Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben
és az élelmiszerárak rohamos növekedése. 62 A három-hatszoros árak az ipari és földmunkásság számára a megélhetést tették kérdésessé, de az előbb már tárgyalt nagygazdáknak lényegében kedveztek. A főszolgabíró az ipartörvény értelmében minden jelentkezőnek ipar (kofa) engedélyt adott. 63 Ezek a túlnyomórészt közép- és gazdagparasztok családtagjai közül kikerülő kofák üzérkedéseikkel nagyban hozzájárultak a magas árakhoz. Terményeiket nem adták el a helyi piacon maximális áron, hanem a fővárosba csempészték, ahol többszörös árat követeltek és kaptak is. 61 Az agrárproletárok közül viszonylag jobb helyzetben voltak a cselédek, akik országosan is természetben kapták meg járandóságukat. 65 A 150—200 cselédből 36-ot az érsekség mindvégig megtartott magának. 68 Az árak emelkedése komoly problémát jelentett azoknak a segéd nélkül, vagy 1—2 segéddel dolgozó iparosoknak is, akik az érsekségtől nem kaptak állandó megrendelést. 1918-ra többen közülük képtelenek voltak az iparengedéllyel együttjáró adót fizetni. 67 Az állattartókra, a lakosság legnagyobb részére igen súlyos teherként nehezedett az újra és újra visszatérő rekvirálás, amely az állatállomány rohamos csökkenéséhez vezetett. 68 A kormány hadisegély folyósításával próbált segítteni a fronton harcolók hozzátartozóin. A háború 62 Л gabona és élelmiszerárak emelkedése a háború éveiben : év búza rozs árpa kukorica zsír tojás paprika 1914. jan. 20,40 К 15 К 13 К 10,20 К 1,60 К 0,08 К 130 К 1915. jail. 39,56 К 32 К 27 К 21 К 1,90 К 0,10 К 220 К 1918. таге. 60 К 52 К 52 К 60 К — — (KN. 1914. jan. 10. 38. évf. 3. sz. 6. old.; 1915. Jan. 23 39. cvf. 4. sz. 3. old.; 1918. marc. 9. 42. évf. 10. sz. 3. old.) 63 B-Kml, Kalocsai j. föszb. ir. 5142/1918. 64 KN. 1917. szept. 8. 41. cvf. 36. sz. 3. old. 65 ROKODYNÉ, PUSKÁS: i. m. 353. old. 66 B-Kml, Kalocsa j. ir. 591/1918. 67 B-KmL. Kalocsa, kig. ir. 206/1918. és 3812/1918. 68 A^ állatállomány csökkenése a% I. világháború éveiben: év marha ló sertés juh 1913 2023 745 6786 941 1915 1753 464 4555 533 1916 1496 471 3876 451 1917 1118 2520 576 (KN. 1913. márc. 8. 37. évf. 20. sz. 4. old.: 1916. mára 18. 40. évf. 12. sz. 4. old.; 1917. máj .20. 41. évf. 20. sz. 2. old.) befejeztéig 3 129 717 koronát fizettek ki, 69 de az árak emelkedése és a pénz értéktelenedése mellett ez az összeg nem jelenthette a szociális problémák megoldását. 1918 őszén a fronton harcoló agrár- és ipari proletárok családtagjai az egyszerű megélhetéssel küszködtek, s a birtokos parasztság és az iparosság egy részének is megrendült a gazdasági helyzete. Bár a papság politikai befolyása a háború éveiben sem csökkent lényegesen, a gazdasági nehézségek talajáról fakadó elégedetlenkedés különböző nyomaival 1917-től találkozunk. Az elégedetlenkedők élén voltak a proletár hadbavonultak asszonyai, akiket a Kalocsai Néplap 1918 januárjában „cifra ruhás, állampénzen páváskodó menyecskéknek" nevez, akiknek „fullánk a nyelve, piszok a beszéde". 70 1918-ra a legszegényebb rétegek megélhetésüket csak lopással, orvvadászattal tudták biztosítani. 71 A birtokos parasztság a rekvirálásokkal helyezkedett szembe. 1917 augusztusában mintegy másfél tucatnyi gazdától csak a csendőrség beavatkozásával lehetett a gabonát begyűjteni. 7 ' 2 1918 szeptemberében a főszolgabíró a következőképpen zárta a szarvasmarha-rekvirálást elrendelő táviratát: „Ott, ahol szükséges, karhatalom veendő igénybe, és minden egyes tulajdonost figyelmeztessenek, hogy az ellenszegülést a legszigorúbban fogom megbüntetni". 73 Ahogy nehezedett az itthoni élet, úgy szaporodtak a frontról érkező rossz hírek. 1916-ban már „Kalocsán úgyszólván nincs az a család, aki ne gyászolná egyik másik hozzátartozóját". 74 A háború befejeztekor 136 hadbavonultról tudták hozzátartozóik, hogy sohasem fog visszatérni. 75 Fogolyként 98, eltűntként 30 kalocsai katonát tartottak nyilván. 76 Az elégedetlenkedők táborát növelték a katonaszökevények is, akik 1918 elejétől tömegesen hagyták el a hadszíntereket. Kalocsa környékén annyira elszaporodtak, hogy június 8-án egy nagyobb számú honvédcsapatot osztottak be a szökevények össze6!) B-KmL. Kalocsa, kig. ir. 6169/1918. 70 KN. 1917. jan. 20. 41. évf. 3. sz. 2. old. 71 KN. 1918. jan. 19. 42. évf. 3. sz. 3. old. 72 B-KmL. Kalocsai j. főszb. ir. 5142/1918. 73 Uo. sz. n. 74 KN. 1916. aug. 12. 40. évf. 33. sz. 2. old. 75 WINKLER: i. m. 135. old. 76 B-KmL. Kalocsa, kig. ir. 2082/1919. 324
