Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Vorák J.: 1807-es országgyűlés verses leírása

Mátyási versezetében Batthyány József érsek szerepe egy­értelműen elmarasztalt. Marczali Kazinczy véleményét idézi a hercegprímásról: „Midőn szóla, alig lehete a hallónak magát megtartóztatni, hogy ne nevessen. De lelke igen nagy volt és ha kedveztek volna neki az idők, szintúgy tudott volna ural­kodó miniszter lenni minta Richelieuk és Mazarinok. Egy va­laki azt mondta nekem felőle: ez nagy kurucz ti. éppen nem barátja Német Uraiméknak." 82 A hercegprímás helyzetét ezen az országgyűlésen nehezítették a gróf Kollonics László kalocsai érsek körül tömörülő fanatikus főpapok a ,,zeloták", kiknek követeit a hercegprímás, mikor azok diétái, szállásán jelentkeztek nála, cl is zavarta. 83 Mint a magyar katolikus klérus feje, s mint főrend szemé­lyében mégis a hercegprímás állt a támadások kereszttüzében. Marczali a hercegprímás diéta szerepét mérlegelve állapítja meg „Ha működésének eredményeit nézzük, kétségtelenül Batthyány prímás volt, az országgyűlés legjelentősebb állam­férfia." Ugyanakkor a hercegprímás válogatatlan eszközeiről Gróf Széchenyi Ferenc panaszkodott. A mélyen katolikus meg­győződésű főúr az egyre inkább elfajuló felekezeti vitát mind­két fél kölcsönös fanatizmusának tulajdonította. Egyik mellett se kívánt állástfoglalni: „Mindkét religio tűzben vagyon, mind a kettő fanatikus." A gyaníthatólag Bécs által is szított felekezeti vitára egyéb­ként jellemző volt, hogy a protestánsok jogainak leghatározot­tabb követelői, legélesebb szónokai éppen a katolikus felvilá­gosultak voltak. Amikor pedig a protestánsok jogainak tör­vénybeiktatásáról kellett határozni, maguk a protestánsok alig is szóltak a vitába. így a klérus és a szélsőséges katolikusok haragja éppen saját hittcstvéreikre zúdult. Ezek közé tartoztak Zichy országbíró, Abaffy Ferenc árvái követ, továbbá gróf Fekete János, 84 ki különösen megbotránkoztatta a papságot közismertté vált kijelentésével: „Én azt akarnám, hogy a három vallás annyira össze volna egyesülve, és összezavarodva, hogy az ördög se tudná melyik közül ragadna el valakit." A törvénybe cikkelyezést közvetlen megelőző februári végső vitákban Nógrád megye, Ung megye a protestánosk jogait elismerő királyi leiratot törvényerőre kívánták emelni. Emel­lett szólt a keresztényi felebaráti szeretet nevében gróf Batthyány Alajos, és Zichy országbíró is. A hercegprímás azonban az egész katolikus klérus nevében ellentmondott. Elismerte a protestánsok jogait, de azok tör vény beiktatása a magyar kato­likus egyház államvallási szerepét fenyegette. Végeredményben a protestánsok érdekében hozott határozatokat az országgyűlés 291 szavazattal 84 ellenében törvényerőre emelte. 85 A kétoldali fanatikusokon túl tehát volt egy felvilágosult rétege is ennek az országgyűlésnek, mely a vita felszításában, mint Skerlecz Miklós horváth bán is, Bécs kezét sejtette. 86 82 MARCZALI Henrikl907. II. 240. 83 HORVÁTH Mihály 1863. 69. — MARCZALI Henrik 1907. II. 239. 84 MARCZALI Henrik 1907. II. 243—276. 85 HORVÁTH Mihály 1863. 72. 86 MARCZALI Henrik 1907. II. 14—16. A felekezeti harc közepette háttérbe szorult a hitlevél, a tervezett új magyar alkotmány ügye, s magáról a népről szó se esett. Jellemző, hogy mikor 1790 augusztus 26-án végre biztos hír érkezett az osztrák—porosz békekötésről, gróf Esz­terházy Ferenc megkönnyebbülve jelenthette ki: „Csakis ez nyugtathatja meg a követeket, kik minden szónál bajt csi­nálnak. A parasztlázadástól nem félek. 8—9 ezer katonával és néhány hóhérral, ha felakasztatnak egy jó csomót és deresre húzzák a többit, rendbe jő minden." 87 428. Mózes a törvényhozó, a főbíró, — Áron a lelkek vezetője, a főpap. A levont következtetés félreérthetetlen. Mátyási ver­sében a születendő polgári állam polgára jelöli ki a papság helyét a polgári társaságban. Ezzel a hangsúlyozni kívánt érte­lemmel kerül bele az eszmefuttatás az 1807-cs országgyűlési leírásba is. 453. „Volt is egy Dániel a magyar hadában . . ." —Versezetünk­ben a sárkányok állandó jelképként a papság szimbólumai. így feltételezhetjük, hogy a sárkányok kettérepesztője II. József császár. 475. >,Ez a hazafiak es^ét vesztő Bábel. . ." — Célzás Hoffmann Lipót, volt pesti egyetemi tanárból udvari ágenssé vált szerző­nek az országgyűlés nyitása előtt, udvari sugalmazásra írott és megjelentetett művére. 89 Vö. Mátyási : ()//)' Bábel ez a melly áll két hü talpakon sV bi%elkeelésen és a% erőszakon . . . 90 492. ,,Belgiom még részeg a hazafi vértől. . ." — Utalás az 1790. nyarán lejátszódott Brüsszeli eseményekre. 87 MARCZALI Henrik 1907. II. 152. 88 Célzás a Magyar Dániel álnéven író Szeits (szartz) Leó-ra. Bár nem vállalta, de bizonyíthatólag az ő munkája volt a Magyar Dániel néven, az országgyűlés előtt ki­adott: „Igen rövid megjegyzések . . . hogy a felséges hazát törvényes kötelességeire emlékeztessük" című munkának. — Buda 1790. •— A katholikusok védelmében a többi fele­kezettel szemben türelmetlen. — MIT 1965. III. 178—179. 89 HOFFMANN Lipót 1790. Bábel 90 MÁTYÁSI József: Pestre egy jó Barátomhoz . . . OSzK Kézirattár Quart. Hung. 207. 315. 206

Next

/
Oldalképek
Tartalom