Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)
október 27-én ,,a közigazgatástól függetlenül" a Vörös Őrség — akárcsak a Tanácsköztársaság idején —, a hajdani veteránok sürgetésére. Л politikai kibontakozás tartalmának megítélésében mindenki bizonytalan volt, egyedül a szovjet hadsereg jelenléte nyújtott bizonyos tájékozódási pontot. Az I. világháború utáni események jutottak az eszmélők, szervezkedők eszébe, hogyan is volt akkor ... A polgárság nyilván vagyonának és személyének védelmén túl, a pillanatnyilag igen kétes súlyú politikai szerepének kívánt nyomatékot adni a januárban mii tégy 150 főt számláló polgárőrséggel. A városi szegénység pedig, élén a gyorsan szervezkedő M KP vezetőségével az új, remélhetőleg végérvényesen győzedelmeskedő második proletárdiktatúra harcosait látta a Vörös Őrségben. Az utóbbi és a polgárság közötti feszültség is ilyen gondolatok jelenlétére utal. Lassan tudatosult, még a vezetők fejében is, hogy a történelem nem ismétli önmagát, hanem ezúttal is teljesen új helyzetet teremtett s nekik ebből kiindulva kell harcolni a kibontakozásért. 44 A jugoszláv-magyar határon s közvetlenül a felszabadulást követően — mélyen a magyar területen ismétlődő összetűzések, a fasiszta Németország elleni fegyveres harcba való mielőbbi bekapcsolódás szüksége, a szovjet csapatok helyi szolgálatának könnyítése — túl a demokratikus nemzeti hadseregmegszervezésének általános igényén 15 — korán erre a problémára irányította a NB figyelmét. Nem várták meg a hivatalos kb\löny megérkezését, hanem a szegcdi Délmagyarországban közzétettekre hivatkozva megindították a toborzást. 4 " Egy, a helybeli viszonyokat jól ismerő tüzértiszt, aki a város „ostrománál" szülőföldjéhez hű magatartást tanúsított és az orosz fogságból gyorsan visszatért, felsőbb utasításra kezdte meg a kiegészítő parancsnokság megszervezését. Március elejéig Bajáról 110-en jelentkeztek önként a hadseregbe. Elásott fegyvereket hoztak át Dunántúlról. Volt 30—40 puskájuk, több nehézpuska, tarack és géppuska. Két agilis tiszt segítségével a környékbeli falvakban összegyűjtötték a fegyvereket. Л vidéki jelentkezőkkel 350 főre emelkedett a létszám, többen hazajöttek a Jugoszláviában a németek el7. а—b kép. A Vörös Hadsereg 2. számú napiparancsa. 7. a—b Bild. Tagesbefehl № 2. der Roten Armee. 7. картина: Повседневный приказ № 2 Красной Армии. len harcolt Petőfi zászlóalj emberei közül is. 47 A NB ülésein rendszeresen tájékoztatást adtak a fejlesztés állapotáról. Március végén 5 helyen volt határőrs, létszámuk 263 fő. A helyi katonai vezetés 14 őrs felállítását tartotta szükségesnek. ,,A partizánokkal — olvashatjuk a jegyzőkönyvben — békésen fognak együttműködni a határszolgálat közben, viszont az álpartizánokat a Szabadkán székelő partizánparancsnokkal egyetértésben fogják leszerelni." Ennek érdekében tárgyalásokat kezdtek Szabadkán. A csekély létszám miatt a mezőgazdasági munkák „biztosítá44 Délmagyarország, 1945. január 4. 45 KÖTELES Jenő: A magyar demokratikus hadsereg megalakulása. Partéiét, 1965. évf. 4. szám 35—40. 46 BKML Baja, NB kgy. jkv. 3/1945. 17 Ugyanott, 10/1945. — A harcokra általában MÉSZÁROS Ferenc: Magyarok a jugoszláviai partizánharcokban. Történelem, 1965. 4. szám 79—92. — GODÓ Ágnes: Magyarok a jugoszláv népfelszabadító háborúban. Budapest, 1972. 404
