Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Kőhegyi M.–Nagy Á.: Pénz- és gazdaságtörténeti adatok Mária Terézia korából
donképpen az Ausztriában 1750 óta — eleinte titokban — használt pénzrendszert érvényesítették. A rendeletben felsorolt pénzek, a most már hivatalos jelként használt András-kereszttel ellátva, a birodalom területén mindenütt forgalomban lehettek. 4. 1753. szeptember 21. 2? Kölni márka Finom1 finom kölni márkából j 1 db 233,856 g ság db érték színs. Dukát 986 67 «/ 71 10 22 frt 5 kr 3 «v 71 d 3,44 23,38 Tallér 986 67 «/ 71 10 22 frt 5 kr 3 «v 71 d 3,44 23,38 1/2 tallér 1/4 tallér 20 kr 17 kr 893 583 542 20 20 frt 11,19 5,89 3,89 3,31 1/2 tallér 1/4 tallér 20 kr 17 kr 893 583 542 40 20 frt 11,19 5,89 3,89 3,31 1/2 tallér 1/4 tallér 20 kr 17 kr 893 583 542 60 70 10 /~ 20 frt 11,19 5,89 3,89 3,31 10 kr 7 kr 500 420 120 171 : 71,94 1,36 Garas 344 400 0,584 Bajorország 1754-ben kilépett az egyezségből. Ez év január 1-én újabb rendelet jelent meg, 28 amelyben az alapsúly ismét a bécsi márka, s amely lényegében az 1750. évi rendelet újra érvényesítése néhány változtatással. Romlott az ezüst finomsága, néhány címlet vereteiben kevesebb a színezüst tartalom. A tallérosokban 23,41 g helyett 23,39 g, a féltallérosokban 11,70 helyett 11,69 g, a 17 krajcárosokban 3,32 g helyett 3,31 g és a 7 krajcárosokban 1,37 g helyett 1,36 g ezüst van. Az egységesítés jótékony hatása természetesen nem volt akkora, hogy ne maradt volna továbbra is érvényes : a közigazgatás reformja, az adó emelése, a pénzláb csökkentése sem fogja tartósan megtölteni a pénztárakat. Minden tartományban az ipar és a kereskedelem fejlesztése lett volna egyre fontosabb. Ezt a bécsi udvar is tudta, de nem ismerte el szükségesnek minden tartományában. Jól mutatja ezt az 1754. évi vámszabályzat is. 2!) Magyarországról kifelé alacsony vámja volt az élelmiszereknek és az ipari nyersanyagoknak (2%), a külföldi áru vámtétele viszont (vá« V. MILLER zu AICHHOLZ—A. LOCHR—E. HOLZMA1R: i. m. 254. 8 V. M1 1XER zu AICHHOLZ—A. LOCHR— E. HOLZMA1R: i. m. 255. 2<J ECKHART Ferenc: i. m. 45. szón, szövet, fűszer) az előző tízszeresét is elérte. Л külföld természetesen hasonló vámemeléssel válaszolt. Magyar áru nehezebben került külföldre. Az Ausztriától való függés abban is meglátszott, hogy a szabályzat rendeleti úton lépett érvénybe. A következő évek során tovább romlott a helyzet. 1755-ben a közvetlenül külföldről behozott cikkek vámja egységesen 30% lett, ezzel szemben az osztrák árut Magyarországra 3%-os vámmal lehetett szállítani. Az 1750-es évek végétől tiltották a fém- és a textiláru behozatalát, támogatva ezzel az osztrák ipart. 1766tól (^ 1774-ig) tiltották az olyan áru behozatalát, amelyet az osztrák és a cseh ipar is előállított. Az 1775ben életbe lépett új vámtarifa rendelettel megszűntek ugyan az összes belső vámok és illetékek — a birodalom hét különböző) vámterületet alkotott —, de a birodalom kifelé továbbra is elzárt terület maradt. 30 1756-ban újabb háború kezdődött a poroszok ellen (a hétéves háború 1756—1763), amely semmi lényeges területi változást nem hozott. 31 Viszont a gazdasági életben — kiemelt szempontunk — a pénzügyek terén, két lényeges változást eredményezett. E változásokat siettette, hogy a háború a rendes kiadásokon felül 260 millió forintot emésztett fel. Az örökös tartományok ebből 115 milliót, Magyarország pedig 8 milliót fedezett. Az államadósság hét év alatt 285 millióra nőtt, melynek évi kamata 14 millió forint volt. Elképesztően hatalmas összeg, hiszen Magyarország évi kamarai bevétele ebben az időben alig haladta meg a két és fél milliót. 32 Ami adót csak lehetett, kipréseltek a városokból, a parasztokból és vitték egyenesen Bécsbe. A pénzügyi változások előtt meg kell említeni, hogy 1761-ben újabb közigazgatási reformokat vezettek be. Ekkor a gyakorlati igazgatásnál erős, szakszerű széttagoltságot valósítottak meg, az elvi irányításnál pedig központosítást. 33 Mindebben az újonnan létrehozott államtanács játszotta a főszerepet. 1762ben újabb ügyeskedéssel az udvari kvóta helyett be 30 PACH Zsigmond Pál: Az eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon. Bp., 1952. — LÉDERER Emma: Iparunk és kereskedelmünk a merkantilizmus korában. In: Domanovszki Sándor szerk. Magyar művelődéstörténet. Bp., 1941. IV. 213—247. — NAGY István : i. m. 124-125. 31 F. STRIEDER: Kritische Forschungen der österreichischen Politik. Leipzig, 1906. — A. v. ARNETH: Maria Theresia und der Siebenjährige Krieg 1756—1763. Wien, 1875. — N. M. KORODKOVA: Szemiljetnyaja vojna. Moszkva, 1948. 4 HERZOG József: i. m. 433. — NAGY István : i. m. 166. 33 NAGY István: i. m. 110—111. 108
