Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Vorák J.: 1807-es országgyűlés verses leírása

Mátyási versezetében Batthyány József érsek szerepe egyértelműen elmarasztalt. Marczali Kazinczy véleményét idézi a hercegprímásról: „Midőn szóla, alig lehete a hallónak magát megtartóztatni, hogy ne nevessen. De lelke igen nagy volt és ha kedveztek volna neki az idők, szintúgy tudott volna uralkodó miniszter lenni minta Richelieuk és Mazarinok. Egy valaki azt mondta nekem felőle: ez nagy kurucz ti. éppen nem barátja Német Uraiméknak."

82 A hercegprímás helyzetét ezen az országgyűlésen nehezítették a gróf Kollonics László kalocsai érsek körül tömörülő fanatikus főpapok a ,,zeloták", kiknek követeit a hercegprímás, mikor azok diétái, szállásán jelentkeztek nála, cl is zavarta.

83 Mint a magyar katolikus klérus feje, s mint főrend személyében mégis a hercegprímás állt a támadások kereszttüzében. Marczali a hercegprímás diéta szerepét mérlegelve állapítja meg „Ha működésének eredményeit nézzük, kétségtelenül Batthyány prímás volt, az országgyűlés legjelentősebb államférfia." Ugyanakkor a hercegprímás válogatatlan eszközeiről Gróf Széchenyi Ferenc panaszkodott. A mélyen katolikus meggyőződésű főúr az egyre inkább elfajuló felekezeti vitát mindkét fél kölcsönös fanatizmusának tulajdonította. Egyik mellett se kívánt állástfoglalni: „Mindkét religio tűzben vagyon, mind a kettő fanatikus." A gyaníthatólag Bécs által is szított felekezeti vitára egyébként jellemző volt, hogy a protestánsok jogainak leghatározottabb követelői, legélesebb szónokai éppen a katolikus felvilágosultak voltak. Amikor pedig a protestánsok jogainak törvénybeiktatásáról kellett határozni, maguk a protestánsok alig is szóltak a vitába. így a klérus és a szélsőséges katolikusok haragja éppen saját hittcstvéreikre zúdult. Ezek közé tartoztak Zichy országbíró, Abaffy Ferenc árvái követ, továbbá gróf Fekete János,

84 ki különösen megbotránkoztatta a papságot közismertté vált kijelentésével: „Én azt akarnám, hogy a három vallás annyira össze volna egyesülve, és összezavarodva, hogy az ördög se tudná melyik közül ragadna el valakit." A törvénybe cikkelyezést közvetlen megelőző februári végső vitákban Nógrád megye, Ung megye a protestánosk jogait elismerő királyi leiratot törvényerőre kívánták emelni. Emellett szólt a keresztényi felebaráti szeretet nevében gróf Batthyány Alajos, és Zichy országbíró is. A hercegprímás azonban az egész katolikus klérus nevében ellentmondott. Elismerte a protestánsok jogait, de azok tör vény beiktatása a magyar katolikus egyház államvallási szerepét fenyegette. Végeredményben a protestánsok érdekében hozott határozatokat az országgyűlés 291 szavazattal 84 ellenében törvényerőre emelte.

85 A kétoldali fanatikusokon túl tehát volt egy felvilágosult rétege is ennek az országgyűlésnek, mely a vita felszításában, mint Skerlecz Miklós horváth bán is, Bécs kezét sejtette.

86 82 MARCZALI Henrikl907. II. 240. 83 HORVÁTH Mihály 1863. 69. — MARCZALI Henrik 1907. II. 239. 84 MARCZALI Henrik 1907. II. 243—276. 85 HORVÁTH Mihály 1863. 72. 86 MARCZALI Henrik 1907. II. 14—16. A felekezeti harc közepette háttérbe szorult a hitlevél, a tervezett új magyar alkotmány ügye, s magáról a népről szó se esett. Jellemző, hogy mikor 1790 augusztus 26-án végre biztos hír érkezett az osztrák—porosz békekötésről, gróf Eszterházy Ferenc megkönnyebbülve jelenthette ki: „Csakis ez nyugtathatja meg a követeket, kik minden szónál bajt csinálnak. A parasztlázadástól nem félek. 8—9 ezer katonával és néhány hóhérral, ha felakasztatnak egy jó csomót és deresre húzzák a többit, rendbe jő minden."

87 428. Mózes a törvényhozó, a főbíró, — Áron a lelkek vezetője, a főpap. A levont következtetés félreérthetetlen. Mátyási versében a születendő polgári állam polgára jelöli ki a papság helyét a polgári társaságban. Ezzel a hangsúlyozni kívánt értelemmel kerül bele az eszmefuttatás az 1807-cs országgyűlési leírásba is. 453. „Volt is egy Dániel a magyar hadában . . ." —Versezetünkben a sárkányok állandó jelképként a papság szimbólumai. így feltételezhetjük, hogy a sárkányok kettérepesztője II. József császár. 475. >,Ez a hazafiak es^ét vesztő Bábel. . ." — Célzás Hoffmann Lipót, volt pesti egyetemi tanárból udvari ágenssé vált szerzőnek az országgyűlés nyitása előtt, udvari sugalmazásra írott és megjelentetett művére.

89 Vö. Mátyási : ()//)' Bábel ez a melly áll két hü talpakon sV bi%elkeelésen és a% erőszakon . . .

90 492. ,,Belgiom még részeg a hazafi vértől. . ." — Utalás az 1790. nyarán lejátszódott Brüsszeli eseményekre. 87 MARCZALI Henrik 1907. II. 152. 88 Célzás a Magyar Dániel álnéven író Szeits (szartz) Leó-ra. Bár nem vállalta, de bizonyíthatólag az ő munkája volt a Magyar Dániel néven, az országgyűlés előtt kiadott: „Igen rövid megjegyzések . . . hogy a felséges hazát törvényes kötelességeire emlékeztessük" című munkának. — Buda 1790. •— A katholikusok védelmében a többi felekezettel szemben türelmetlen. — MIT 1965. III. 178—179. 89 HOFFMANN Lipót 1790. Bábel 90 MÁTYÁSI József: Pestre egy jó Barátomhoz . . . OSzK Kézirattár Quart. Hung. 207. 315. 206