. ir. 1864. VI. 155. — Főv. Lapok. 1864. 67. sz. 267. J. 126. sz. 537. 1. 30 Vasárnapi Újság. 1864. 28. sz. 282. 1. 31 Főv. Lapok. 1866. 20. sz. 79. 1. Az ezer forint „alapítását' a Gazdasági Egylet, a Képzőművészek Társulata és az Iparegylet között megosztva ajánlja fel, ha a képviselőházi tagok 3/4-c aláírását megkapja. műteremtulajdonosok is, az árak alakulásával lépést kellett tartaniuk. Simonyi az új műterem megnyitásával, 1864 júliusában közzétett hirdetésében részletes árjegyzéket közöl. 3 '- Az új műteremben már ő is mérsékeltebb áron készíti képeit és ezek az árak érvényesek debreceni fiókjában is. így pl. 12 db névjegy alakú képet 6 ft helyett 4 ft-ért csinál. Az árak csökkenésére jellemző, hogy két évvel később Szentkuty István már25 db névjegy kartont ad 5 forintért. 33 A verseny késztetett fényképészeink közül néhányat arra, hogy felhagyva a portré fényképezéssel új utakra térjenek a fényképészet területén, mint pl. Divald és Klösz, akik a fényképezésnek egy új ágát, a táj- és városfényképezést kezdték művelni. Simonyi megmaradt a portrénál, mert ebben tudott a legtökéletesebbet alkotni és már hiányzott is belőle a régi kezdeményező készség. Pedig még csak negyvenes éveiben járt, de ekkor már családos ember és családi gondok is lekötötték. 31 1871-ben Simonyi újra műtermet változtatott. A Sebestyén tér és a Zöldfa utca sarkán álló, kétemeletes épületet 1870-ben megvásárolva, arra még egy emeletet építtetett Ybl Miklós terve szerint és itt rendezte be immár harmadik és egyben utolsó pesti műtermét. 3 " 1 A íelső emeletet elfoglaló műterem hat helyiségből állott: a fogadóterem, a felvételi terem, egy másoló és egy a nagyítási munkák elvégzésére szolgáló helyiség, egy iroda és egy laboratémum. 1871 októberében nyitotta meg a ,,pazar fénnyel" berendezett fényirdát, amely egyes és bizonyára túlzásoktól nem mentes sajtóhírek szerint, felülmúlta bármely európai főváros hasonló műtermeit. 311 1 logy költséget nem kímélve hozta létre Simonyi gazdagon felszerelt műtermét, ennek hangot adott a hirdetésében is, egyúttal közölvén, hogy a fősúlyt a nagyításokra fekteti és e munkákra vonatkozóan el van látva a legjobb szakemberekkel és ez idő szerinti legjobb segédeszközökkel. Többek között megemlíti, 32 Vasárnapi Újság. 1864. 32. sz. 328. 1. 33 Magyarország és a Nagyvilág. 1866. IV. 8. 34 Felesége Goldstein Sarolta, volt Szerdahelyiné, akinek két gyermeke volt első házasságából. - Egyik gyámleánya Sz. Jozefa Izsó M. felesége volt. 35 Főv. Ltár. IV. 1303/h Pesti tan. ir. 1871. VI. 657. — Főv. Lapok. 1871. 101. sz. 456. 1. 131. sz. 564. 1. - FEJŐS I. FA. 214. 1. 3fi Szabad Polgár. 1871. 19. sz. 155. 1. 258
