Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Vorák J.: 1807-es országgyűlés verses leírása

átjárogatott Kecskemétről Halasra. Kedves halasi barátai közé tartozott többek között Csokonai volt költészettan tanára, Háló Kovács József is.

147 Gyárfás Pál átlagon felüli képzettségű, sokoldalú érdeklődésű, irodalomkedvelő pap volt. A kiskunhalasi Thorma János Múzeumban őrzött hagyatéka között van egy kéziratról 1810-ben lemásolt részletes angol és magyar statisztika.

148 Gyárfás kínos pontossággal másolta le a terjedelmes művet. Még nagyobb szeretettel és gondossággal másolta le 1811-ben, Debrecenben Csokonainak akkor még kiadatlan művét, a méla Tempefőit, félvén a kézirat esetleges elkallódásától. Ugyanilyen ügybuzgalommal másolgathatta Mátyási műveit is. Egyes darabokat tán előbb, kecskeméti, debreceni diák korában, legtöbbet valószínűleg 1818—19-es halasi káplánkodása alatt. Gyárfás Pál nem volt költő. Eddig legalább is nem találkoztunk költői tevékenységre utaló írásával. Mátyásinak nyújtott baráti segítsége mégis irodalmi kritika, még hozzá igen éles kritika tárgyává vált. 1814. április 20-án, Láczai Szabó Józsefhez írott levelében maga Kazinczy hánytorgatta fel : ,,De ki hát a szebb író: Káldi-e, vagy Károlyi Gáspár? Zrínyi-e vagy Teleki József és Mátyási Gyárfás?

149 Kis János és Berzsenyi-e vagy Péczeli? Révai-e vagy a Debreceniek? Haller László-e vagy a kit az úr a mi prasaistáink közül nevezni akar? Himfy-e vagy Horváth Ádám?" Mindezek után nem éppen szerény önméltatásként : ,,Én a Vitkovicshoz írt epistolába két strófát szőttem; az elsőt akarva nevetségest a maga csuda, tuda, Buda rímjeivel, de a másik olyan, hogy azt az úr által magasztalt, cs nem ok nélkül, de nem a könnyen folyás, hanem a szép nyelv, a poétái dikciók s neológismusok miatt magasztalhatott Gyöngyösi sem fogná szcgyelhetni." — Aztán újra visszatér Gyárfás, illetőleg a Gyárfások elmarasztalására: ,,En a Gyárfások strófáiban semmit sem találok fertelmes prof liviumon és életlen elmésségeken kívül s meg nem foghatom, miként lelheti azokat az szépeknek, a' ki a classzicusok olvasása által képezte ízlését. Ezt a minden erő nélkül folyó özönt kedvelte-é a régi Hellász és Róma, vagy a válogatott szókat, kényes szólásokat, tömöttséget, bár erőszakkal jött is az. Kiss Horátzi epistolái s Berzsenyi dalai s az Ányos hatosai, mely különbség!"

150 Mégis verselt volna Gyárfás Pál? Nem hisszük. Valószínű, hogy Mátyásinak azok a kéziratai kerültek a széphalmi mester elé, hol Gyárfás leíró és megigazítóként van jelezve. Ezért beszélhet Kazinczy Mátyási Gyárfásokról. Ha történetesen országgyűlési versezetünk is kezébe került, annak esztétikai értékeitől, fogyatékosságaitól függetlenül is elképzelhetjük, hogy a puszta tartalom jogos félelmet kelthetett a halálos ítélet után kegyelmet kapott, súlyos börtönt elszenvedő, magát ebben az időben már minden napi politikától elhatároló Kazinczyban. Egyebekben az igazság valahol középen dűlőzik. Mátyási 147 NAGY SZEDER István 1925. 249—250. 148 Ld. OSzK. Quart. Hung. 5-re tett megjegyzést — A'méla Tempefői—Thorma János Múzeum A. 3659. Lemásolta 1811-ben Debrecenben Gyárfás Pál. 149 Kiemelés tőlünk. 150 KAZINCZY levelek 1901. XI. 349—350. legalább annyira nem volt rossz költő, amennyire a csalhatatlan ízlésűnek vélt Kazinczy ízlése nem volt csalhatatlan. A nyelvújításnak, ennek a modern magyar irodalmi nyelvet és irodalmat teremteni kívánó mozgalomnak megérdemelten elismert vezéreként a neológ Kazinczy türelmetlensége minden érzékét elvesztette még azokkal szemben is, kik ugyanolyan céloktól vezéreltetve, de más utakon haladtak. A mozgalom első, türelmetlen periódusának sajnálatos tévedéseire mutat rá számunkra is megszívelendő tárgyilagossággal Horváth János : ,,E mozgalomnak nem megindítása, hanem esztétikai szempontból irányítása és hasznosítása Kazinczy nevéhez fűződik. A nyelvújítás hatalmas és végzetes szakadékot teremtett régi és új között, a hagyomány híveit elidegenítette az új irodalomtól s közízlés és közönség lenézésére vezetett. Sok új szépség iránt tett fogékonnyá bennünket nyelv- és formakincsünk gazdagításával, de sok régi szépség iránt eltompította még a tanultabb olvasók érzékét is."

151 A költő Legújabb irodalomtörténetünk öt és fél sorban ismerteti Mátyási József életművét. Ebbe az öt és fél sorba a költő felcsillanó tehetségének, virtuóz verstechnikájának, Gulyás-nótájának említése mellett Kazinczy személyes vélekedése is belefért: ,,Óh istenek űzzétek el az elmék döghalálát!"

152 Mátyási költészetének időtálló értékeire, bölcs elmésséggel párosuló emberszeretetére, szemérmesen bújtatott lírájára, nyelvújításban vállalt és betöltött szerepére, merészen felvilágosult szellemére elsőként Mészöly Gedeon igyekezett felhívni a figyelmet. Közelmúltunkban mindezt Kiss István összegezte, bizonyította Mátyásiról összeállított antológiájában.

153 Számovetett Kiss István Arany Jánosnak Mátyásit illető vélekedéseivel is. Alapos megfontolások után jutott annak a megállapításának megkockáztatásához, hogy Aranynak ezek a Mátyásit illető megjegyzései sokkal inkább származtathatóak a mesterként elismert Kazinczy kritikájának tiszteletben tartásából, mint Mátyási életművének egyértelmű, egyetemleges elmarasztalásából. Hiszen — s ezt ismét csak Kiss István igyekezett meggyőző szemelvény anyaggal bizonyítani —, az utódok közül talán éppen Aranyra hatott legerősebben Mátyási képekkel, lírával gazdag elbeszélő kedve. Jenéi Ferenc reális indokok után hiába is kutatva, érthetetlennek találja Kazinczynak Mátyásival szembeni személyes indulatoskodását: ,,Kazinczy ellenében a magyar filológiai kutatás ki151 HORVÁTH János 1942. 20. 152 M1T 1%5 ш 299. 153 KISS István: Mátyási József — Antológia Mátyási József költeményeiből — Kecskemét, 1955. — Már ez az életműből gondosan kiválasztott, összeválogatott anyag is segíthette volna az olvasókat a költőhöz való közeledésben. De az igénytelen köntösű, rossz papírra nyomott, kimondottan TIT előadás céljaira készült füzetecske éppen az olvasókhoz nem jutott el. Mátyási egykorú kiadott művei alig is hozzáférhetőek. Egy Kiss István szakértelmével, szeretetével összeállított kiadvány komoly érdeklődésre számíthatna. 217