Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Lóránd N.: Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről
Szabó András (volt katona gyógyszerész) vezetésével. A megyei hálózat gyógyszertárai közé sorolva 12/37-es számmal ma is üzemben van. l%sák községet egy oklevél 1426-ban Izsákegyháza néven említi. A törökök nem pusztították el. Érdemleges fejlődéséről csak a szatmári békekötés utántól beszélhetünk, amikor vásártartási jogot kapott. Első patikáját 1834-ben nem tudjuk ki alapította. Az első adatot az 1862-es Gyógyszerészek Evkönyvében találjuk, Horánszky István, majd 1868-ban Csillag József a tulajdonos, őt Csernyus Dezső 1873-ban követi. 1875-ben Szilárdfy Károly. 1879-ben 1880-ban Izsák község nincs említve 5 ,1881-ben izsáki tulajdonosként N. N. van feltüntetve, 1882-ben Farkas Ignác vette meg, a későbbi jeles kecskeméti gyógyszerész a patikát. 1887-ben Barthalos Kálmán lett az izsáki patika tulajdonosa és azt 1918-ig vezette. Ekkor bérbe adta Bodor Jánosnak, aki 1922-ben a patikát megvette. Ez idő alatt Bartralosnak jelentős szerepe volt a község fejlesztésében. О kezdte ültetni és terjeszteni a Sárfehér nevű szőlőt, amelyből Izsák határában több mint 12 ezer hold van már. így az eddig sivár, a homokkal nem boldoguló szegény településből gazdagon virágzó község lett. Barthalos alapította a községi villanytelepet, a takarékpénztárt, szorgalmazta az utak építését, ötven hold szőlőtelepítése pedig ma az Izsáki Állami Gazdaság tulajdona. Barthalossal együtt kezdte el termeszteni a híres Sárfehér szőlőt Kosztka László is, akinek édestestvére volt Csontváry Kosztka Tivadar gyógyszerész és kiváló jeles festőművész. Izsákon a második gyógyszertár ,,Páduai Szent Antal" néven 1923 júliusában került felállításra, mely az államosítás után megszűnt. A jogosítványt Bátri Ferenc kapta. Tulajdonostársa Szekeres Sándor 1928-ban vette át a patikát. Az 1951-ben megszüntetett második gyógyszertár helyérc az első gyógyszertár költözött át 12/38-as számmal, melynek Balogh Sándor lett a vezetője, Szekeres pedig beosztott gyógyszerészként maradt a ma is működő patikában. Jánoshalmát a századforduló előtt Jankóvácznak nevezték. Még régebbi neve Csöszapa volt, de Jankószállás néven is szerepelt. Bács vármegye 1699. évi összeírásában pedig Jankóvá és 16 gazdával volt feltüntetve. Rákóczi idejében a harcok alatt elpusztult. Újratelepítése után a lakosság számának fokozatos növekedése már indokolttá tette gyógyszertár létesítését is, ez azonban mégsem a szokásos módon, pályázat vagy kérvényezés útján történt. Első gyógyszertárának felállítására ugyanis úgy került sor, hogy 1847-ben az olasz származású Madzinyi János honvéd hadnagy, majd később kapitány, vitéz magatartása elismeréseként kapta meg a patikajogot. 6 A ,,Szentlélek"-ről elnevezett gyógyszertárat azután Madzinyinek Adorján nevű fia vette át 1905-ben, akitől Sillye Géza vette meg. Neve említésre érdemes, mert második felesége Jókai Márta volt, a nagy magyar regényírónak rokona. Megemlítendő, hogy 1940-ben a gyógyszertár a Madzinyi család rokoni ágán Lárencz Lászlónénak, sz. Nagypál Margitnak birtokába került és férje, Lárencz László gyógyszerész vezette azt. (A Lárencz gyógyszerész dinasztia tagjaival a bácsbokodi és a tompái gyógyszertárak ismertetése során még foglalkozom.) A gyógyszertárat 1950-ben 12/41-es számmal jelölték, majd később korszerűsítették. Jelenleg is működik. Jánoshalma második patikáját Zámbó László alapította 1923ban, ,,Szent Anna" néven. A gyógyszertárat 1950-ben megszüntették és berendezésével az akkor létesített nemesnádudvari gyógyszertárat szerelték fel. A második jánoshalmi patika alapítójáról is meg kell említenünk, hogy Zámbó László szocialista humanizmusát és sokoldalú jótékonyságát bizonyítja, hogy többek között a községi orvossal és állatorvossal együtt éveken át 20—20 szegénysorsú gyermek évi taníttatását fizették, majd karácsonykor teljesen felruházták őket. A községben eredménnyel kiharcolta Zámbó egy polgári iskola létesítését, sőt a jobb tanulók jutalmazására alapítványt tett. Az iskola könyvtárát pedig több száz kötettel gyarapította, mint ajándékkal. Jás%s%etitlás^ló, mint neve is mutatja, jász település, mely a hódoltság után lassan népesült be. Gyógyszertárát 1923-ban Kasziba Kálmán alapította „Magyarok Védasszonya" elnevezéssel. Később a patikát bérbe adta, majd Szánkon nyitott fiókpatikát. A ma is működő jászszcntlászlói gyógyszertár vezetésével államosításkor Tomcsányi Lászlót bízták meg. A gyógyszertárat 12/42 számmal jelölték. Kalocsa és közvetlen környéke voltaképpen a Duna őskori medrének lápos, mocsaras helyén terül el. I. István érsekséget alapított Kalocsán, már 1009-ben városnak minősíti. A mohácsi csata után török kézre került és csak 1686-ban szabadult fel. A császári hadak azonban a vár maradványait is lerombolták. A káptalan egykor gazdag levéltári és hiteleshelyi iratai közül sok értékes emlék ment így tönkre. Az 1690-es években alig volt lakója. A szatmári béke után gróf Csáky Imre kalocsai érsek, egyben a város földesura látott hozzá az elmenekült, mocsarakban bujkáló lakosság visszatelepítéséhez. Felépítette az érseki palotát. Az uradalmat ellátta jószágkormányzói, gazdasági épületekkel, cselédlakásokkal. Mint korabeli írások bizonyítják vendégfogadó, sör- és borivó is épült, de gyógyszertárról még nem esik szó, noha az érseki udvarnál jóhírű orvos és gyógyszerész már működött akkor is. Az első Kalocsán élő orvosról 1332-ből vannak feljegyzések, ez János kanonok és physicus volt. Gróf Csáki Imre bíboros háziorvosa : Hermann András besztercebányai gyógyszerész és neves balneologus fia. A Halle-i egyetemen végzett 1717-ben. A kalocsai patikáról az első írásos dokumentumot 1732-ből Klobasitzky érsek hagyatékában találták, ez Sax Sebestyén Mag. Pharm. Tyranva-i gyógyszerszámlája. Az első patikus pedig, akiről hiteles adat szól Schukovits György, a későbbi híres gyógyszerész dinasztia megalapítója. 1750. jan. 24-én Anna leányának születését jegyezték be a kalocsai anyakönyvbe. Hasonlóképpen anyakönyvi adatból szerezhetünk tudomást 1754-ből Pechtl Mátyás gyógyszerészről. Hoffmann Domokos 6 Az 1862-es Gyógyszerészek Évkönyvében ez áll. Madzinyi János Jankovácz, utolsó posta Mélykút. 167
