Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Szakács M.: Simonyi Antal a hazai fényképezés egyik úttörő egyénisége
a gondolatait fogalmazza meg, melyek részben a művészet és közönség kapcsolatáról, másrészt ezzel szoros összefüggésben a művészet céljáról vall. A művészetben nem ismeri a középutat: „vagy nagyszerű művészeti s erkölcsi eredmény, vagy semmi" — ebben összegezi mondanivalójának lényegét, s ezt saját munkáját illetően is kötelezőnek tartja. 17 Műterme rövid idő alatt ismertté vált. 1859-ben újabb három évre engedélyének meghosszabbítását kérte. 18 1860-ban kisebb átalakítást végeztet az épületen Gerster Károly építésszel, az új, négy oszlopon nyugvó előrésszel díszesebb külsőt kapott a műterem. 19 Л megrendelőket természetesen nem ezek a külsőségek vonzzák elsősorban Simonyi műtermébe, de a csinos és kulturált környezet nem utolsó szempont az üzlet fellendítéséhez és fényképészünk nemcsak kiváló mestere szakmájának, hanem jó üzletember is. Anyagi gyarapodása bizonyítja ezt, mert néhány év alatt egy belvárosi ház tulajdonosa lett. Bár a fényképezés ezekben az években jó üzlet, az üzleti verseny a fényképészek között is megélénkült az ötvenes évek végétől és erősödik a hatvanas években. Meglehetősen kevés és hiányos statisztikai adatok állanak rendelkezésünkre a hatvanas évek fővárosi műteremtulajdonosairól, számuk növekedéséről mégis képet adnak. 1859-ben 14 önálló fényképészt tartottak nyílván, 1861-ben számuk 19-re nőtt, míg 1874-ben már 46-ra szaporodott. 20 Rontotta a helyzetet, hogy a fényképészetet 1864-ben szabad művészetnek nyilvánították és ezt 1872-ben is megerősítették és nem kötötték iparengedélyhez. 21 Ennek következtében megszaporodott a kontárok száma és veszélyeztette a hivatásos fényképészgárda egzisztenciáját. Az ,,arcképezési járvány" terjedésének nem lehetett gátat vetni, a hatvanas években megindult a tömegtermelés, a verseny az árak leszorítását vonta 17 Pesti Napló 1859. 119. sz. 18 Főv. Ltár. LV. 1303/h Pesti tan. ir. 1858. 11. 1376. la Főv. Ltár. IV. 1303/h Pesti tan. ir. 1860. VI. 240. — uo. Szépészeti Bizottmány. 1860. IV. 1207. 19770. — Fejős 1. FA 214. 1. 20 Pester Lloyd KALANDKR. Handels-und Gewerbe-Adressenbuch. 1859. 18. 1. még dagerrotipistákat és fotográfusokat tart nyilván. — Országos nagy képes naptár. 1861. 502. 1. és 507. 1. a 19 fényképész mellett külön szerepeltet 6 festő-fényképészt. — Л Budapesti Ker. és Ip. Kamara jelentése a kézmű- és gyáriparról. Bp. 1877. 92—93. 1. 21 Fővárosi Lapok. 1864. 501. 1. 605. 1. 721. 1. - Fejős I. FA 211. 1. maga után. A kedvezőtlenné váló körülmények ellenére Simonyi Váci utcai műterme jó hírnevet vívott ki és 1864-ig virágzó üzletmenetelt mutat. MesteréSimonyi képeinek 1864-től használt hátlap címkéje. Signe du revers des photographies de Simonyi après 1864. Az 1855-ös kitüntetése. Felirata: „Simonyi úrnak a Párizsi pari Tudományok Társasága 1855." Sa distinction avec la suscription: ,,À M. Simonyi la Société des sciences Industrielles de Paris 1855". 256
